Magyar Jövő, 1943. február (42. évfolyam, 9407-9418. szám)
1943-02-09 / 9410. szám
1 4 " %5E=1=MAGYAR JÖVŐ KORUNK írja: NAGY JÁNOS KILID-ÜL-BAHR Egy hegyfokon áll Kilid-ül- Bahr, a Dardanellák európai partján. “A tenger kulcsa.” így hívják törökül. Még II. Mohamed török szultán építette 1470-ben. Azóta őrzi a Dardanellák tengerszorosát és Kilid-ül-Bahrnak volt egyik nagy köze hozzá, hogy a “beteg ember”, Törökország még ma is áll. Hiába próbálták az európai hatalmak meghódítani a Dardanellákat és Törökországot évszázadokon át. Ott állt a “Tenger Kulcsa”, Kilid-al-Bakr és őrizte hallgatagon, vagy ágyuk menydörgésével az áthatolhatatlan tengerszorost. A történelem rengeteg vihara vonult át fölötte. Asszírok, babilóniai és perzsa hadak vonultak át ott. Xerxes “megszámlálhatatlan” seregei itt mentek Görögországba Thermophile felé. Ott gázoltak Nagy Sándor falanxai Ázsia s az akkori világ meghódítására. Jöttek a rómaiak, akik szintén nagy csatákat vívtak a tengerszoros birtokáért. Akkor még Dardanus állott legnagyobb városként a Dardanellák szorosánál. Dardanusról nevezték el később az egész szorost, amely néven a mai világ ismeri. Dardanus, aki isten és Electra istennő fia volt a görög legendák szerint. És Dardanusnak várost építettek. Soká ostromolták a rómaiak is, amíg végül békére kényszerültek Krisztus előtt 84-ben. A görögök részéről Mithridates, a rómaiak részéről Sulla írta alá a békét. És a Dardanellák, amit a rómaiak és görögök Hellespontusnak is neveztek, hallgatva nézett uj századok és uj viharok, új csaták felé. Jöttek a törökök, ők a maguk nyelvén azután Bahr- Sefed-Boghazi-nak nevezték el a Dardanellák tengerszorosát, amely a Márvány-tengert köti össze az Égei tengerrel s a Márvány tengeren túl a Fekete tenger felé nyit kaput. A törökök Kilid-al-Bahr várát építették a legmagasabb hegyfokra birodalmuk védelmére Európa ellen. Melléje építettek még az idők folyamán számtalan új erődítményt: Bogasz Hisszart, óriási ágyúütegeivel, Csanak-Kolizit, Gallipolit az európai parton, a Bulair sáncokat, s Nagara erődöt. Egész láncolata a szinte áttörhetetlen erődítményeknek. Hiába próbálták az európai államok meghódítani. A Dardanellák és Kilid-al-Bahr szilárdan állt minden ostromot. Öt európai nagyhatalom 1841-ben annyit tudott csak elérni, hogy átmehetnek kisebb hajók a Dardanellák szorosán, ha abba a török kormány beleegyezik. Számtalan háborút vívtak a Dardanellák birtokáért a cárok is. Az első világháborúban az angolok is ott szenvedték Gallipolinál egyik legnagyobb vereségüket. Nem tudták elfoglalni a Dardanellákat. És most új vihar, a történelem legnagyobb vihara közeledik a Dardanellák felé. Soha ilyen szabadságharcot még nem vívott az emberiség. Évezredek hódításainak, népek elnyomásának akarnak véget vetni a szabad népek. Hitler, a fasizmus, barbarizmus legbestiálisabb, országokra törő és gyújtogató horda ellen. Állni fog-e Kilid-al-Bahr? Az emberiség szabadságát fogja-e őrizni? Szikláin össze fog-e törn Hitler és a fasizmus? Mint összetört már félig Stalingrádnál. És a “Tenger kulcsa” kulcs lesz-e Európába, Hitlerék “új rendjének,” rabszolgarendjének szétzúzására? Kapu lesz-e Kilid-al-Bakr az igazi, döntő európai Második Front felé 1943-ban? Ezeket a kérdéseket vetette az események horizontjára Churchill szenzációs látogatása, tárgyalása Törökországban az elmúlt hét elején. Mint jelentették, Inonu, Törökország elnöke és vezérkara teljes megegyezésre jutott “minden elvi” kérdésben Angliával és rajta keresztül a Szövetségesekkel. Hogy mik ezek a megegyezések, kérdezni sem lehet egyelőre. Csak óhajtjuk, hogy legyenek azok az európai Második Front titkai és győzelmének biztosítékai. Ha Törökország aktívan bejön a háborúba, vagy akár csak Kilid-al-Bahrt és a Dardanellákat megnyitja a Szövetségesek számára, hogy azon át benyomulhassanak a Balkánra s onnan Közép-Európába, akkor Hitlernek Stalingradnál amúgy is veszni indult sorsa meg lesz pecsételve. Bizonyos, hogy a görög nép mint egy ember kel föl és áll a Szövetségesek mellé. Bulgária népe kivetheti trónjából az áruló Borist és a bolgár bojárokat. Hasonló sors várhat a román és magyar Quislingekre, Horthyakra, Kállayakra. Jugoszlávia népe fegyverrel a kézben harcol már most is. Albánia, Montenegro, Macedónia hegyeiben is a szabadságharc tábortüzei égnek. Lángtenger lesz a Balkán és Közép- Európa, amelynek üszkei alatt fognak heverni Hitler “ezeréves” birodalmának romjai. És a lángtenger át fog csapni kivédhetetlenül Franciaországra, Ausztriára, Németországra, Belgiumra, Hollandiára, Norvégiára és az lesz a végleges temetése a Hitlerizmusnak. Kilid-al-Bahr a hegyfokon hallgatva néz a Dardanellák tengerszorosának sziklái közé és várja a nagy eseményeket. Kilid-al-Bahr, a Tenger Kulcsa és Európa leendő kapuja. .. Vért és Vért Katonáink életét mentjük meg mindenütt a világon Roosevelt elnök 1943 márciusát a Vörös Kereszt hónapjának jelölte ki. Ezalatt a hónap alatt össze kell gyűjteni a Vörös Kereszt 125 millió dohára rugó hadi alapját. Hogy ezt elérhessük, az egész országban minden ember és minden szervezet együttes támogatása szükséges. — Sokan tudják már pontosan, sokan csak sejtik, hogy milyen célokat szolgál a Vörös Kereszt és hogy mit tesz, hogy a szenvedőkön az egész világon segítsen. Tudjuk, hogy a hadsereget szolgálja, hogy a polgárok ezreit képezi ki első segítségadásra, otthoni ápolásra, a tápanyagok megismerésére és egyéb tudnivalókra. Tudjuk azt is, hogy a Vörös Kereszt önkéntesei kötszereket, ruhadarabokat készítenek menekültek részére, kantinokat vezetnek, közlekedési eszközökről gondoskodnak, ápolásban segédkeznek, irodai munkát végeznek és ezer meg ezer apróbb szolgálatot tesznek, hogy ez az óriási szervezet akadálytalanul működhessék. • De azoknak a harcosoknak a szempontjából, akik távoli harctereken küzdenek érettünk, talán a legfontosabb Vörös Kereszt ágazat: a véradók szolgálata. A vér, amelyet százezrek önkéntesen ajánlottak fel, életeket mentett meg mindenütt, ahol katonák és tengerészek harcban állanak. Nem kisebb tekintély, mint a Tengerészet generális orvosa, Ross T. McIntire, ellentengernagy mondotta a következőket: Bámulatos és mégisigaz, hogy azok közül, akik Guadalcanalnál megsebesültek, csak egy százalék halt meg. Az első világháborúban, a sebesülteknek több mint hét százaléka pusztult el. Ebben a számban nincsenek bent az elesettek. A sebesülteket repülőgépen többszáz mérföld távolságban felállított kórházba szállítják. De az elszállítás előtt, gyakran a csatatéren, elvérzés és idegsokk ellen első segítséget kapnak és vérátömlesztést. A fertőzést sulfaniliamide alkalmazásával akadályozzák meg. Amíg a háború tart, igen sok akadályba ütközik leírásokat kapnunk azokról az esetekről, amikor a vérátömlesztés emberéleteket mentett meg. De a világ minden frontjáról kapunk jelentéseket, hogy a vérátömlesztés óriási fontossággal bír. • Leonard Frontakowski a Kearny romboló hajón szolgált, amikor a hajó torpedólövést kapott, 1941 október 16-án. Csaknerm halálos sebesülés után, három átömlesztést kapott, amíg a hajónak sikerült kikötőbe érni. A kórházban még többször kellett az átömlesztést megismételni. Meggyógyult. Sam Kurtz torpedómester volt ugyanazon a hajón. Két lábát elvesztette, de életben van ma is, 15 vérátömlesztés után. Kurtz volt az, aki 1942 szeptemberében a philadelphiai tengerészeti kórházból Washingtonba érkezett, hogy az Amerikai Vörös Kereszt Vér Adó Szolgálata részére a Tengerészet és a Hadsereg kitüntető “E” zászlaját kitűzze. Wayne Fogelstrom égési sebekkel és tört lábbal átélte Pearl Harbort. A nagy vérveszteség és fertőzés folytán egy ideig rossz bőrben volt, de hat vérátömlesztés segített rajta. Mel Van Kunren, aki az első japán repülőgépet lőtte le Pearl Harbornál, szintén hálával gondol azokra az emberekre, akik vérüket adták, hogy katonák életét megmentsék. Súlyos égési sebek után nyolc vérátömlesztésben részesült az Amerikai Vörös Kereszt hawaii vérbankjából. • John Pica története hasonlít a többiekéhez. Amikor a Herrman rombolót megtorpedózták, Midway sziget tájékán, elpusztult volna öt vérátömlesztés nélkül. Felesége visszafizeti a kölcsönt, mert már eddig háromszor adott vért a Vörös Keresztnek s megígérte, hogy még kétszer ad. 1942-ben több mint egymillió adta vérét a Vörös Kereszt vérgyűjtő központjainak. De a Tengerészet és a Hadsereg 1943-ban 4 millió véradományt kér, azaz hetente 80 ezret. Ebből a célból 7 új vérgyűjtő központot állítottak fel és ma már 31 ilyen központ áll fenn a következő városokban : Boston, Hartford, Brooklyn, New York City, Schenectady, Rochester, Buffalo. Pittsburgh, Harrisburg, Philadelphia, Baltimore, Washington, D. C., Atlanta,, New Orleans, Cleveland, Cincinnati, Columbus, Detroit, Indianapolis, Chicago, Milwaukee, Minneapolis, St. Paul, St. Louis, Kansas City, Denver, San Antonio, Los Angeles, San Francisco, Oakland és Portland. • Az 1943-as pénzgyűjtő kampány a véradó szolgálatról két dolgot mond. Okvetlenül szükség van véradókra és a pénzadományozókra, hogy a központokat fenntarthassuk.. Bár rengeteg önkéntes munkás ajánlotta fel szolgálatait, orvosokat és más szellemi munkásokat kell alkalmazni, helyiséget bérelni, tudományos felszereléseket vásárolni, a véradományokat a feldolgozó laboratóriumokba kell szállítani és sok más költséget fedezni. Hogy fiaink, testvéreink, barátaink életét megmentsük, mindannyiunknak adakoznunk kell: vért a véradó szolgálat részére a lehető legrövidebb idő alatt és pénzt a Vörös Kereszt hadi alapja javára a március hónap folyamán, hogy amikor Nadányi úr a Council vezetőségének két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott névsorát átnézte, abban még ő is csak egy kommunisát talált. Rosszakarat “Ami pedig a dolog lényegét illeti, nem kerülhetem ki annak a véleménynek a kifejezését, hogy az Amerikai Magyar Népszava nagy bakkot lőtt. A tíz pontos program tökéletesen beillik abba a mozaikba, amelyet a magyarországi hírekből már összeállítottunk. Serédi hercegprímás beszéde, a magyar képviselőházban elhangzott nyílt és bátor beszédek, a budapesti Népszava karácsonyi száma, a kolozsvári letartóztatások, tökéletes hátteret nyújtanak a programnak, ugyannyira, hogy ez a program csak az általános képbe minden tekintetben beillő részlet. “Az Amerikai Magyar Népszava január 28-iki számának első oldalán, közöl egy rövid hírt ezen nagybetűs cím alatt: “Letartóztattak több mint 100 magyar tisztet. Nyíltan kijelentették, hogy nem akarnak harcolni.’ Ez a Népszavának első oldalra érdemes újság, de az a program, amely első pontjában a háború azonnali beszüntetését követeli — az nekik csak egy kommunista trükk. “Serédi hercegprímásnak a náci fajelmélet ellen mondott beszédéről szóló hír szintén az első oldalra került a Népszava ugyanazon számában, de a program, amely követeli a zsidóellenes törvények eltörlését — az nekik csak egy kommunista trükk. “A magyar liberálisok már legalább az én gyerekkorom óta folyton követelik az általános választói jogot és a titkos szavazást, amit mi magyar amerikaiak itt szabadon élvezünk, de a magyar liberálisok azon programja, amely ezt a követelést megismétli — az a Népszavának csak egy kommunista trükk. “Én nem tudok egyetlen pontot sem találni a 10 pontos programban, amit már a magyarországi hírek soraiban, vagy a sorok között, ne olvastam volna. Minden valószínűség arra vall tehát, hogy ez az anti-náci magyarok programja. Félrevezetés “És most vizsgáljuk meg a bizonyítékot. Nadányi úr azt írja, hogy Alan Crantson ‘levelének legérdekesebb része az, amely a New York Times január 13-iki számára hivatkozik, mint hírforrásra” Nadányi úr nagyon téved. Az Alan Crantson levelének legérdekesebb része ez: ‘Amikor ellenőriztük, megtudtuk, hogy a BBC hasonlóképpen jelentette a megmozdulást.’ De hát az a tény, hogy az amerikai kormány hivatalos sajtóirodája ellenőrizte a hírt s csak akkor tette közzé, mikor rájött, hogy azt a British Broadcasting Company, a hivatalos angol rádióállomás is leadta, az Nadányi úrnak nem jelent semmit, ő a hrtt hazugságnak, kommunista trükknek minősíti csupán egy alapon, a New Leader nevű szocialista lapban megjelent cikk alapján, dacára annak, hogy az ő saját szavai szerint ‘Cranston azt mondotta, hogy a New Leader állításait nem mindig tudta igazolni.’ Nadányi Pál tehát százpercentesen egy olyan lapban megjelent cikkre alapítja állításait, amelyet az ő saját szavai szerint a kormánynak hivatalos sajtóirodája megbízhatatlannak bélyegzett. Krisztus óta Aki jó keresztény s a Krisztus hive, Keresztet is vethet, de figyeljen ide: Százezer Krisztus-test rezeg ma a bitón, “Feszítsdmeg”-et hajjráz a názi teuton. Hajjráz és őrjöng s százszor-százezer tény. Keresztjükön sinylik zsidó és keresztény. A keresztjük karmos, bitójuk a kereszt, Megfeketült szivük forró mérget ereszt. A forradalmárnak épp elég nagy a szive; Belefér abba a Krisztus szelíd hite; Megfér evvel szépen a Lenin heve, ő se mondott mást, mint: “Tüfokán teve...” Tüfokán a teve, Ábrahám kebele... Szegényről volt ott szó, nem volt az kabala; A szegényt vigasztalta, érte igyekezett, Mig az a Pilátus érte mosott kezet. Bizony mondom, kinek szép és nagy a szive Megfér abban könnyen Krisztus igaz hite; Visszhangot ver abban Jézus meleg szava, Mint ahogy lángot fogott a Lenin tana. Mit hírré teszek most, tagadni konokság, S tanulhat belőle az egész kanonokság: Leninnél szebben Krisztus óta, ha voltak, A kisdedekre még nem mosolyogtak! Aki jó keresztény s Krisztus igaz hive Keresztet is vethet, de figyeljen ide: Feldúlt arccal jár ma Krisztus a tejúton: Hogy mit is művel a szörnyű teuton! MOÓR PÉTER. Bűnös! (Folytatás az 1-sv oldalról) a fényépészt felvilágosítottam, a hozzám legközelebb ülő riporter, aki látta a fényképész előkészületeit, néhány kérdést intézett hozzám. Mindez alig vett igénybe egykét percet. Az, hogy én is a fényképre kerüljek, a fényképész saját ideája volt s a köztünk lefolyt néhány szónyi beszélgetést egy-két újságírón kívül senki sem hallotta. A dolog helyes beállítása tehát nem az, hogy Román János azon buzgólkodott, hogy én is rajta legyek a fényképen s én elhárítottam magamtól a ‘megtiszteltetést’, hanem egyszerűen az, hogy egy túlbuzgó fényképészt és egy jóságírót megmentettem egy tévedéstől, mert nem akartam olyan szerepben megjelenni, amelyhez nem volt jogom. A többi újságírónak eszébe se jutott, hogy engem a kommüniké kiadói közé számítsanak. Különben ami Göndör Ferencet illeti, ez nem lett volna az első eset, hogy együtt fényképeztek le bennünket. Hazugságok A Cameron szállodában tartott összejövetellel kapcsolatban Nadányi Pál ezt írja: “Bár Tóth Lajos, a new yorki Victory Council elnöke nem fogadta el a meghívást... Az egyszerű tény az, hogy nem voltam ott a gyűlésen, aminek semmi különös jelentősége nem volt. Én nem voltam ott a Victory Council Védnöksége alatt a magyar menekültek javára rendezett hangversenyen sem, sem pedig a szintén a Victory Council védnöksége alatt Roosevelt elnök születésnapját ünneplő táncmulatságon. . De azt az állítást, hogy ezekre az összejövetelekre ‘nem fogadtam el a meghívást’, erélyesen elutasítanám. Elvégre is a magyar közügyeken kívül van kéthárom más foglalkozásom és a mai közlekedési viszonyok között valami két óra járásra lakom a várostól. “Továbbá ezt mondja Nadányi úr a cikkében: ‘Tóth Lajos, a new yorki Victory Council elnöke többször is a leghatározottabb hangon kijelentette, hogy ha be is vettek a Councilba kommunistákat, ő sohasem fogja megengedni, hogy a Victory Councilt a kommunisták a maguk céljaira használják fel.’ Ebben tökéletesen igaza van. De hogy ezeket a kijelentéseket kellő keretben lássuk, csak arra emlékeztetem Nadányi urat, hogy ezeket a kijelentéseket mindig neki adtam válaszul arra a jóslására, hogy a kommunisták politikai célokra fogják felhasználni a Councilt. Éppen olyan határozott kijelentéseket tettem volna a republikánusokra, demokratákra, vagy szocialistákra vonatkozólag is, ha folyton felhozta volna a kérdést. Sőt a Nadányi Pál kérésére írtam egy nyilatkozatot, amelyben kifejtettem, hogy a Cuncilt SENKI sem sem használhatja fel politikai célokra. Ezt a nyilatkozatot a Népszaván kívül Az Ember és a Magyar Jövő is leközölte. Ezzel kapcsolatban még csak az a megjegyzésem, Wladislaw Sikorski generális, a “aarcoló lengyelek” kormányának feje (jobbról) fogadalmat tesz az ötmillió lengyel munkást képviselő American Slav Congress elnöke (balra) útján a lengyel népnek, hogy a németek levezetése után “Lengyelországnak olyan kormánya lesz, amely minden polgára számára munkát, megfelelő jövedelmet és tökéletes egyenlőséget fog biztosítani.” Olvasóink írják “HAZA CSAK OTT VAN, AHOL JOG IS VAN” R. Papp, Calgary, Canadából írja a következőket Itt küldök 15 darab Ottó ellen kiállított szavazó cédulát a barátaim és ismerőseim aláírásával. Mivel minket kanadai magyarokat is éppen úgy érint a Habsburg ügy, mint az Egyesült Államokban élő magyar testvéreinket, innen a messzi vadnyugatról küldjük tiltakozásunkat, hogy nem akarunk többé Habsburg uralmat a magyar nép fölött ... Tagadni sem lehet, hogy az amerikai “melting pot” már nagy részben elnyelt bennünket magyarokat is. Ha fáj is a szívünk az óhazáért és otthon maradt véreinkért, mégis feltesszük a kérdést, hogy volt-e hát igazán hazánk? Petőfi mondta, “HOGY HAZA CSAK OTT VAN, AHOL JOG IS VAN.” Várjon Ottó milyen jogokat biztosítana a magyar népnek? Siralomvölgy és nyomortanya lenne az ország és ezt meggondolhatnák talpnyalói is, akikből itt is került néhány, mikor kanadai körútja alkalmával városunkba is járt... A történelem az egész fajtáját, mint a magyar nép átkát bizonyítja, s talán majd Ottó áldás lenne a magyar nép nyakán, ha odakerülne a sor?... 100 évvel ezelőtt dédapáink a vérüket és életüket adták, hogy a magyar nép megszabaduljon ettől a zsarnok és bitang bandától. Dédapáink megfordulnának a sírjukban... Szégyen és gyalázat minden Habsburg talpnyalóra. Éljen a magyar szabadság, éljen Károlyi Mihály! HUMOR FILOZÓFIA — Érdekes, a híres filozófusoknak kivétel nélkül csúnya volt a feleségük. — Ez csak természetes. Akinek szép felesége van, az nem kezd filozofálni... ♦ ÖRÜL A PÁCIENS Orvos: Kedves barátom, meg kell mondanom nyíltan, amputálni kell a jobblábát. — Hála Istennek, doktor úr. Olyan gondterhelt volt az arca, már megijedtem, hogy a sörözéstől tetszik eltiltani. Február 9, Ip 43 Bűnös “Az Amerikai Magyar Népszava a vádlottak padján ül az amerikai magyarság itélőszéke előtt. A vád: le akarta rombolni az amerikai magyarságnak a magyar nép demokratikus megmozdulásábavetett hitét s tönkre akarta tenni az amerikai angol nyelvű lapokban megjelent, s a magyarság ügyének mindenképpen kedvező, erre vonatkozó hírek hatását, minden logikus és megbízható alap nélkül, csupán a hit nyilvánosságra hozói elleni vak elfogultságból. Sok ezer magyar származású amerikai fogja velem együtt mondani, hogy a Nadányi Pál ‘Sok hűhó... semmiért.. .’ című cikkében bemutatott megdönthetetlen bizonyítékok alapján az Amerikai Magyar Népszava bűnösnek találtatott. “A szegény, leigázott magyar népnek a szerencséje ebben az ügyben csak az, hogy az Amerikai Magyar Népszava hangja nem ért el az angol nyelvű lapjaink füléig.”