Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 145-280. szám)
1881-08-02 / 172. szám
VI. évfolyam 1881. 172. szám. Budapest, kedd augusztus 2. gg»» ■ I „MAGYAR JOGÁSZ“ ' megjelent minden nap, hétfőt kivéve. Egy hónapra---- 7 „ 80 Hirdetések: Előfizetési ár : | Egész évre........20 frt. — I Fél évre............10 „ —| Negyed évre.... 6 „ -I MAGYAR JOGÁSZ JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. V"---------------—*®i Szerkesztőség és I kiadóhivatal: Budapest, mények is küldendők. Kéziratok I csak ismert kezektől fogadtatn i , (fr~5›fr^-=~ vv~ i . Egy hatodhasábos petitsor egyaceri hirdetéséért 19 kr., kétszer 16 kr., és többszöri hirdetéséért 18 kr., minden beigtatásnál A bélyegdij külön minden beigtatás / * 1] után 30 kr. osztr. ért. (X Imh ■ —mm A németalföldi és magyar büntető-codex. A németalföldi büntető-codex, miként pár nap előtt mondottuk, már megjelent. Ha összehasonlítjuk ezt saját codexünkkel, meggyőződhetünk arról, hogy haladás helyett egyenesen és határozottan hátraestünk. A németalföldi codex eltörli a halálbüntetést, mihez mi az európai joghaladás zászlajának lobogtatása mellett oly szívósan ragaszkodtunk. Mióta Szemere Bertalan nálunk, nemkülönben Holzendorf a Lajtán túl a többi szaktudósok között, a haladás első feltételének nyilvánították a halálbüntetés eltörlését, mindenki tisztában volt azzal, hogy az emberiség eme nagy kérdésében végleg határozni, kell és szükséges. Nálunk a halálbüntetés eltörlése iránt a valódi szakférfiak kebelében alig volt eltérő nézet, s hogy mégis kedvező megoldást nem nyert, annak okát jogászgyűléseink, ügyvédi kamaráink, publicistáink, úgy törvényhozásunk közönyösségének tulajdonítjuk. Sőt mi több, annak idejében a képviselőház jogügyi bizottsága oly magatartást tanúsított eme fontos kérdésben, mintha holmi kicsinységről lett volna szó és csak is így, nem máskép történhetett az, hogy ez az undorító vérfolt codexünk lapjaira tapadt. Nem akarunk ezúttal bővebben szólni arról, hogy lehet-e a halálbüntetést jogállamiság, valódi kultúra és humanismusra törekvő nemzetnél indokolni; annyi azonban kétségtelen, hogy mindinkább hangoztathatnak a humanismus ama szavai, melyek az őspogányság emberáldozatai és brutális vérboszája ellenében a halálbüntetés elvét kárhoztatván, annak megszüntetését követelik. Semmi sem vonza a mi prózai eljárású legislationkat, pedig a sok jeles toll között, melyek a halálbüntetés eltörlése mellett felszólaltak, különösen Holzendorf hatalmas érveket hozott fel. Az eddig gyűjtött tapasztalatok, úgymond, megengedik azt az állítást, hogy a halálbüntetés az elrettentés czéljának jelenleg meg nem fele. Először ugyanis azért, mivel az egyszerű s gyors kivégzés a tulajdonképeni bűntettesek körében azt a nézetet ápolja, hogy a bűnös könnyebb halállal múlik ki, mint a betegek. Másodszor, a végrehajtás legnagyobb bizonytalansága, mindenütt, még Ausztriában is az enyheségre hajló hangulatban fekszik, mi rendesen kegyelmezésben nyilvánul. Harmadszor, a bírák abbeli félelme, hogy főbenjáró ügyekben tévedhetnek, nagyobb, mint a gyilkosnak a halál kikerülhetlen természetű eszméjétől való félelme. Nincs szigorúbb büntető gyakorlat az angolnál, s mégis főbenjáró ügyekben a fölmentések 50 százalékra rúgnak, míg más ügyekben átlag csak 25 százalékra mennek. Továbbá, ha a halálbüntetés elijesztő lenne, a kivégzésnek legalább egy hétre meg kellene tennie a hatást. De mit tapasztalunk ? Azt, hogy az elrettentés még csak napokra sem teszi meg a hatást. Egy év alatt Liverpoolban ugyanis egymásután három gonosztevőt akasztottak föl, ugyanazon este már agyonszúrtak több matrózt. A következő nyáron az esküdtszéknek a városból és környékéről hat gyilkosság, és húsz emberölés fölött kellett ítélnie, ennyi gyilkossági bűntény már régóta nem fordult elő. Cess Alfréd külföldi jogtudós, kiváló, általános elismerést nyert művében, mely a materialismus alapelvei nyomán fejtegeti az állam feladatát a büntető-igazságszolgáltatás terén, szintén ellene van a halálbüntetésnek. Uj és jobbára „merész“ eszmék azok, melyeket a nevezett mű szerzője egyébként hirdet, ámde olyanok, melyek a legnagyobb figyelemre méltók s melyeket nem nézhet le magas lóházról a régi criminalisták szűk látkörü, inhumanitikus és ósdi iskolája. Szerző nézete szerint valamely bűntett elkövetésénél maga a társadalom a tulajdonképeni bűnös. Az állam tehát, melynek társadalma a bűntényt szüli, szerző szerint csak a szükségesség és ekkor is saját érdekeinek korlátai között járhat el a bűnössel szemben. A büntetés lényege a szabadság megvonásában áll. Az államnak, mely a köznevelés elhanyagolása, korhadt és romlott társadalmi viszonyok föntartása, sőt olykor a corruptio dédelgetése által maga is tényező a bűntények elkövetésében, nem áll más eszköz rendelkezésére a bűntett elkövetése után, mint az, hogy megtorolja magát a bűnösön s megvonja tőle az ember legnagyobb kincsét : a szabadságot. Ezek az elvitázhatlan adatok, melyekből ép úgy tanulhattak volna törvényhozásunk tagjai, mint jogászaink. Vegyes közlemények. Kinevezés. Kranjec György károlyvárosi polgármester a varazsdi törvényszékhez tanácsossá, Straszner Károly pénzügyőri szemlész III. oszt. pénzügyőri biztossá, Neuschlosz László végzett jogász díjtalan miniszteri fogalmazó gyakornokká a keresk. minisztériumnál. Névváltoztatás: D regser Ferencz szegedi lakos „Darvasára, Burger Ezsaias nagyváradi lakos és gyermekei „Barta“-ra, Steiner Gábor bpesti lakos és gyermeke „Kovács“ ra, Braun Emanuel egri lakos és gyermekei „Barna“-ra változtatták át nevüket. Az ügyvédi kamarákból. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Bak Ferencz ügyvéd irodáját Jászberényből Jász-Mihálytelekre tette át Ingók foglalása. Br. Dőry Mária ellen N.Gaj■ ban, Nemes Vaszil Joni s társai ellen Uglyán, Frank József ellen Barátfaluban, Danneberg Miksáné ellen Szombathelyen, Deutsch Dávid ellen Bpesten (sugárúti bazár 1. és 2. sz.), Hösch Mihály ellen Bpesten, Bán István ellen Felsőszelén, Bugár Mihály ellen Nádszegen Örökösök Idézése. Haidekker Márton, Ács Mihály, Pap Julianna, Weiszing Jánosné, Balog József, Bekker Henrik ör. (szegszárdi e. f. tszék), Babula Mihály ör. (nyitrai tszék), Varga Rozália ör (pécsi tszék), Branauer István ör. (pestvidéki tszék), Vajas János ör. (nyíregyházi tszék), Ötvös Anna ör (fogarasi jb.), Rédei László, Mártha Sándor, Zana Sándor, Juhász Rozália, Kiss Pál, Csibor József, H. Nagy Dávid, Fazekas Mária ör. (kecskeméti tszék), Oprisio Mihály ör. (fogarasi jb.), Szente Jánosné, Steiner Tóbiás, Payer Mihály Horváth János, Szabó Pál József ör. (soproni tszék), Vernics Mihály, Preisinger István ör. (pozsonyi tszék), Gere Borbála és Mester Ferencz. ifj. Kopi György, Dohi János, Hercze László, Krausz Sámuel, Dudics Erzsébet ör. (szatmárnémeti tszék), Rainer Magdolna ör. (aradi tszék), Kasztl Mihály ör. (pozsonyi tszék). Idézés: Babróczky Mihály som. kér. (egri jb) Bakos Sára som. kér. (tokaji jb.), Czonczer Anna és Jozefa (Hatvani jb.), Máté János ör. (szatmárnémeti tszék.) Csőd. Varencsik Ferencz székelyudvarhelyi vaskeresk. ell (sz.-udvarhelyi tszék), perügyelés ideig tömeggond. Bagdi Imre helyet, dr. Nagy Sámuel ügyvédek, Freund A. nyitrai keresk. ellen (nyitra tgzik) bej. f. , okt. 3., 4, 5. ideig, tömeggond. és perfigy.,rö Szécsi Ferencz ügyvéd Pályázat 9 postamesteri áll. (temesvári, soprod, pozsonyi és i.-szebeni postaigazg.), ? kljegyzői áll. (battonyai jb.), számgyakornoki áll. (pyegedi p. ü. ig.), VII. oszt. adótiszti áll (szegedi adóh (V . kohó tiszti áll. (kudzsiri vasgyár hiv.), III oszt.dZssilltiszti áll. (szegedi p. ü. ig.), számtiszti áll. (zalatrjai főbánya-hiv), pénztárnoki áll. (a szebeni adóhiv.) , m. oszt. számtiszti áll. (kun sz., miklósi adóhiv), posatiszti áll. (soproni postáig.), fogalmazógyakornoki áll. (soproni postáig.), több adóvégrehajtói áll. (soproni és zalamegyei adóhiv.), 2 pénzügyőri áll. (pozsonyi p üg.), alügyészi áll. (lugosi ügyészség.), (A „Budapesti Közöny 173. számából.) A marosvásáárhelyi kir tábla jul. 16-án kelt 3398. sz. Ítéletével helybenhagyta a brassói k. járásbíróságnak a román majális alkalmával fel- s merült zászlósertési ügyben 1881 évi junius 2 án hozott 1320/881 sz. felmentő határozatát, mely ellen a kir. ügyész felebbezett volt. A pénes leveleknél a postaigazgatóság azon tapasztalatra jutott, hogy ama pénzeslevelekből, melyek czimbatán a rendeltetési hely vagy czimzett neve teutával aláhuzvák, a benne levő pénz el szokott tűnni, oly képet, hogy ama vonalak tolli karczolása mentén a borítékon hasadékot vájván, azon keresztül a pénzt kihalászszák.A legújabban ismételve elrendelte, hogy azon pénzesleveleket, melyek czimbatán ily aláhúzások előfordulnak, tovvábbijára a potahivatalok el ne fogadják. Fegyelmi tárgyalás a kirirályi táblán A magyar királyi ítélőtáblának fegyelmi bírósága ma dr. 9 órakor Vajkay Károly elnöklete alatt Versics Elek alsó-lendvai járásbirósági végrehajtónak fegyelmi ügyét tárgyalta. Vádoltatik a végrehajtó, hogy törvényellenes dijakat számit fel s ezt folytatja még akkor is, midőn már vád alá helyeztetett, számtalan esetben számított fel magasabb dijakat, magasabb fuvarilletékeket, továbbá könyveit rendetlenül kezeli. E vádak alapján a zalaegerszegi kir.tszék, mint I fokú fegyelmi bíróság Versicset bűnösnek mondotta ki s 250 frt birságra s a költségek megfizetésére ítélte. Ez ítélet ellen vádlott felebbezvén, az ügyet ma felülvizsgálat alá vette a kir. tábla. Vádlott személyesen megjelent, de védőül elhozta magával R. Eusel Sándor ügyvédet is. Szeiffert főügyészi helyettes vádbeszéde és a védő szavai után a bíróság visszavonult s rövid tanácskozás után elnök kihirdeti az ítéletet, mely szerint: az első bírósági ítélet a vétkességre nézve helybenhagyatik, a büntetésre nézve azonban a költségek föntartásával a 250 főt leszállittatik 100 írtra. Ez ítélet most jogerejü. F. József tér 9. sz. hová a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfizetési s hirdetési dijak, nemkülönben a beigtatandó hirdet Döntvenyek. A mezei őröknek, erőszak alkalmazása nélkül nem engedelmeskedés, nem képez büntetendő cselekményt. (Legfőbbitéle szék 3381881. b. sz.) A m.-szalkai kir járásbíróság Vádlott Dóka András az ellene fenforgó mezei rendőri kihágásban bűnösnek mondatik ki, s ezért az ítélet jogerőre emelkedő étől számítandó nyolcz napi fogságra ítéltetik. Indokok: Dóka András szekérrel Fogarassy Gyula verésére hajtott. A