Magyar Jövő, 1945. május (44. évfolyam, 84-105. szám)

1945-05-26 / 103. szám

8 Gör­rignek csirkét rendelt az orvos Irta: BÓDOG ANDRÁS Oly sokan foglalkoztak már azzal a kér­déssel, mit kellene csinálni a németekkel , hogy még a legmegátalkodottabb szívü egyén se kívánhatja, hogy azt mind végig­próbálják rajtuk. A gonoszkodók egynéme­­lyike még olysmit is ajánlott, hogy csak minden másodikat kell agyonlőni, a mara­dékot meg fölakasztani, hogy a kötélgyáro­sok se panaszkodjanak. Az emberségesebb gondolkozásúak leginkább azt tanácsolták, hogy minden németet erőnek­ erejével be kell íratni tánc- és illemtan iskolába, hogy más­kor ne csináljanak háborút, emberirtásokat és más ilyen illetlenségeket. Persze, most, hogy kiderült, hogy a né­metek részéről csak tévedés történt, — a helyzet egészen megváltozott. Mert Horthy irt egy levelet és a német tábornokok és Göring mind egyhangúan tanusították, — hogy egy nagy félreértés az egész, ami tör­tént, — nekünk is kétszer meg kell gondol­ni, mielőtt elhamarkodott lépésre szánjuk rá magunkat. Ugyanis kitűnt, hogy a szegény német­ség áldozata lett egy aljas összeesküvésnek, aminek szálait náci-plutokrata-bolseviki­­demokraták, a zsidók és Hitler szőtték meg. A nép, a kereskedők, a tőkések, a táborno­kok lelkét csak egyetlen vágy epesztette,­­ szeretni és imádni a franciákat, angolokat és amerikaiakat, ők egyes-egyedül Oroszor­szág ellen indultak háborúba, de Hitler és társai meghamisított iránytűvel látták el a hadsereg felét. A gyalázatos iránytűk nem észak-dél irányba mutattak, hanem dél és észak felé. És ha a mágnes meg van fordít­va, akkor nyugat jobbkézre esett nekik és igy történt, hogy tévedésből nyugat felé vonultak a csapatok, abban az ártatlan hie­delemben, hogy majd az oroszokon verdesik el a port. Egész Nyugat-Európát így rohan­ták le a megtévesztett német seregek, hogy a nagy elfoglaltságban észre se vették, hogy amit rabolnak, az nem vodka volt, ha­­em francia pezsgő. A lakosságon se vehették észre hamarjában hogy milyen nyelvet be­szélnek, mert nem sok időt hagyott a né­peknek megszólalásra. Egy szó, mint száz, könnyen érthető, hogy csak akkor vették észre a borzasztó tévedést, amikor vissza­szaladtak Németországba és olvashatták az újságokban, hogy milyen agyafúrt cselszö­vevénynek lettek áldozatai. Az vesse rájuk az első követ, aki még soha nem követett el hasonló tévedést vagy sohasem ült rossz vil­lamosra. Gonosz és hitetlen volna az az ember, ha ezek után is haragszomrádot játszana, hogy a dalias német vezérek ilyen szépen kima­gyarázták a félreértét, és kértek sűrűn bo­csánatot. Hiszen aki nem hisz a szavuknak, hogy hamisított iránytű játéka volt az egész , az láthatja nyilván a dolgot abból, hogy most is mind nyugat felé szaladtak magu­kat megadni. Még Göring iránytűjének a mágnese is a csirkepecsenye felé mutogatta az ellenséget. Nagy szívtelenségre való dolog sajnálni szegénykétől a csirkepecsenyét. Én nem ten­ném semmi pénzért. Inkább nagy ideje,­­ hogy lecsillapítsuk a népeket és eloszlassunk minden félreértést. Igaz, hogy a németeket meg kell kicsit kúrálni, hogy máskor job­ban vigyázzanak azzal az iránytűvel, vagy iskolába kellene küldeni őket és kitanítani, hogy ha nincs iránytű egy sötét erdőben, a fák mohosabb fele mutatja az északi irányt, meg egyébb hasonlókra. Persze ez is csak a fiatalabb gyilkosoknak szóljon, mert Göring Himler és a sok miniszter és tábornok nem szégyeníthető meg, hogy iskolapadba ültes­sük őket. A finomabb urak más dolgokhoz vannak szokva. Mi tudományos népek vagyunk és törvé­nyesek. Egy embert sem szabad csak úgy mim­ixdim­ix felakasztani, hacsak az illető nem déli fekete, akit a békés polgárok gya­kori felháborodásukban meglincselnek. Mit szólna hozzá a világ, ha a norvégok például Quislinget csak úgy felakasztották volna és utóbb kiderül, hogy tonsilit­s-e volt? Vagy Göring akasztófára kerülne, holott szívizom­­elhájasodásban szenved­. Vagy Himler, aki családos ember és kenyérkereső. Ha őt fel­akasztanák, egyetlen leánykája árvaságra kerülne! Vagy néhány vitéz tábornok úr, akik köszvényesek, vagy uram­bocsá’ idő­szaki fejfájásban szenvednek. A legköze­lebbi ezer esztendő megbélyegezne bennün­ket, ha a tárgyaláson kiderülne, hogy Ro­bert Leyt azzal kínozták meg a börtönben, hogy nem adtak neki pálinkát, amivel pe­dig szomj­át gyógyítgatja és undorodik ön­magától, ha józan. A törvény az, hogy beteg embert nem le­het megbüntetni és szavam rá, hogy min­den supermannek meg van a maga baja. — Vagy legalább a szive fáj, vagy meg van ijedve és az ilyesmire vigyázni kell, mert sokszor nyavalyatörést is kaphatnak az em­berek az ijedtségtől. . A beteget ki kell először gyógyítani, mi­előtt felakaszthatják törvényesen. Ezt csak a vak ember nem látja be. Ha Göringnek gyengehúsu csirkét rendelt a doktor bácsi — szívtelenség megtagadni tőle. Himmler asztmájának sem tesz jót a zárt levegő, a hegyi levegőt ajánlanak neki. Leynek le­szoktató kúrán keresztülesni, mielőtt a tár­gyalás izgalmainak kiteszik. Egy csomó német nagyiparosnak, mint Krupp és Mes­­sersmithnek a lon­doni ködös levegő tesz csak jót. A jóságos doktor bácsik, akik re­kordot csináltak az elvéreztetéssel és halá­los injekciók adásával, megrendült idegze­tük gyógyitgatása végett nyugalmat kíván­nak. Egy pár hóhér abbeli kívánságukat fe­jezték ki, hogy birkatenyésztést szeretné­nek kitanulni, hát ehhez is idő kell. Horthy arra tette fel a lelkét, hogy aggkori elme­gyengeségben haljon meg és az utolsó kí­vánságot teljesíteni illik. Egyszóval, kedves polgártársaim, ne le­gyenek türelmetlenek, és ne méltatlankod­junk, amiért lassan mennek a dolgok. A tör­vény olyan malom, amelyik lassan őröl,­­ néha nagyon is lassan. Nem olvastuk példá­ul csak a napokban, hogy a háborús bűnö­sök bizottsága már készíti Göring vádiratát, a matematikusok már számolják, hogy hány millió ember életéért felelős. Eddig a bizottság tagjai úgy el voltak halmozva a munkával, hogy nem értek rá elolvasni az újságokat, öt évvel hátramarad­tak a hírekkel. Most olvasták éppen nagy megrökönyödéssel,­ hogy kitört a háború és a japánok megbombázták Pearl Harbort. — Pár év múlva, gondolom, biztosan meg lesz­nek lepve, ha értesülnek arról, hogy a né­metek megadták magukat. Hogy mit fog­nak akkor csinálni, ha olvassák, hogy téve­dés volt az egész izé és a hamis iránytűk voltak az okai mindennek, azt csak az a menybéli Úristen tudja, aki a bizottság tagjainak szívében is olvas. “Aláírnám az egész német nép halálos ítéletét. . George D. Gordon amerikai kapitány leveléből: A cenzúra most már nem olyan szigorú, mint volt idá­ig, így hát valamivel részle­­­tesebben írhatok a dolgokról, amiket itt láttam. Ti odaha­za azt teszitek, amit én tet­tem, amíg otthon voltam: ol­vastam és­­ egy kicsit ké­telkedtem abban, amit olvas­tam. Mi, amerikaiak, “fölé­nyes” értelmiségünkre tá­maszkodva egyszerűen azt hittük, hogy a dolgok még­sem lehettek olyan borzasz­tók. Pedig olyanok voltak, sőt. . . Ami szörnyű gazsá­got el tudtak képzelni, azt mind elkövették a németek. “Nem vonom kétségbe,, hogy akadnak jó németek is. De nagyon kevesen vannak, sokkal kevesebben, mint még magam is gondoltam ezelőtt. Nemcsak azt lehet szemükre vetni, hogy mit sem cseleked­tek, őket lelkesedéssel töl­­tötték el Hitler győzelmei. Ha­­ lehetséges volna, habozás nél- l­kül aláírnám az egész német nép halálos ítéletét — kivéve a keveseket, akik bizonyítani tudják, hogy a földalatti el­lenállási mozgalomban részt­­vettek — és nem bánnám, ha a bűnösökkel együtt elpusz­tulnának ártatlanok is, mert ez a nemzeti őrület elkerülhe­tetlen következménye. “A német fiatalság milliói örökre elvesztek az emberi társadalom számára. A hit­leri nevelés folytán ők szün­telenül azon fogják törni a fe­jüket, hogyan hódíthatnák meg mégis a világot, ők a szó szoros értelmében meg­­háborodottak. B­l­­­ondházba­­ kellene őket csukni, de nincs elég bolondház. “Ne higyjétek, hogy a né­metek örülnek jövetelünknek.­­ ők nem tekintenek bennün­ket felszabadítóknak. Életünk­re törnek. Igen, most, a har­cok megszűnte után, a civilek az életünkre törnek. Félnek tőlünk és gyűlölnek bennün­ket. Szeretnének megölni bennünket. „ “Jóvátétel? Kártérítés? Az ördögbe! Legyenek olyan sze­gények, hogy egy pennyt se tudjanak nekünk jóvátétel címén fizetni. Egyetlen gyá­ruk se maradjon, amelyben fegyvert, tankot, repülőgépet gyárthatnának. “Mutassátok meg ezt a le­velemet minden barátotok­nak, minden ismerősnek. És ha valaki azt mondaná, hogy nem hiszi el, amit írtam, an­nak mondjátok ezt: jöjjenek ide. Sajnos, nagyon sokan vannak még ma is, akik nem akarják látni az igazságot”. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) “Mr. Emanuel”, a nagysikerű antináci film, amelyet “Thunderhead” filmmel együtt játszanak a következő new yorki filmszínházak: Coliseum, 23rd Street, 58th Street, 81st Street, 86th Street, a Bronxban pedig a Royal és Franklin RKO számnházak. Meghalt Dr. Goodman, a világhírű magyar származású orvos NEW YORK.—Dr. Charles Goodman egyetemi tanár, a világszerte ismert orvos és sebész, 73 éves korában meg­halt. Goodman Magyarországon született és 1874-ben jött ki Amerikába szüleivel, Gutt­­mann Albert és neje szül. Reich­mann Franciskával. Egyetemi tanulmányait a Western Reserve Universityn végezte, azután dolgozott ber­lini, göttingeni és hallei egye­temeken. Az első világháború alatt kapitányi rangban szol­gált az amerikai expedíciós hadsereg kötelékében, ő­ szer­vezte meg a Presbytarian Hospitalt, amely később az amerikai haderők II. számú General Hospital­ja lett. A há­ború után alezredesi rangban bocsátották el. Azóta a Mount Sinai, Beth Israel, Park West, Sydenham és más kórházak sebésze volt, úgyszintén a New York­­ University és a Bellevue Hospital Medical College sebész-tanára. 1936- ban tagja volt annak a nem­zetközi bizottságnak, amely az orvosi Nobel-díj odaítélése dolgában határozott. Professzor Goodman az or­vostudomány különböző te­rein kutatott és jelentős ered­ményeket ért el. Az ő kuta­tásaira vezethető vissza a vérátömlesztés ma már általá­nossá vált gyakorlata. Dolgo­zott a malária és paralízis gyógyításának javításán és specialitása volt a véredények megbetegedésének sebészi be­avatkozással való orvoslása. . Az arlingtoni nemzeti teme­tőben helyezik örök nyuga­lomra. Nagy ünnepély Madison Sq. Garden MÁJUS 31. CSÜTÖRTÖK ESTE 7.30 ÓRAKOR U. S.A­ U. S. S. R. EGYÜTT GYŐZELEMBEN ÉS BÉKÉBEN PROGRAM: “Tisztelgés a szövetségesek katonái előtt” JOSEPH W. STIL WELT, tábornok, a U. S szárazföldi haderők parancsnoka I. SARREV tábornok, a USSR­­katonai attaséja CLAUDE D. PEPPER, szenátor SERGE KOUSSEVITZKY vezénylete alatt az Infantry Combat Band JF. H. N. DAVIDSON1, tábornok, angol helyettes vezérkari főnök­­ St. WILLIAM D. ORBERTSON, az első amerikai találkozása a szovjet hadsereggel Torgaunál PAUL ROBESON WALTER HOUSTON Jegyek: $1.80, St.20 és 60c. Kaphatók a Council of American-Soviet Frindship Inc.-nél 114 East 32nd St., New York 16, N. Y.—Tel.: MUrray Hi 1 3-2087 Nagy emlékünnepély A VERHO­VAY SEGÉLYEGYLET 14, 45 és 50-ik fiókjának rendezésében Május hó 30-án, Decoration Day napján délután 3 órai kezdettel a Verhovay Egylet helyiségében, 8635 Buckeye Road Cleveland, Ohio. Az Emlékünnepély programja: 1 Az Amerikai Himnusz: Énekli a Dalárda ,és a közönség 2 Megnyitó beszéd: Szalay József, kpi. elnök 3 Konferáló: Pokornyi Ferenc, állami képviselő 4 Magyar szónoklat: Révész Kálmán, kpi. főtitkár 5 Alkalmi költemény: Szavalja Szilágyi Bertalan 6 ünnepi beszéd: Nt. Dr. Herczeg József 7 Angol beszéd: Mayer Thomas Burke 8 Miért oly borús: Énekli a Dalárda Kleiner Mátyás karnagy vezénylete alatt 9 ünnepi beszéd: Nt. Leffler Andor 10 Alkalmi szavalat: Pálinkás Imréné 11 üdvözlő beszéd: Judge Petrash 12 ünnepi beszéd: Szalánczi János, kpt. pénztáros 13 Zokogva zengjen az ajkunkon: Előadja a Dalárda Kleiner Mátyás karnagy vezetése alatt 14a Angol ünnepi beszéd: Mrs. E. Lauranchok, kpr. h. számvevő 14 ünnepi beszéd: Dr. Gruber Károly 15 A résztvevő fiókok elnökei, titkárai és a helyi szervezők bemutatása: Simó Mihály, kér. szervező 16 Az elesett katona tagtársaink arcképeinek leleplezése Bencze János kpt. főelnök által, a Veteráns of Foreign Wars magyar csoportja és a Boys Scout No. 99 Szt. Erzsébet hiközségtől, közreműködésével 17 Arcképek átadása: Kari Albert, a 14-ik fiók ügykezelője 18 Záróbeszéd: Hegedűs József, a 14-ik fiók elnöke, mint házigazda. BELÉPTI DÍJ NINCS ----------­­ ■ | --■■■ -.................-- -— Ki hazudik, Mr. Nadányi? Kinek van és kinek nincs újságírói tisztessége? Az Amerikai Magyar Nép­szava és szerkesztője, Nadá­nyi Pál, aki régóta keresett valami alkalmat, hogy kivág­hassa magát az “elsötétített” sarokból, úgy látszik, 1945 május 24-én vélte ezt meg­találni. Egyik vezércikkében azt írja nagyon alacsony nívójú, útszéli hangon, hogy hazudik a Magyar Jövő és hazudik Nagy János. Ugyanis Nagy János azt írta a Magyar Jö­vő május 22-iki számában, “Korunk” rovatának “Az orosz-magyar kérdés” című cikkében többek közt, hogy az Amerikai Magyar Népsza­va, valamikor még üdvözlő táviratokat javasolt Hitler­nek. És diadallal kiáltja Na­dányi: hazudott Nagy János, hazudik a Magyar Jövő. An­nál is inkább hazudott, mert fölhívta telefonon Nagy Já­nost, aki azt mondta neki, hogy az Amerikai Magyar Népszava egyik szerkesztője tett ilyesfajta javaslatot egy egyletközi gyűlésen. “Ki volt az a szerkesztő és hol tette ezt a javaslatot?” kiáltja Na­dányi. És imigyen folytatja: “Tisztességes újságíró előbb meggyőződik állításának igaz­ságáról, mielőtt leírja azt, de persze Nagy Jánostól tisztes­séget nem lehet várni. Nagy János csak hazudni tud”. Távol áll tőlünk, hogy le­­sülyedjünk útszéli vitának er­re a nívójára Nadányival és Népszavájával. E helyett itt közöljük a bizonyítékot. Olva­sóink és a magyarság győ­­ződjék meg róla, ki hazudott. “Az a bizonyos üdvözlő távirat.. A new yorki Egyleti Élet 1941 október 18. száma írta az alábbiakat: “Az a bizo­nyos üdvözlő távirat...” cí­mű cikkében: “1938 október hó 18-án rendkívüli gyűlést tartott a new yorki Magyar Nap Bi­zottság az Amerikai Magyar Népszava inspirációjára ab­ból az alkalomból, hogy a Felvidék visszakerült Ma­gyarországhoz. A Népszava ügynök-képviselője és egyleti rovatának vezetője, Orbán Viktor, aki időközben meg­halt, azt indítványozta nagy vihar közepette, hogy a mün­cheni négyhatalmi konferen­cia vezetői közül Hitlert és Mussolinit üdvözölje a Ma­gyar Nap Bizottság , és Horthy Miklósnak, Magyar­­ország kormányzójának is küldjön sürgönyt. Az Ame­rikai Magyar Népszava kép­viselője még azt is kijelentet­te azon a gyűlésen, hogy amennyiben elfogadják az ajánatá­t, lapja első ol­dalán fog erről megjelen­ni a tudósítás és a távirat szövegét is közölni fogja a Népszava. Ezt az indítványt Ladányi Zsigmond, az Ameri­­kaszerte közismert nácipap támogatta, akinek felszólalá­sa és indokolása közbotrányt okozott. Az elnök kénytelen volt a gyűlést felfüggeszteni. A jelen volt demokratikus ér­zelmű delegátusok Franklin Delano Rooseveltnek, Cham­­berlainnak és Daladiernek küldendő üdvözlő sürgönyö­ket támogatták és erősen el­lenezték a tengelyhatalmak nácist és fasiszta vezetőihez intézendő sürgönyöket. “Mivel azonban Orbán s ná­­ciérzelmű segítőtársa, Ladá­nyi református pap, akinek egyházában Orbán Viktor presbiter volt, a legerőszako­sabban követelték indítványuk elfogadását, végül is az állás­pont győzött és Hitlernek, Mussolininek, valamint Hor­­thynak elküldött táviratok szövege az Amerikai Magyar Népszava 1938 október 21-iki számának első oldalán kétha­­sábos headline alatt meg is jelent. A táviratok szövegét is­ Orbán Viktor, a Népszava képviselője és Ladányi Zsi­­mond nácipap fogalmazta meg, amint azt a Magyar Nap Bizottság október 18-iki jegy­zőkönyve is tanúsítja. Orbán Viktor a Népszava nevében tett ígéretét betartotta, ezzel a ténnyel bizonyította be, hogy valóban a Népszava in­tencióinak szellemében s kép­viseletében járt el és indítvá­nyozta a tengelyhatalmakhoz küldött üdvözlő táviratokat. A Horthynak küldendő táv­iratban demokratikus kor­mányzatot, belső revíziót kö­vetelnek a liberális delegátu­sok a megcsonkított Magyar­­országon és a hozzácsatolt Felvidéken, ennek megszava­zását is megakadályozta Or­bán és társa, Ladányi. Hát mit csinál most a Népszava? A pogromokat rendezett leg­nagyobb magyar nácivezér, Eckhardt mellé igyekszik ál­lítani az amerikai magyaro­kat az egyletek és a lap út­ján. Hitlernek és Mussolininek küldött távirat szövege egyéb­ként így hangzott: “A new yorki magyar szer­vezetek vezetői tisztelettel kérik Excellenciádat, tartson ki rendületlenül a magyar nemzet igazsága mellett és segítse győzelemre Magyar­­ország érdekében is a mün­cheni egyezmény szellemét”. Az Amerikai Magyar Nép­szavának ma már érthetően fáj ez a lelelplezés és szeret­ne szabadulni még a gyanú árnyékától is. Ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem menesztett kábelt, hogy nem küldött üdvözlő sür­gönyt sehova. Hát rendben van, nem menesztett, hanem menesztetettt, nem küldött, hanem küldetett. Valami kö­ze csak volt hozzá! N’est ce pas ?...” Nemde. Mr. Nadányi? Hírek a film, színház és rádió világából “Pillow to Post” A Strand Theatre újdonsá­ga egy fiatal pár szerelmi viszontagságainak mulatsá­gos történetét tárgyalja. A “Pillow to Post” főszerepeit Sydney Greenstreet, Ida Lu­­pino és az újonnan felfede­zett William Prince alakít­ják. “Embassy Newsreel Theatre” Az Embassy Newsreel e heti műsorán láthatók az első helyszín felvételek Berlinről, továbbá a japánok által meg­torpedózott és most már ja­vítás alatt álló U. S. S. Frank­lin csatahajóról. “The Valley of Decision” Marcia Davenport rendkí­vül sikeres regényéből készült a Radio City Music Hall új filmje, Greer Garsonnal és Gregory Peck-kel a főszere­pekben. A film Pittsburgh­­ban játszódik le és egy mun­káslány szerelmi történetét tárgyalja. “Zoya” A Stanley Theatre leg­újabb filmje, “Zoya”, egy szovjetorosz partizánlány éle­tét és a fasizmus elleni harc­ban való hősi halálát mutat­ja be nagy drámai erővel. A nagyszerű szovjet film cím­szerepét Galina Vodianitska­­ya alakítja és Dmitri Shosta­kovich, a kiváló orosz kom­ponista szerzett eredeti kí­sérőzenét a filmhez. “Sally O’Rourke” A hadsereg kötelékéből a közelmúltban elbocsátott népszerű filmszínész, Alan Ladd első filmje, "Sally O’­Rourke”, amely a lóversenyt választotta témájául. Az új filmben Gail Russell és Stan­ley Clements alakítják a főbb szerepeket. A képet a Para­mount Theatre hozza műso­rán. V. Gy. A legújabb Warner szenzáció! BETTE DAVIS CSODÁLATOS! ‘The Corn is Green* Jolin Dali, Joan Lorring, IN Ig ei Bruce, Rhys Williams a főszerepekben HOLLYWOOD HROADWAY and Betty Grable • Dick Haymes > a főszerepekben DIAMOND HORSESHOE A többi szereplők: Phil Silvers, William Gaxton, Beatrice Kay, Carmen Cavallaro P HYV THEATRE, 7th Ave. tvUA I & 50th Street May 26, 1945 ELSŐ SZÁMÚ FILMHŐS! ALAN LADD GAIL RUSSELL Eg­y lóverseny izgalmas története, drámai, romantikus “Sally O’Rourke” William Demarest, Bruce Cabot, Spring Byington, Stanley Clements a főszere­pekben. A színpadon Charley Spivak és zenekara, Joe Stafford, Tip, Tap & Toe. Külön attrakció Dean Murphy, Paramount és°mk uÍca Warner Bros, legújabb víg­játéka IDA LUPINO WARNER BROS, legújabb vígjátéka SIDNEY GREENSTREET, WILLIAM PRINCE, valamint Louis Armstrong és zenekara “Pillow to Post’ A színpadon Shep Fields és zenekara, külön attrakció Borah Minnevitch és harmonikásai Q TP A M n hkoadway O 1 U 47th STREET A legújabb filmhíradó az EMBASSY-ben! Eredeti felvételek a U. S. S. Franklin bombázásáról Első felvételek Berlin belsejében Hogy néz ki Berlin a szövetségesek bombázása után. Képek Berlin pusztulásáról Eredeti felvételek, hogy adják meg magukat a németek az oroszoknak Felvételek Marshal Tedder, General Spaatz és Marshal Zsukovról. F MR ASSY B’TMy&46st. LiiVIDnOO l Newsreel Thea. EUROPA a magyar filmek állandó otthona First Ave. és 78th St. N. Y. C. Május 24-től . Május 27-ig, csütörtöktől vasárnapig déli 1.30 órai, vasárnap 1 órai kez­dettel bemutatásra kerül Szőke Szakáll, a humor nagymesteré­nek legjobb magyar filmje: “Helyet az öregeknek” But Fekete László és Lengyel Meny­hért szellemes, kacagtató film vígjátéka Valamint: “Búsuljon a ló” Pöttömnyi kis SUTYI, Kun Magda, Gyergya­ István (Steve Geray, Peth­es Sándor, Mily Gerő főszereplésével RADIO CITY MUSIC HALL A NEMZET SZÍNPADA s s s : ROCKEFELLER CENTER GREER GARSON GREGORY PECK "A DÖNTÉS VÖLGYE” “The Valley of Decision” DONALD CRISP és LIONEL BARRYMORE Marcia Davenport regénye alapján Drámai . . . Izgató ... " A színpadon: SUMMER IDYLL, énekkel teli gyönyörű előadás Leonidoff rendezésében, Corps de Ballet, Glee Club, Rockettes és a nagy szim­fónikus zenekar ERNŐ RAPPÉE vezetése mellett

Next