Magyar Jövő, 1944. november (43. évfolyam, 5836-5856. szám)

1944-11-01 / 5836. szám

t Editor: Dr. JOHN GYETVAI szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető Előfizetési áraK: ÍSgye»ait Államokban, Canadában, Mexicobán, Gubában, Délamsríká ísan egy évre 6 U S. dollár, félévre * dollár, három hónapra $1.78 Star«* •zám ára 3 cent. — (New York városában egy évre 7 dollár, félévre $3.50, negyedévre 2 dollár. Subscription Rates: ‘18a, Canada. So. America, Mexico, Cuba 8 dollar* one year, 3 dollar» it* month* $1.76 three months. Single copies 8 cents. (Id New York Jlty 7 dollars one year, $3.50 six months, 2 dollars thret, months). 'Humiter«), u Second Clas» Matt«'- May 10, 18«, at tba Post Offica „Í N«w Yort N. Y.oruftr.- tha Act of March 8. 1?78". . M agi; ife jövö HUNGARIAN DAILY JOURNAL Published daily except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. Published at Ü18 East 14th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-ÜS75 Előre a megkezdett után Magyarország segítésére! Nagy jelentőségű és biztató volt volt a kezdet, amellyel az amerikai magyarság, első ízben történetében, a legnagyobb kérdés körül, ami magyarok számára létezhet ma szerte a világon, Magyarország segítésére, megteremtette október 25-én az egységet. A döntő kérdés most az, hogy haladni fog-e Amerika magyarsága a megkezdett után, cselekedni fog-e gyorsan és ugyanolyan egységgel, mint amellyel dekla­rálta közös érzését és segíteni akarását sírja szélére lökött nemzetével szemben? • Mi hozta létre ezt a nagy horderejű konferenciát s mi teremtette meg először az amerikai magyarság egységét? Az adott helyzet, a rendkívüli történelmi események, a Szövetségesek megingathatatlan egysége és győzelmei, Hit­tlerék egyre bestiálisabb országtiprásai, Magyarország elgá­­zolása, elárultatása, nemzeti katasztrófája voltak azok, amik egyre mélységesebben megrázták­­az amerikai magyarságot is és vitték a közös megértés, közös cselekvés felé. “. . .elvben megegyezünk abban”­, mondja a kinyilatkoz­tatott egységhatározat, “hogy minden késedelem nélkül meg­indítjuk az amerikai magyar segélyakciót,egyesült és orszá­gos alapon a szenvedő magyar nép fölsegélyezésére, faji, vallási vagy politikai megkülönböztetés nélkül. Ezzel kap­csolatban az a célunk, hogy gazdasági, erkölcsi és kulturális irányban segítsük Magyarországot helyreállítani és meg­szilárdítani. . .” Amerika magyarsága tudatában van népe és volt ha­zája rettentő helyzetének. Ma egész Magyar-Amerika egy­séges Hitler és quizlingjei ellen. Látja annak borzalmas kö­vetkezményeit, hogy Magyarország árulói minden vazallus közt a legtovább odakötötték az országot Hitlerék véres, katasztrófa-szekere mögé. Magyarország­ magára hagyatott­sága, árvasága s vele szemben a szabad országok ellenszenve még nagyobb lett. Az amerikai magyarság összefogása, se­gítése, népe biztatása, hogy fölszabaduljon a náci-fasiszta iga alól és új életre támadhasson föl: nemcsak magát a ma­gyar nép puszta létét mentheti meg, hanem visszanyerheti a világ becsülését a magyar nép számára. A segítés mellett ebben van a mély, hivatásszerű szerepe ezekben a pillanatok­ban az amerikai magyarságnak, egységének és gyors cse­lekvésének. De ha csak pusztán azt a szörnyű szenvedést nézzük is, amiben vonaglik a magyar nép, akkor is zokog minden ma­gyar lélek. Minden város-helység név, ahonnan jönnek a hí­rek az agóniában szenvedő népünkről, egy-egy késszúrás és minden nap, amely a fölszabadulását késlelteti, csak azt az agóniát hosszabbítja meg. Viszont minden biztatás, minden itteni magyar egység és cselekvés, amivel őket segítjük, re­mény népünk és volt hazánk megmentésére. Ezek a körülmények hozták létre egyre parancsolóbban az amerikai magyar egységet.­­ Elősegítették ezt az Amerikában is végbemenő nagy események. Tömörülés itteni nagy hazánk védelme, győzel­mi harca, Elnöke és Főparancsnoka mögé (akit Amerika magyarsága egyhangúan támogat). Növekvő egységmozgal­mak népeik segítésére minden más nemzetiség részéről. Ép­pen a magyarság maradhatott volna hátra, amelynek népe a legszörnyűbb tragédiába került? Ezekben a nagy egységmoz­galmakban egyre határtalanabbá váltak a bontó erők, uszí­tások, vörös hering és egyéb egységakadályozó jelszavak. A magyarság nagy­­tömegei ösztönösen, egyre nagyobb erővel követelték, vagy helyenként már meg is csinálták az egységet, mint Los Angelesben, Milwaukeeben, Chicagóban és más városokban. Becsületes törekvésű mindkét “olda­liak”, egyének, csoportok, vagy olyan példaadók, mint Fa­ther Lani Los Angelesben, megfeszítve dolgoztak az akadá­lyok elhárításán, kölcsönös, közös törekvések megteremtésén.­­­ Az igazi munka azonban csak most kezdődik. A meg­választott ideiglenes bizottság feladata nemcsak a jogi elő­készítés, hanem az út egyengetése is lesz akadályok elhárí­tására, az egység kiszélesítésére az abból még hiányzó erők bevonásával, akiknek részvételére nagy szükség lesz. A nagy cél teljesítésére minden erőre szükség lesz. A kezdet biztató volt. A konferencia a legnagyobb kér­désre, a segélyre koncentrált, kikapcsolva más, vitát, vagy konfúziót okozó kérdéseket. Az elfogadott rezolució egységes volt. Akik nevüket alá­ja tették ennek az okmánynak, azok erkölcsi felelőssége kétségtelen a végrehajtásért is. Remél­hető az is, hogy az amerikai és szövetséges hatóságok a leg­nagyobb jóakarattal segíteni fogják a magyar ügyet. Az Elnöki Segély Kontrol Bizottság csak úgy hagy jóvá ilyen akciókat, ha azok teljes egységet képviselnek “a szélső bal­tól a szélső­jobbig”. Nagyon helyesen ebből a segítő akció­ból minden más politikai és egyéb zavaró kérdést kikapcsol és nem enged meg, mert az magát a segítő akciót hiúsíta­ná meg. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) A Fülöp szigetek A filipinók nem bíztak a japán imperialistákban és éveken ke­resztül harcoltak a japánok ellen Az amerikai csapatoknak a Fülöp szigeteken való dia­dalmas offenzívája már eddig is több, mint­­másfél millió Fülöp szigeti lakost szabadí­tott fel a japán imperializ­mus igája alól. Annak dacá­ra, hogy a japán propaganda éveken keresztül a filipinókat az Egyesült Államok ellen uszította, a filipinók kitörő örömmel fogadták a felszaba­dító­ amerikaiakat és a lakos­ság ezrei csatlakoztak hozzá­juk a japánok elleni harcban. Hogy a japán okkupáció és propaganda dacára kihez húz a filipinók szíve, nem bizo­nyítja jobban semmi, mint az, hogy a filipinók éveken keresztül segítették azokat az amerikai katonákat, akik Bataan félsziget és Corregi­­dor erőd eleste után a Fülöp sziget erdőségeibe bujkáltak. Sok esetben pedig nem csu­pán rejtegették az amerikai katonákat a japánok elől, ha-­­nem guerilla csapatokat szer­­­veztek és az amerikaiakkal együtt harc­ba szálltak a ja­pán garizonokkal. •­­ A tokiói rádió is beismerte, hogy modern fegyverekkel felszerelt guerilla csapatok harcoltak a japánok ellen a többéves japán okkupáció idején. MacArthur tábornok most pedig kijelentette azt, hogy négy amerikai tenger­­alattjáró tartott fenn állandó összekötetést a guerillákkal és a japán okkupáció idején fegyvert szállított részükre. 1942 májusa óta Japán korlátlan ura a Fülöp szige­teknek. A japán hadsereg­gel együtt a szigeten megje­lentek a japán propagandis­ták, akik a folytonos japán katonai diadalokra hivatkoz­va és az amerikaiak ellen faj­gyűlöletet szítva próbálták a filipinókat a maguk részére megnyerni. A japán propa­gandistákkal együtt megér­keztek a spanyol fasiszták, a Falangisták. A Fülöp szige­tek a múlt század végéig spa­nyol birtokban voltak és a lakosság nagy része beszél spanyolul. A Falangisták a spanyol nyelvközösségre hi­vatkozva, próbálták a ben­­szülötteket a fasizmusnak Franco által terjesztett vál­­ fajára meghódítani. A filipi­­nók ellenállása azonban a propaganda és a japán bajo­­nettek dacára sem gyöngült, hanem épen erősödött. A Fülöp szigeteken a japá­nok elleni ellenállási mozga­lom nem erősödhetett volna meg akkor, ha a filipinók ma­guk érzelmileg nem fordultak volna a japán imperializmus ellen. A filipinók japán­­gyűlölete nem Pearl Harbor idején kezdődött el. Japán közelében éltek és alkalmuk volt megismerni a Japán ter­jeszkedési politikáját Ázsiá­ban— a filipinók tehát tisz­tában voltak, hogy mit remél­hetnek a felkelő nap országá­tól. Jóval Pearl Harbor előtt a filipinó sajtó egyre-másra közölte figyelmeztetését a ki­látásban lévő japán háború­val kapcsolatban. 1941 no­vember 22-én a “Kalayaan” című filipinó napilap, amely a Fülöp szigeteki egyesült szocialista és kommunista párt orgánuma volt, a követ­kezőket írta: “Kezdjük meg a tisztítást, mielőtt kitör a távolkeleti csata!” A cikk így kezdődik: “Washingtonból és Tokióból jelentik, hogy a Kuruso misz­­szió nem fogja elodázni a há­ború kitörését”. A cikkíró felteszi a kér­dést: “Mit tehetünk mi arra vonatkozólag, hogy Amerikát hozzásegítsük Japán legyőzé­séhez?” A lap szerint a válasz a kö­­vetkező: “A Fülöp szigetek lakossá­gának egységesen kell fellép­ni a japán invázió ellen! Or­szágunkat meg kell tisztítani a fasiszta elemektől, amelyek háború esetében az­ ellenség érdekeit szolgálják úgy pro­pagandával, mint szabotázs­­zsal”. A lap megnevezte azokat a köröket, amelyek a falan­­gistákkal egy húron pendül­­tek és akik még a japánok­kal is szívesebben dolgoztak együtt, mint Pedro Abad Santosszal, a Fülöp szigetek marxista vezérével. A japán-ellenes érzelem azonban nem csupán a “Ka­layaan” lap hasábjaiból volt kiérezhető. Egy amerikai új­ságíró, aki 1936-ban a Fülöp szigeteken megfordult, jelen­tést tett lapjának a szigete­ken uralkodó japán-ellenes hangulatról. Két évvel ké­sőbb ez az újságíró elutazott a Fülöp szigetekre. Ekkor már a Falangisták erős pro­pagandába kezdtek és propa­gandájuk nagy visszatetszést szült a filipinók többsége előtt. Hamarosan kiderült, hogy azok az elemek, amelyek egy­re sürgették a Fülöp szigetek függetlenségét, japán propa­ganda szolgálatában álltak. A Fülöp szigeteken a japán propaganda­­ellensúlyozására , a progresszív munkások és földművesek, a szellemi mun­kások, a kormány­alkalmazot­tak és a kínaiak, valamint a józanul gondolkozó amerikaiak ellenmozgalomba kezdtek.­­ Innen van, hogy a filipinók tisztában voltak a japán ve­széllyel és minden igyekeze­tükkel a japánok ellen har­coltak. A Fülöp szigetek függet­lenségét az amerikai kong­resszus megszavazta s Roose­velt elnök jóváhagyta. Ha nem jött volna közbe a világ­háború, a­­Fülöp szigetek 1944-ben független országot alkottak volna. Amerika had­erői kiűzik a Fülöp szigetek területéről japán imperia­listákat és Roosevelt elnök pedig, a szigetek függetlensé­gét a legújabban megszava­zott törvény értelmében visz­­szaadja a Fülöp szigetek la­kosságának. SZABADSÁGOT ÜNNEPELNEK A FILIPINÓK TACLOBAN, Fülöp Szige­tek. — Ennek a városnak a népe, a maga 31,000 lakosá­val ujjongva ünnepelte a ja­pán iga alól való fölszabadu­lást. A kis várost tették meg a Fülöp szigetek ideiglenes fővárosának, amíg Manilát el nem foglalják. Mint ismeretes, amikor MacArthur seregei partra­­szálltak, kiáltványt bocsáj­­tottak ki a Fülöp szigetek la­kosságához, az Amerika által régen megígért szabadság garantálásával. Azután, hogy a nácik leverték a menekült lengyel kormány jóvoltából alkalmatlan időben kezdett fölke­lést, az elfogott lengyelek hosszú sorokban gyalogolnak a gyűjtőtábor felé. Figyelje meg (jobbról) a kis kutyát, amely hűségesen követi gazdáját. Lesznek még nehézségek. Azaz most kezdődik csak a munka nehezebb, felelősségteljesebb dereka. Lehetnek majd “kifogások”, akadékoskodások minden “oldalról”. De a nagy és szent ügy érdekében ezeknek is el kell hárulniok az út­ból. Az események, a győzelmek, az egység nagy kérdései­nek megértése s minden nap és hét, hónap csak egyre jobban kell, hogy az együttműködés akadályait elhárítsa az útból. Amerikában az Elnökválasztás után, hisszük, Roosevelt elnök további bölcs vezetése alatt hosszú nemzeti egységre számíthatunk. A magyarság is része kell, hogy legyen en­nek. S e mellett a magyar nép segítése megmaradt a leg­nagyobb és legmagasztosabb magyar föladatnak, amíg csak az új Magyarország meg nem születik, a magyar nép talpra nem tud állni a szörnyű örvényből. A magyar­­fasizmus, feu­dalizmus eltűntével nem lesz ellentét a demokratikus Ame­rika és a demokratikus óhaza közti lojalitásra néz­ve. Mindkét irányból a demokrácia együttműködését fogják erősíteni. Előre a megkezdett után­, az egység útján a­ magyar nép segítésére. Bombázták a Tirpitzet LONDON.­­ A norvég vi­zeken bujkáló Tirpitz nagy náci csatahajót szövetséges repülők bombázták. 6 tonnás bombával telitalálatot értek el ellene. Göring fosztogat STOCKHOLM.­­ Amikor a magyar katonai válság ki­éleződött, Göring sietve ren­delte el a bécsi múzeum “ki­ürítését”, azaz kirablását. Minden értékes tárgyat Né­metországba, vagy Spanyol­­országba szállított. Német hátrálás Görögországban Görögországban a visszavo­nuló német csapatok felgyúj­tották Szaloniki kikötőjét, mielőtt kivonultak volna a kelet-görög kikötő­városból. Innen 58 mérföldre észak­nyugatra angol csapatok, gö­rög partizánokkal együtt, be­vonultak Larissa városába. LONDON. — Az elmúlt éj­szaka folyamán nagy szövet­séges légiflotta vonult ki Köln ellen és nagymennyiségű bom­bát dobtak a városra. Angol tengerészeti repülőgépek pe­dig a Tirpitz csatahajót vet­ték bombázás alá az új 6­ ton­­nás bombákkal. A TENGELY ALKONYA Lapszemle... KÁROLYI MIHÁLY HAZATÉR Gabriel D. Hacket cikke (Magyar Hírnök, New Brunswick) Az Európából, de különö­sen Angliából érkező hírek szerint a magyarországi ese­mények az érdeklődés és fi­gyelem legelső vonalába állí­tották Károlyi Mihály szemé­lyét. Bár a Szövetségesek még semmilyen formában sem ismerték el hivatalos szervként az Angliai Magyar Tanácsot, félhivatalosan mé­gis mindenki a Hitler- és Horthy-­ellenes magyarság el­sősorban számba jöhető kép­viseletének tekinti azt. Az an­gol külügyminisztérium, mely közismerten fukar az elisme­résekkel, egyre messzebbme­­nően vonja be Károlyit a ta­nácskozásokba. S Benes csehszlovák elnök, aki a közeljövő Európájának kétségkívül egyik vezető ál­­lamférfia lesz, “hosszú és in­tim” megbeszélésen vitatta meg Károlyival a két állam jövendő viszonyát. Churchill miniszterelnök és Stalin mar­sall tíznapos moszkvai ta­nácskozásain, mely egybe­esett Szálasi puccsával és Debrecen elestével, szintén főhelyet foglalt el Magyaror­szág közeljövője. Az angolok számára éppen olyan fontos, hogy Magyar­­ország lőporos hordó marad-e, vagy pacifikáltatik, mint az oroszokéra. A két érdekelt kormány álláspontjának te­hát immár nem meglepő szintézise lenne, ha meg­egyeznének Károlyi személyé­ben az első nem-fasiszta ma­gyar kormány, vagy a máso­dik magyar köztársaság élén. Amint az események idáig jutnak, nekünk, fiatal és Ma­gyarországról nem túl rég el­került magyaroknak szintén illik a­­lelkiismeretünk mér­legére tenni azt az embert, aki rövidesen kulcs­személy lesz ahazánk e súlyos és dön­tő óráiban ... A nyíltság és szókimondás itt kötelesség. . A magyar nácik és fasisz­ták rémült gyűlölete Károlyi nevének újraéledésekor ma­gától értetődik. Tagadhatatlan azonban, hogy személyével kapcsolatban a demokratikus vagy baloldali beállítottságú magyarok, sőt a magyar po­litikai emigráció véleménye sem egységes. Az 1918—19-­­es októberista garnitúra ter­mészetesen súlyos többség­ben Károlyira esküszik, akinek­­ személye n­emcsak program­juk megtestesülése, hanem generációjuk szimbóluma is... Hogyan látják azonban Ká­rolyi személyét az otthonma­radt magyarok, illetve az új magyar elit? A Horthy-fasizmus attól a naptól kezdve, hogy a gurkák és Szenegálok védelme alatt Szegeden megszületett és a románoktól ajándékba kapta­­ Magyarországot, mindent el­követett, hogy Károlyi alak­­ját a magyar nép előtt be­mocskolja. Pro­pagandájuk gyújtópontja nem annyira az volt, hogy Károlyi földet osz­tott, mert ezt már túl kevesen tartották elrettentő dolognak. Kajánul és komiszul azt emelték ki, hogy a győztes antant-hatalmak nem vették komolyan, becsapták, kihasz­­­­nálták és dezavuálták Káro­­­­lyit, “az antant barátját”.­­ Ezerszer elismerték, mily megalázóan, fitymálóan bánt vele d’Espérey francia mar­sall, bizonyítván, hogy még a demokrata francia köztársa­ság is, szívesebben érintke­zett olyan szalonképes, “meg­bízható” reakciósokkal, mint Horthy és kormánya. Ilyen módon a Horthy-pro­­paganda Károlyi Mihályt 20 éven át mint ingadozó akara­tú politikust, osztályából ki­rúgott arisztokratát, tragiko­mikus figurát mutatta be a magyar közvélemények. Az idősebb magyarok millióira ez alig hatott, de a fasizmus­ban felnőtt új generáció egy részét tagadhatatlanul meg­mérgezte, pláne, ha ez poli­tikai nézeteiknek vonalába is esett. *­­ Ehhez járult még az is, hogy a radikális és marxista magyar élcsapat, tehát az egyetlen, melynek saját véle­ménye volt, nem az októberi, hanem a márciusi forradal­mat érezte magáénak és igy Károlyit és intellektueljeit csak Kerenszki-szerű­ átme­netnek tekintette és alakjá­nak rehabilitációjára, súlyos harcai közben, nem fordított túl sok energiát. Károlyi és köre pedig nem foglalkozván aktív magyar napi politikával, nem tartott fenn kapcsolatokat az új ma­gyar fiatalság harcos szerve­teivel. Míg a cárizmus och­­ránja elől külföldre menekült orosz szocialisták, vagy a Mussolini diktatúrája elől emigrált olasz politikusok külföldről is tovább vezették mozgalmaikat, a magyar ok­tóberisták, legalább is a lát­szatot tekintve, teljesen fel­adták az aktív harcot és ez­zel a tömegekkel való kapcso­latot is. Huszonöt esztendő­ múlt el 1919 óta. Ha egy negyedév­­százados rezerváltság után, a­melyre kétségtelenül a neki , menedékjogot adó országok ihat­óságai kényszerítették,­­ Károlyi­ Mihály újra élére áll­t egy Magyar Nemzeti Tanács­nak, a magyar nép részéről minimális elégtételadás, hogy ezen a poszton elfogadja és­­ üdvözölje Károlyit. Személye már ugyanúgy jelképpé ne­­­­mesült, mint a nagy Massa-I­ryké, mikor az új csehszlovák köztársaságnak, vagy Pade­­rewskié, amikor a lengyel köztársaságnak első elnökeivé váltak. A különbség azonban igen lényeges. Míg a két említett ország 1919-ben nemzeti fel­­szabaduláson esett át, mely felszabadulása logikusan folyt a győzelemből, addig Ma­gyarország ma mélyreható társadalmi, struktuális átala­kulás előtt áll. A játék nem babra megy! A tét az, hogy ez az átalakulás, egy huszon­ötéves végzetes visszaesés után, most kellő eréllyel és eredménnyel végbem­egy-e, vagy ismét elpancsolódik egy emberöltőre ?. . . Ezért aggó­dik e sorok írója és vele ezernyi fiatal magyar, ki nyugalmát, biztonságát, ke­nyerét, életének egy darab­ját adta oda e huszonöt év alatt, hogy közben a tűz ki ne aludjék. November­ 1, 1944 TÖLTSÖN EL PÁR KELLEMES NAPOT VAGY WEEK ENDET EMILIE’S GUEST HOUSE-jában Nyitva egész éven át. — Week End Partyk étkezéssel előnyös feltételekkel. Rezerváljon helyet magának Mrs. Krause tulajdonosnál. — Telefon: 4-9764 21 So. Maryland Ave, Atlantic City, N. J.

Next