Magyar Jövő, 1946. november (45. évfolyam, 215-235. szám)
1946-11-30 / 235. szám
6 Gábor Andor: Az álomhajó útja BUDAPEST. — Egyik reggeli laptársunk vasárnapi száma érdekes cikket közöl arról, hogy az “Álomhajó” nevű amerikai szupererőd 40 óra alatt leszállás nélkül röpült a Csendes óceánról, a Hawai-szigetek fővárosából, az édesnevű Honolulu városából Kairóba. És pedig, az a fontos, az Északi Sark fölött, ezzel csaknem a felére rövidítette le a Honolulu és Kairó közti távolságot. Nem azt vetem a szemére kollégámnak, aki a cikket írta, hogy a bravúros légi úttal kapcsolatban idézi Nimitz amerikai tengernagynak, “a Japán elleni hadjárat nagy sztratégájának” azt a nyilatkozatát, hogy ezzel a röpüléssel kétségtelenné vált, hogy Amerika védelme szempontjából az északi sarkvidék légiterének döntő hadifontossága van s Amerika szárazföldi védelmének történelmében új fejezet kezdődik.” Kollégám nem tehet arról, hogy én rigolyás ember vagyok, aki nem szereti azt, ha a bolha köhög (ami vicc), és ha a tengernagy nyilatkozik (ami nem vicc), hogy én, legalább száz évvel a második világháború utánig, szerettem volna nem kiváncsilenni a tengernagyok nyilatkozataira, szerettem volna azokat teljesen mellékesnek tekinteni. Jó lenne, ha nem kellene vitába ereszkedni még egy tengernaggyal sem arról, hogy az északi sark légiterének védelmi szempontja csak két esetben fontos: 1. Ha mindenesetre feltételezem, fel akarom tételezni, hogy az északi sarkon keresztül valaki (a svédek?, a norvégek?, a lappok?, az eszkimók?) Amerikát meg akarják támadni. 2. Ha azt a valakit, akiről feltételezem, hogy Amerikát meg akarja támadni, védekezésül én támadom meg. A kettő, különben, tudvalevőleg — jaj, éppen most tanultuk keserves öt évig! — egyet jelent s az első pont, józaneszű emberek számára, egyszerűen törölhető. De ezt csak nagyon intelligens és nagyon jószándékú tengernagyok érthetik meg, tehát kár a szóért e téma körül. Ellenben szemére vetem kollégámnak, hogy az Északi Sark amerikai átvöpülésével kapcsolatban Kolumbuszi emlékei ébrednek, de nem jut eszébe, hogy a Sarkot átrepülő amerikaiaknak éppoly kevéssé vannak kolumbuszi érdemeik a sarkvidéki repüléssel kapcsolatban, mint ahogy Amerigo Vespuccinak, akiről Amerikát elnevezték, Amerika felfedezésével kapcsolatban nem voltak. Az Északi Sarkot komolyan, nem sportcélból, hanem közlekedési szempontból, abból a szempontból, hogyan lehet a világközlekedés tízezer kilométeres útjait a sarkon át felére lerövidíteni, a Szovjetunió röpültette át. Éspedig 1937-ben, mikor a szovjetorosz sarki tudós, Ottó Juljevics Schmidt, megszervezte nagy expedícióját az Északi Sarkra, ahonnan aztán Bapányin és társai a mozgó jégtáblán Grönlandig úsztak s amikor — ugyane nyáron — két orosz repülőgép egymásután elindult Moszkvából és a sarkon át és Kanadán át az egyik Portlandba, a másik a kaliforniai San Diegoba repült, ezzel megtéve azt a nyolcezer kilométernél hosszabb légi utat, melynek megtételére a modern repülőgépet a sarki fagy felett addier képtelenek tartották. Az első gép utasai Cskalov, Bajdukov és Beljakov voltak, a másodiké Gromov, Jumasev és Danyilin. Ha a déli sark felkutatásáról van szó, akkor eddig szokás volt Amundsen mellett, akinek sikerült a déli sarkot elérnie, megemlékezni Scott kapitányról, aki elpusztult a déli sarkon, miután elérte és Shackletonról is, aki csak megközelítette. Milyen furcsa lett ez a keleti és nyugati orientációra tagolódott világ, hogy egy kilenc és fél ezer kilométeres légi úttal kapcsolatban, amely elvileg semmi újat nem tartalmaz, a róla íróinak nem jut eszébe a nem is-tíz évvel ezelőtt lezajlott ama másik légi út, amely azt az elvi újat, hogy lehet a sark fölött zavartalanul repülni, igenis tartalmazta? Az amerikai sarkrepülés nem tartalmaz semmi elvileg újat? Rosszul mondom. Tartalmazza azt az elvileg újat, hogy ezt a gyönyörű dolgot, a sarkon át való zavartalan repülést, amelyet a Szovjetunió a békés világforgalomba bekapcsolt, most tengernagyi nyilatkozat követheti, amely Amerika védelméről beszél, vagyis az Északi-Sarkot Bikini-szigete mellé írja a térképre, vagyis az örök jég világát is az atombomba kuliszszájává teszi. Nézze meg kollégám, azokat azajongó nyilatkozatokat, amelyek 1937-ben a két diadalmas repüléssel kapcsolatban a Szovjetunióban elhangzottak, van-e köztük egyetlen tengernagyi is, egyetlen olyan is, amely annak örül, hogy a sarkvidéken át is lehet ropogós — akármilyen bombától ropogósháborút viselni? Pedig a Szovjetunióban is vannak tengernagyok. És bombák is vannak. De ott senki sem akarja őket sürgősen és okvetlen a Sarkon át a szomszédba szállítani a védekezés szempontjából. Higgye el, kollégám, aki az idéztem cikket írta, hogy emlékezésének az a lapszusa, hogy a Szovjetuniót, a sarki közlekedés Kolumbuszát, kifelejtette cikkéből, nem véletlen. S ha az, akkor áldozatul esés az atombombás orientáció világjárványának. Védekezzünk e járvány ellen, embertársaim! ALASZKA LESZ A 49-IK ALLAH? Az idén ősszel Alaszka népszavazással nyilvánította ki, hogy az amerikai unió negyvenkilencedik államává akar lenni. Ez az óriási, de gyéren lakott terület tehát az idén télen ismét a hírlapok előterébe kerül, mint a háború elején. Alaszka államisága most már csak az amerikai kongresszustól függ. Ha a kongresszus igenlően szavaz, Alaszka 586,000 négyzetmérfölddel fogja megnövelni az Egyesült Államok kiterjedését, tehát a jelenlegi terület egyötödével. Ezzel az Egyesült Államok többszázezer négyzetmérfölddel nagyobb lesz, mint Brazília, amely a nyugati földtekének eddig legnagyobb országa volt. Alaszka területe több mint kétszer akkora, mint Texasé, a nagyságával kérkedő legnagyobb államunké. Sőt Texas, California és Montana (a három legnagyobb állam) területe együttvéve sem ér fel Alaszkával. Mégis kevesebb a lakosa, mint Nevadának, amely az unió államai között a legnételenebb. Alaszka a 60-ik és 70-ik fokú szélességi övek között terül el, mint Norvégia, Svédország és Finnország. Klímája körülbelül ezeknek az európai országoknak felel meg. De a területe sokkal nagyobb, több megművelésre alkalmas termőfölddel, halakban, ásványokban, erdőkben és édesvizekben gazdagabb. A turisták részére valóságos paradicsom Alaszka kiaknázatlan természeti szépsége. Ez a tartomány feltétlenül alkalmas arra, hogy legalább is 12 millió embernek nyújtson megélhetést. Mai állapotában azonban Alaszka nemhogy 12 millió embert látna el, hanem alig tudja 80,000 lakosát fentartani. A 80 ezerből 35 ezer eszkimó, indián és aleuta. Az aleuták, akik az Aleutian szigeteken és az Aleutian félszigeten laknak, néprajzilag az eszkimó fajhoz állanak közel. Alaszka többi lakói fehér települők, akik nagyobbára városokban laknak. A lakosok többsége ma a halászatból él, a kisebbség bányászattal és vadászattal foglalkozik; a 80,000 embernek csak kis százaléka mezőgazda s bár a földművelés a déli, védett völgyek termékeny talaján jól fizet, a legfontosabb élelmiszereket mégis külföldről kell behozni. Alaszka jövője attól függ, hogy mennyire lehet benépesíteni. Krug belügyminiszter (akinek hivatala alá tartozik a szigetek és gyarmatok felügyelete) és Patterson hadügyminiszter, mindketten nyilatkoztak erről a kérdésről. Mr. Krug Alaszka gazdasági és kereskedelmi kifejlesztésére törekszik. A hadügyminisztert országunk északnyugati frontjának megvédése foglalkoztatja. “Az első, amire törekednünk kell az, hogy Alaszka benépesedjék.” — mondta a hadügyminiszter. “Polgári lakosságra van szükség, amely ellássa a katonákat.” Krug miniszter elsősorban azért szeretné növelni Alaszka lakosságát, hogy az ottani megélhetést olcsóbbá tegye (ami most nagyon sokba kerül) és ez még több embert vonzzon oda. A bevándorlást nagyon megnehezíti, az, hogy sem lakás, sem élelem nincsen elég. Krugnak az a terve, hogy 10 ezer építő munkást küld oda, hogy lakást készítsenek az új gyarmatosoknak. Alaszkát Oroszországtól vásárolták meg 1867-ben, $7,200,000-ért. Ez a legrégibb és a legnagyobb amerikai gyarmat. Hawaiihoz hasonlóan “organized territory” (megszervezett terület) a hivatalos minősítése. Ami azt jelenti, hogy alkotmányunk minden határozata rájuk is kiterjed. Választott képviselőháza és szenátusa van és az amerikai kongresszusban is van képviselőjük, aki felszólalhat, de szavazati joga nincsen. Kormányzóját az Elnök nevezi ki. Krug miniszter erősen pártolja, hogy Alaszkának állami jelleget adjunk. “Minél előbb, annál jobb” — mondta a miniszter, i —Common Council. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) MOST LÉGY ERŐS! Most légy erős, éber és bátor, ne hallgass az álnok szavára! Sorsod gyeplőjét erősen markold: jöjjön szép jövendő fiaid számára! Jusson áldása lengő kalásznak dolgos, meghajszolt mezők fiának: szövőgép szőjjön selymes viganót gyárak szorgos munkás leányának! Most csahol veszetten minden nagyur, csikorog foga sok úri talpnyalónak; ezer évig talpnyalásból éltek, nyaltak királynak vagy őrült mázolónak . . . Megrendült az urak kedves trónja, orkán süvít a nagy világon át! Most szökik kalászba ezer év vetése csak állja az idő zugó viharát! Piros bokrétát tíszt kalapod mellé, szivedben daloljon ünnepi ének, ajkad zengje dicsérő himnuszát a népszabadság harcos istenének! Csak légy erős, éber és bátor, ne hallgass az ellenség szavára! A sors gyeplőjét erősen markold, szép jövendő jön fiaid számára! Krónikás. Eliott Roosevelt moszkvai beszéde A Newsweek című hetilap beszámol Elliott Rooseveltnek egy beszédéről, amelyben a Szovjetunió külpolitikáját védelmébe vette néhai Roosevelt elnök fia. A beszéd a moszkvai amerikai követség egyik tagja által rendezett fogadtatáson hangzott el. Elliott Roosevelt, a lap szerint, kijelentette, hogy külföldi tudósítónknak nincs több szabadságuk az Egyesült Államokban, mint a Szovjetunióban. Ilya Ehrenburgot állandóan kísérte a State Department megbízottja. Elliott Roosevelt szerint az Egyesült Államoknak nincs joga beleavatkozni a Dunamedence ügyeibe. Ez áll a Dardanellákra is. A szoros nemzetközivé tételét csak akkor lehetne követelni, ha az Egyesült Államok és Anglia hozzájárulna a Panama és illetve a Szuez csatorna nemzetközivé tételéhez. Adj egy napi bért a Magyar Segély javára! Magyar Jövő Művész Est • DECEMBER 6-ÁN, PÉNTEK ESTE a Yorkville Casino dísztermében 210 East 86th Street a következő művészek felléptével: Joan Slessinger Antoni E. Heindl zongoraművésznőről ezt írja a New York Times kritikusa: “... erő, poétika és teljes technikai felkészültség jellemzi játékát.” Bihari Zoltán cimbalom művész ötödik amerikai turnéjának első fellépése lesz. Klasszikus és magyar népdalokat fog játszani, accordion-művész elvarázsolja a közönséget, ahányszor megszólaltatja accordionját fellépéseken, és a legnagyobb rádióállomásokon keresztül. Lucille Fischer Albók Ilonka úgy saját koncertjén, mint a Spitalin híres zenekarával és más fellépéseken keresztül már is nevet szerzett magának csiszolt koloratúra hangjával: a csodás tehetségű kis clevelandi táncművésznő tízezrek előtt táncolt, sok esetben oly sztárok, mint Prank Sinatra társaságában. Bíbor Olga zongoraművésznő kíséri az ének- és táncszámokat. Bíbor Olga egyik legkiválóbb zongoratanárnőnk, aki fellépésével és kíséretével legkeresettebb magyar művésznőnk egyike. Jegy ára elővételben $1.50. A pénztárnál $1.75 Zilahy Lajos A NAGY MAGYAR ÍRÓ egyetlen magyar nyelvű előadása New Yorkban: “A TIZENKETTEDIK ÓRA” a “SAVE THE CHILDrEN OF HUNGARY” rendezésében Barbizon Plaza Hotel koncertterme 58-ik utca 6th Arc. sarkán, New York DECEMBER 8-ÁN, VASÁRNAP , délután pontosan 3-kor nagy művészi műsorral, melynek keretében Bokor Margit és Darvas Lili szerepelnek jegyek elővételben. “Az Ember” szerkesztősége és kiadóhivatala, 320 E. 79th St.Antointe Galleries, c/o Mr. Anthony Seaton, Madison Ave. és 64th St., REgrent 4-8610; E. & A. Silberamn Galleries, 32 E. 57th St., Wickersham 2-7758; Kerekes Brothers, 208 E. 86th Street. Valamint postán: “Save the Children of Hungary” irodája, Room 805, 507 Fifth Ave. Az előadás délutánján a Barbizon Plaza Hotel koncertterme jegyhivatalában. JEGY ÁRA $2.40 ADÓVAL EGYÜTT A SZOVJETUNIÓ MAGYARSZÁGÉRT I. Páratlan a világtörténelemben, hogy egy győztes nagyhatalom volt ellenségeinek egész sorát nemcsak felszabadítja, nemcsak fenntartás nélkül elismerti függetlenségüket és állami önállóságukat, hanem mihelyt az illető országok megszüntették e nagyhatalommal szemben az ellenségeskedést, ez a nagyhatalom haladéktalanul segítséget is nyújt volt ellenségeinek talpraállásukhoz. Ezt tette a Szovjetunió többek között a felszabadított Magyarországgal is. Senki sem tagadhatja, hogy mindazt, amit Magyarország 1944 vége óta akár demokratikus államisága, akár nemzetközi helyzetének megerősödése, akár gazdasági újjáépítése során elért, legelsősorban annak köszönheti, hogy a Szovjetunió Magyarországgal szemben nem a bosszú, hanem a segítés politikáját követte. A szovjet hadsereg győzelmeivel a Szovjetunió megteremtette Magyarország számára a demokratikus fejlődés lehetőségét. De ennél többet is tett. A felszabadulás folyamán a dicsőséges Októberi Szocialista Forradalom országa és annak hadserege messzemenő segítséget nyújtottak a magyar népnek ahhoz, hogy meginduljon a felemelkedés útján. A fegyverszüneti egyezmény Még folyt Budapest ostroma. A szovjet hadsereg nap mint nap újabb áldozatokat hozott Magyarország felszabadításáért; még magyar alakulatok álltak fegyverrel a kézben, szemben a felszabadítókkal, amikor 1945 január 20-án Vorosilov marsall, a Szovjetunió és szövetségesei nevében aláírta az Ideiglenes Magyar Kormány képviselőivel a fegyverszüneti egyezményt. A Szovjetunió ezzel lehetővé tette, hogy Magyarország megőrizze nemzeti függetlenségét, saját kormányát és hogy hadat üzenve Németországnak, csatlakozhasson a szabadságszerető népek családjához. Fel nem becsülhető az az erkölcsi támogatás, amiben a Szovjetunió részesítette Magyarországot a diplomáciai kapcsolatok felvételével. 1945 szeptember 25-én közölték Vorosilov marsall megbízottai a magyar kormánnyal, hogy a Szovjetunió helyreállítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal és ajánlja a kölcsönös követküldést. A szovjet kormány hangsúlyozta közleményében, hogy figyelembe veszi, hogy “Magyarország hozzájárult a szövetségesek náci-Németország elleni harcának sikeréhez. . . és lojálisan teljesíti fegyverszüneti kötelezettségeit.” A Szovjetunió példáját hamarosan követték az Egyesült Államok és Anglia. Ezzel lehetővé vált, hogy Magyarország kilépjen elszigeteltségéből és felvegye a kapcsolatokat a világ vezető államaival. Nagyjelentőségű erkölcsi sikert jelentett Magyarországnak, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia a magyar tudományos élet képviselőit meghívta Moszkvába, az Akadémia jubiláns ünnepségeire, valamint, hogy a hatalmas szovjet szakszervezetek küldöttsége ellátogatott Magyarországra. A magyar mezőgazdaságért Amikor az Ideiglenes Magyar Kormány, egy új honfoglalásnak is beillő, történelmi tettel felosztotta a földeket, a reakció arra számított, hogy a magyar parasztság anyagi és fizikai eszközök hiányában nem lesz képes azokat megművelni. A felszabadult magyar parasztság mégis megnyerte az első küzdelmet az “úri” Magyarországgal szemben. S ebben nemcsak az újgazdák lelkesedésének és a magyar kormány erőfeszítéseinek volt szerepe. A magyar parasztság segítséget kapott, mégpedig arról az oldalról, ahonnan a fasiszta propaganda szerint a legkevésbbé számíthatott támogatásra. A szovjet hadsereg már akkor megkezdte a magyar mezőgazdaság megsegítését vetőmaggal, üzemanyaggal, igaerővel, amikor Magyarország területén, magyar tisztek parancsnoksága alatt, magyar katonák harcoltak a szovjet hadsereg és a fegyverszüneti egyezmény révén annak szövetségese, a Nemzeti Kormány ellen. 1945 kora tavaszán, a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdésének idején, a magyar mezőgazdaság üzemanyag nélkül állott. Magyarország olajfinomítói még német kézben voltak, vagy szétrombolva állottak. Az akkor Debrecenben lévő magyar földmivelésügyi minisztérium a szovjet katonai hatóságokhoz fordult segítségért. És nem hiába. Ploestiből megindultak a szovjet tartálykocsik és nem egészen tíz nappal később a magyar mezőgazdaság részére 10.000 tonna benzin és 700 tonna motorolaj állott rendelkezésre. Ez a mennyiség mintegy egymillió hold megmunkálását tette lehetővé, ami az 1945. év tavaszán megmunkált földterületnek több mint egyharmad részét tette ki. 1945 nyarának elején már működtek a lispei olajkutak. Ekkor a szállítási eszközök területén mutatkozott nehézség. A szovjet hadsereg tartálykocsikat bocsátott rendelkezésre a mezőgazdasági üzemanyag szállításának céljára. 1945 októberében ismét hiányzott az üzemanyag. A szovjet hadsereg nagyobb mennyiségű traktorolajat bocsátott a magyar földmivelésügyi minisztérium rendelkezésére. A magyar parasztság egyik legnagyobb gondja az igaerő katasztrofális hiánya volt. 1945 tavaszán, amikor még folytak a harcok Magyarország területén, a szovjet katonai alakulatok saját igaerőiket bocsátották a magyar mezőgazdaság rendelkezésére. 1945 október elején pedig Vorosilov marsall közölte a magyar kormánnyal, hogy “a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnoksága utasította valamennyi alakulatát, hogy minden igásállatot, lovat, ökröt engedjenek át a magyar gazdáknak a földmunkák elvégzésének idejére.” (Folytatjuk.) November 30, 1946 Philip Murray a megnyitó beszédet mondja el a CIO konvención. Sears, Roebuck dilemmája A postai szétküldési áruházi házak, mint a Sears, Roebuck és a Montgomery Ward, súlyos dillemma előtt állnak. Éppen most készültek el árjegyzékeik, sok millió példányban várva szétküldésre, de a feltüntetett árak helytelenek. Az árjegyzékeket ugyanis akkor állították össze, mikor még az OPA életben volt és a feltüntetett árak nem mutatják azokat az áremelkedéseket, amiket az OPA utolsó napjaiban engedélyezett, sem pedig az azóta bekövetkezett árugrásokat. A postai szétküldési áruházak egyelőre tehát nem fogadnak el rendelést, ha az ár túl alacsony. Előbb fel akarják emelni áraikat az általános árszínvonalra.