Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 145-280. szám)
1881-11-08 / 252. szám
k felett az ügy érdemének érintése nélkül végzésiig határoz. 23 §. Az 1863: LIV. tczikk 112. §-nak intézkedése a meg nem jelent pertársakra nézve csak az esetben alkalmazandó, ha az ügy nem tartozik a váltóbiróság hatóságához; úgyszintén az esetben is, ha a megjelent alperes által oly kifogás hozatik fel, mely a kötelezettséget valamenynyi alperesre nézve megszünteti. Az idézett törvényczikk 143. §-a esetében a pertárnok az iratokat haladéktalanul bemutatja. Ily esetben a tárgyalás újabb elrendelését s e végett új határnap kitűzését bármelyik fél kérhet. 24. §. Váltó-eljárás alá tartozó ügyekben közös okirat előterjesztése iránti alkeresetnek helye nincsen. 25. §. A 3. §. 1-ső pontjában érintett perekben az alperesi kifogások tanúk általi bizonyításának csak az esetben van helye, ha a tanú a bíróság székhelyén van, vagy ha az ily bizonyítékot ajánló fél a máshol lakó tanút legfeljebb tizenötöd napra tűzendő határnapon az eljáró bíróság elé állítja 26 §. Pécska általi bizonyításnak a 3. §. 1-ső pontjában érintett perekben csak a felek beleegyezésével van helye kivétetik az okirat valódiságának bizonyítása, mire nézve az 1868: LIV. tczikk 172. §-a alkalmazandó. Felfedező eskünek váltó-eljárásban nincs helye. 27 §. Az eskü letételére az 1863: LIV. tcz. 239. §-a értelmében az Ítélet jogerejűvé válta után, illetőleg a harmadbirósági ítélet kézbesítése után, három nap alatt kell jelentkezni. Ezen szabály a gondnok által képviselt félre is kiterjed. A gondnok kérelmére mindazonáltal, gondnokoltja lakásán kinyomozása czéljából, szükség esetében a bíróság 39 napig terjedhető halasztást engedhet. 28 §. Az aláírások összehasonlítására szükséges szakértőket megfelelő számban a törvényszék székhelyén lévő kereskedelmi- és iparkamarának, s ahol ilyen nincs, a kereskedelmi testületnek javaslata alapján a törvényszék elnöke nevezi ki s esketi fel. Ha sem kereskedelmi- és iparkamara, sem kereskedelmi testület nem létezik a törvényszék székhelyén: az elnök a helyben levő kiválóbb kereskedők vagy szakértelemmel bíró, teljesen megbízható személyek közül nevez ki szakértőket. Ha az állandó szakértők alkalmazása ez utóbbi módon sem lenne lehetséges, az aláírások összehasonlítása végett szemle eszközlésére a budapesti kir. ítélőtábla területén a budapesti kir. kereskedemi- és váltószék, a marosvásárhelyi kir ítélőtábla területén pedig a kolozsvári kir. törvényszék lesz megkeresendő. 29. §. A tanuk és szakértők vallomásai feletti észrevételek megtétele iránt külön tárgyalásnak nincs helye. Joguk van mindazonáltal az illető feleknek a tanuk vallomásaira, a szakértők véleményére, vagy a szemle eredményére vonatkozó észrevételeket a bizonyítás tárgyában felvett jegyzőkönyv berekesztése előtt ebbe iktatni. 30. § Rendes eljárás szerint lefolyt perekben az ügy érdeme mindig ítélet által döntetik el. A 3. § 1-ső pontjában említett perekben a marasztaló ítéletben, valamint a sommás végzésben (15. §.) kiteendő a váltó kiállítási helye, ideje, összege és a marasztalt fél neve és kötelezettségi minősége (elfogadó, kibocsátó, forgató stb.) is. A kötelezettség teljesítésére három napi határidő tűzendő. 31 § Ha a sommás eljárásra alkalmas váltó alapján rendes tárgyalás köretett, felperes részére, ha alperes a tárgyalásra meg nem jelenik, vagy ha megjelenik ugyan, de a követelést nem kifogásolja, a tárgyalás által felmerült költség s ügyvédi munkadíj meg nem ítélhető Ha a per érdemében egészen vagy részben vesztes fél a perköltségekben nem marasztaltatik , ez külön indokolandó. A felebbviteli költséget és munkadíjat az illető felsőbb bíróság állapítja meg. 32. §. A bírói határozatokba vagy azok kiadmányaiba becsúszott tollhibák szükség esetében a feleknek meghallgatása után igazítandók ki. A kiigazítás a fél által az első bíróságnál beadandó kérelem folytán azon első vagy felebbviteli bíróság által eszközlendő, melynek határozatába a hiba becsúszott. Ha az alsóbíróságok a felettes bíróság határozatába vesznek ily hibát észre, az összes ügyiratokat minden további intézkedés mellőzésével, a hiba kiigazítása végett az illető felsőbb bírósághoz közvetlenül felterjesztik. (Vége következik.) Vegyes közlemények Adományozás. Schober Albert magyar államvasúti főfelügyelőnek a kir. tanácsosi czim kinevezés. Zsíros Lajos a lugosi törvényszékhez elnökké, Kovács Géza a minisztérium osztályához. Szkokán István a beszterczebányai erdöigazgatósághoz , Kelemen Márton a kolozsvári erdöigazgatósághoz föe reteszekké, Csiby Lőrincz az ungvári föerdöhivatalhoz, Értei Gusztáv a lippai erdöhivatalhoz erdörendezökké, Kaspár József erdész az apatini erdöhivatalhoz, Prónay Aurél a gödöllői erdöhivatalhoz, Schmutzer József beszterczebányai erdöigazgatósághoz, Janan Kálmán és Vlkolinszky Gyula zsarnóczai erdöhivatalhoz erdészekké, Vlkolinszky Jenő a minisztérium erdészeti osztályához és Luscsek Ferencz erdögyakornokot a lippai főerdöhivatalhoz erdészjelöltté, Sarmaságh Gáza szatmári kath. főgymnáziumi helyettes tanár rendes tanárrá, Wéber János a lipótvári kerületi börtönhöz tiszti irnokká, Ruby József iroda-segédtisztté a kassai pénzügyigazgatósághoz. Névváltoztatás: Hart Ülés koroncsos lakos „Kemény“-ra, Edenburg Dávid bpesti lakos „Sopronyi “ra, Petnas (Pednasob) „Pataki“ra, Sámner Lipót kolozsvári lakos „Szalai“ ra, Geiszhauer András szegzárdi lakos és kiskorú gyermekei „Gáli“-ra, Lagier Konstantin Ottmár szegzárdi lakos „Laki “ra, Járocsek Pál családi lakos „Járósi“-ra változtatták nevüket. Az ügyvédi kamarákból. A zalaegerszegi ügyvédi kamara dr. Hochreiter Kornél, csurgói Németh Ignácz, Psk Gyula kaposvári, Petrik Gyula alsó-lendvai lakos ügyvédeket lajstromába folytatólag felvette, Szabó Pál pacsai lakos ügyvéd lakhelyét Pacsáról Keszthelyre, a kamara területén belül helyezte át, Töreky József nemes-vitai, Philippovits Antal marczali, Ferber József sümegi és Egerváry Károly zalalövői ügyvédeket elhalálozásuk következtében lajstromából kitörölte s az elsőnek irodája részére dr. Esse Gyula tapolczai, a második részére Szakács Lajos marczali, a harmadiké részére Salgóth Miksa sümegi lakos ügyvédeket rendelte ki gondnokul, az utolsó részére pedig gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. Szamay József zalaegerszegi ügyvédet összeférhetlenségi ok miatt, az ügyvédek lajstromából kitöröltetett, ezen ok megszűnte s kérelem folytán azonban abba alsó-lendvai székhelylyel újra fölvette, Krizmanits Lajos zala-egerszegi ügyvédet az ügyvédség gyakorlásától fegyelmi bírósági ítélettel egy évre, mely 1882 ápril 6-án jár le, felfüggesztetett, Parna Szabó Sándor csurgói ügyvédet szintén fegyelmi bírósági ítélettel az ügyvédség gyakorlásától elmozdittatván, lajstromából kitörölte. Ingók foglalása. Rill és Ssho mannezége. Bpesten (IX. ker. Ernő utcza 9.), Haage Antal ellen Bpesten (V két nádor utcza 26), Krausz Péter ellen A Medgyesen, Hirscfeld Alajos e. Galgóczon, Bukovinszki János és n. e. Szarvason Haim Mária e. Soroksárt, Mező Jenő e. H Böszörményben, Bayer Donát e. Lugoson, Mesényi Lajos sz. e. Bősárkányban, Bock Gusztáv e. Zsolnait, Ungár Hermann e. Hiricsen, Kovács Ignácz e. Érsekujvártt, Nagy Pál és t. e. Udvardon, Bonnke Gyula és Van Mons I Flóra e. Temesvárit, Mann József és neje e. Ny. Ujfaban, Hoffmann C. J. e. Bpesten (V. bér. dorottya utsza 9.). Örökösök idézése Krater Mihály és Vásárhelyi Zsuzsánna, Madár Erzsébet, Papp Imre, Gál Julia, Vajda István és Bálint, Faragó Mitra, Rácz János, Kiss Mária, Papp Mihály, Czole Tódor ör. (nagyváradi tszék), Bozó Anna, Lipcsey Mihály ör. (miskolczi tszék), Hemning Tamás ör. (temesvári törvényszék), Tommnyák József ör (nyíregyházi tszék), Brdbina Mihály ör. (nyitrai tszék), Kupa László Csille Mária, Erber András és d., Kontra János Pál, Holb Henrik, Hitre Sándor, Fülöp Lídia, Végi József, Sipos Imre, Valkai János ör. (kalocsai tszék), Trippán Anasztázia ör. (b.-gyulai tszék), Giron Mihályné ör. (komáromi tszék), Schmidt Katalin ör. (kőhalmi jbság), Jung Sándorné őr. (bpesti tszék), Joanovis Borbála (temesvári tszék), Juhász Bálint, Nagy Mihályné, Horváth Lídia, Sámi Rebeka, Fekete József ör. (debreceni tszék), Almásy Edmund és m e. N Bátonyban. Idézés: Gál Mária (ráczkevei jbság), Oláh László st. (kecskeméti jbság), Kitreiber Ferencz ur. (bpesti tszék), Dombai János (ipolysági tszék), Nagy Benkeö István (szegedi tszék). Csőd. Basutigh Antal bpesti (kereskk. és váltótszék), Hevesy Ferencz mindszenti lakos (szegedi tszék) csődje megszűnt. Pályázat: Alorvosi áll. (Győr vs), postamesteri áll. (bpesti, pozsonyi és soproni postaigazg.) VI. oszt. adótiszti áll. (szatmári pénzügyigazgatóságnál), számgyakornoki áll. (szegedi jószágigazg ), s. szolgai állomás (szegedi pénzügyigazg.), II. oszt. erdőgyakornoki áll. (orsovai erdőhiv ), s. szolgai áll. (fehértemplomi tszék), 2 postahi. gyakornoki áll. (temesvári postaigazg.), erdőtiszti áll. (gyalui stb ), III oszt. ellenőri áll (borosjenői adóhiv.), sóhordári áll. (soproni adóhiv.) (A „Budapesti Közlöny“1253. számából.) Statárium. Veszprém megye területére az igazságügyminisztérium félévre rögtönítélő bíróságot engedélyezett. Egyik budapesti ügyvéd irodában ügyvédjelölt felvétetik, ki az állami jogtudományi tanfolyamot befejezte, az államtudományi s jogtudományi államvizsgát sikerrel letette, a magyar s német nyelvet egyaránt bírja s mindkét nyelvben szépírást kimutat. Elsőbbséggel birnak azok, a kik a vizsgálatot kitüntetéssel tették le és (stenografok,) gyorsírók. Ezen kellékeket kimutatók írásbeli ajánlatait ezen lap szerkesztősége szívességből közvetíti. Irodai szolga, ügyes és helyben jártas egyén alkalmazást keres. Értesítés lapunk kiadó hivatalába. Döntvények. Az eladó megbízása nélkül történt egyszerű ajánlás, a vevők részéről megbízottat nem jogosítja fel arra, hogy az eladótól alkuszdijt követelhessen. (Legf. 5661881. sz.) A bpesti VI—VII. ker. kir. biróság Brger Adolfnak Laczkó Adolf ellen 75 frt s jár. iránt indított perében 29342/88. szám alatt következőleg ítélt. Ha alperes létezi a főesküt arra, hogy ő felperest a kereseti vétel közvetítésére előzőleg fel nem szólította, ez esetben felperes keresetlevél elutasittatik és tartozik alperesnek 10 frt perköltséget megfizetni. Tartozik azért alperes sat. Indokok: A kereshetőség alapjául szolgáló és alperes által tagadásba vett megbízás igazolására a felperes által alperesnek odakinált főesküt alperes elfogadván, azt alperesnek megítélni letétele, esetére alperest felperes irányában keresetivel elutasítani, le nem tétele esetében, minthogy a teljesítéstanuk által bebizonyittatott, alperest marasztalhatni kellett. A bpesti kir. ítélőtábla felperes felebbezése folytán 1881. márczius 30-án 5746 sz. alatt alperest föltétlenül marasztalta a kereseti tőkében és járulékaiban a következő Indokoknál fogva: Alperes azt, hogy kérdésben forgó áru, után a szerződő felek mindegyike által fizetendő alkudij helyi szokás szerint hectoliterenkint 10 krt tesz, kétségbe nem vonta, hogy a keresetben említett adásvételi jogügylet felperesnek közvetítésével létrejött, a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásaival be van bizonyítva. A keresk. törv. 556— 547. §§ ai , illetőleg 284 §. értelmében pedig előző kikötés alkuszdíj követelhetésének előfeltételét nem képezvén, ily kikötésnek, illetőleg annak főeskü által bizonyítva, hogy a kérdésben forgó felperesnek közvetítésével tényleg létrejött ügyletnek közvetítésével felperest alperes és előzőleg megbízta volt fölösleges. A legfőbbitélőszék alperes felebbezése folytán 1881. okt. 27-én 566 szám alatt következőleg ítélt. Tekintve, hogy a kihallgatott tanuk vallomása szerint is felperes a kérdéses vételi ügylet körül csak annyiban járt körbe, amennyiben az őt megbizó tanuknak az alperes borseprőjét ajánlotta megvételre; tekintve továbbá, hogy az eladó megbízása nélkül történt egyszerű ajánlás a vevők részéről megbízottat nem jogosítja fel arra, hogy az eladótól alkuszdíjt követelhessen és így jelen perben döntő tényt képez az, ha váljon e adó alperes felperest megbizta-e arra, hogy borseprőjének vevőt szerezzen, mely döntő tény elbírálása az elsőbiróság részről helyesen tétetett függővé a felperes által kínált s alperes által elfogadot főeskü,le vagy le nem tételétől, tekintve végre, hogy alperes az elsőbiróság ítélete ellen, mely szerint az eskü le nem tétele esetében az egész kereseti összegben elmarasztaltatott, felebbezéssel nem élt, a másodbíróság ítéletének megváltoztásával az elsőbíróság ítélete hagyatik helyben, oly hozzáadással, hogy az eskü letétele esetében tartozik felperes ezen felebbezés költségei fejében 8 frt 50 krt is alperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetni. Ha a hivatalom zár a főzőkészülékről azért vétetik le, hogy a főzés a bejelentett idő előtt vegye kezdetét s vádlott a főzést csakugyan ezen idő előtt kezdé meg úgy a hivat, zárnak megsértése, mind a főzésnek időelőtti megkezdéséért külön-külön bűn-