Magyar Jövő, 1947. május (46. évfolyam, 86-107. szám)
1947-05-15 / 96. szám
VOL. XLVI. ÉVFOLYAM Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic, Anti-Fascist Daily. “Reentered as Second Class Matter May 10. 1943, at the Post Office at New York, N. Y.. under the Act of March 3, 1879-NO. 96 SZÁM NEW YORK, N. Y. MAY 15, 1947 THURSDAY Országos mozgalom a Taft-javaslat megvétózáséra " Az AFL és a CIO távirati kampányt sürgetnek az elnöki vétó biztosítására. WASHINGTON. — Philip Murray, a CIO elnöke holnap, pénteken este (10.45 keleti nyári időszámítás) országos rádióhálózaton tartandó beszédében arra fogja felszólítani az amerikai népet, hogy táviratok özönét küldjék Truman elnökhöz és szenátoraikhoz, a Taft-féle rabszolgajavaslat megvétóztatása, illetve annak kongresszusi fenntartása érdekében. Az AFL nagy hirdetésekben sürgeti a rabszolgajavaslat visszavetését WASHINGTON. Mint előre várható volt, a Szenátus 68 szavazattal 24 ellenében megszavazta a Taft-féle rabszolgavasaltat. 21 déli demokrata szenátor nem vette figyelembe Alben Barkley, a kisebbségi párt vezetőjének felhívását és együtt szavazott a republikánus többséggel. Mindössze három republikánus szenátor szavazott a javaslat ellen: Langer (N. D.) Malone, (Név.) és Morse (Ore.) szenátorok. A Taft javaslat megszünteti a zárt üzemet, korlátozza a sztrájkolás jogát, megváltoztatja a Wagner törvényt, a kollektív bértárgyalásokban meggyengíti a szakszervezeteket s mint alárendelt feleket állítja azokat a munkaadókkal szemben, megtiltja a tömeges piketelést, a jóléti alapnak a szakszervezet által való vezetését és lehetővé teszi, hogy kártérítési pert indítsanak az unionok ellen és anyagilag tönkretegyék azokat. A McClellan függelék, melyet a Taft javaslathoz csatoltak, megtiltja, hogy a Munkaügyi Tanács igazolja azon unión tárgyaló bizottságokat, melyek tagjai között egy vagy több kommunista, vagy kommunista szimpatizáns is foglal helyet. Mindjárt a szavazás után Vandenberg szenátor, a szenátus elnöke, egy öttagú bizottságot nevezett ki, hogy a szenátus által elfogadott javaslatot összeegyeztessék a képviselőház által elfogadott Hartley törvénnyel s aztán elküldjék aláírás végett Truman elnökhöz. Morse, oregoni republikánus szenátor, aki egyike volt azoknak, akik a javaslat ellen szavaztak, különösen a javaslathoz ragasztott függe-lékek ellen tiltakozott és azon jóslatának adott kifejezést, hogy Truman elnök vétót emel a törvény ellen. A munkásszervezetek kampányt indiottak, hogy rábírják az elnököt a törvény visszautasítására. A kérdés az, hogy sikerül-e váljon a szenátus reakciós többségének a szenátorok kétharmadát felsorakoztatni az elnöki vétóval szemben. Hogy ezt elérjék, ahhoz legalább öt, vagy hat szavazatra volna még szükségük. Szakszervezeti vezetők véleménye szerint egyes demokrata képviselők, akik a javaslat mellett foglaltak állást, valószínű az elnök háta mögé állnak, azmennyiben az élni fog vétó jogával. A rabszolga javaslat ellen szavaztak a következő demokraták : Barkley, Chavez, Downey, Green, Hayden, Hill, Johnson (Colorado), Johnson (California), Kilgore, Magnuson, McCarran, McFarland, McGrath, McMahon, Murray, Myers, O’Mahoney, Pepper, Taylor, Thomas (Oklahoma) és Wagner szenátorok. Thomas utahi szenátor nem volt jelen a szavazásnál, de kijelentette, hogy a javaslat ellen foglal állást. ------------------ A MAGYAR JÖVŐ TÁVIRATA TRUMAN ELNÖKHÖZ A VÉTÓÉRT A Magyar Jövő szerkesztősége az alanti táviratban sürgette Truman elnököt a Taft-féle rabszolgatörvényjavaslat megvétózására. PRESIDENT HARRY S. TRUMAN White House, Washington, D. C. Fully agreeing with Senator Wagner’s opinion that the Taft Anti-Union Bill, S. 1126 is “untimely, troublemaking, reactionary, unfair and unduly political”, we respectfully request that you veto it. Editorial Board, Hungarian Daily Journal New York, N. Y. Magyar fordításban: HARRY S. TRUMAN, ELNÖK Fehér Ház, Washington, D. C. Teljesen megegyezve Wagner szenátor véleményével, hogy a Taft-féle unionellenes törvényjavaslat, S. 1126 “időszerűtlen, zavart okozó, reakciós, igazságtalan és indokolatlanul politikát űző”, ezennel tisztelettel kérjük, hogy vétózza azt meg. A Hungarian Daily Journal szerkesztősége New York. N. Y ^A Néhány nappal a Taftjavaslat megszavazása előtt Indiana államból egy munkásdelegáció 10,000 polgár aláírásával ellátott petíciót hozott fel Washingtonba és nyújtott át államuk két képviselőjének, Jenner és Capehart szenátoroknak a Taftjavaslat ellen. Nem tudjuk, hogy ezzel szemben hány gyáros, bankár és egyéb polgár sürgette a Taft-javaslat támogatását. Akárhány volt, bizonyára nem volt tízezer. És mégis, a két indianai szenátor, Jenner és Capehart a Taft javaslat mellett szavazott. Amerika népe, elsősorban a munkásság jól meg fogja jegyezni, hogy kik bizonyultak igazi barátaiknak és képviselőiknek a színvallás óráiban. És miként Samuel Grafton brilliánsan rávilágított a N. Y. Postban, nem fogja elfelejteni érveiket sem, melyeket a Taft-féle rabszolgajavaslat mellett felhoztak. Nem fogják elfelejteni, hogy az egyik ilyen érv a “munkához való jog” volt. Ezt a “munkához való jog”ot azonban különösképpen csak a anionokkal szemben akarják érvényesíteni aszkek-jelöltek számára. De Amerika népe talán szavuknál fogja majd őket, ha a munkanélküliség nőni kezd. És Amerika népe követelni fogja, hogy a munkához való jogot kissé kiszélesítsék. És követelni fogják majd, hogy adják azt meg a 40 éven felülieknek is, akiknek igen nagy része nem tud új munkát kapni, ha egyszer munkanélkülivé válik. És követelik majd azt a nők számára is, a feketék számára, külföldi születésűek számára, akikkel szemben még mindig a legsúlyosabb diszkrimináció van és akiket “utolsónak fogadnak fel, elsőnek bocsátanak el.” A “munkához való jog” dent a jog hangoztatásával a monopolisták és azok ügynökei pontosan a munkához való jogtól akarják megfosztani a dolgozók azon rétegeit, amelyek évtizedes keserves harccal, unionjuk építésével biztosították maguknak e jogot és emelték saját színvonjukkal párhuzamban az egész ország dolgozóinak, még a szervezetlen munkások életszínvonalát is. Igen, Amerika dolgozói emlékezni fognak minderre. Közben pedig tegyünk meg mindent, hogy az elnököt a Taft-javaslat megvétózására késztessük. Táviratozzon minden amerikai magyar intézmény, egyesület, egyház az Elnökhöz. Holnap már késő lehet. Deák Zoltán. 33 millió dolláros nemzetközi segély Magyarországnak WASHINGTON. Ma hozta nyilvánosságra Vandenberg szenátor azon segélyösszegek nagyságát, melyeket az UNRRA megszűntével a nagyhatalmak a segélyre szoruló országok számára szánnak kiutalni. Vandenberg jelentése szerint Magyarország 33 millió dollárt kapna, melynekelőteremtéséből az Egyesült Államok 19 millió dollárt vállalna. • A 610 millió dollárt kitevő segély oroszlánrésze Olaszország, Ausztria és Lengyelország számára menne. Olaszország 158 millió dollárt kapna, melyből Amerika 92 milliót adna. Ausztria részesedése 148 millió, Lengyelországé 117 millió, Kínáé 60 millió dollár volna. Görögország is kapna 60 millió dollárt, melyből 35 milliót Amerika fizetne. Ez a 60, illetve 35 millió azonfelül menne, amit Amerika a “görög-török segély” törvényben már megszavazott számukra. Amerika általában véve a nemzetközi segély 58 százalékát nyújtaná. Hogy a hátralevő 42 százalékot a többi országok milyen arányban teremtenék elő, arról nem jelentett Vandenberg. Az amerikai segélynek fontos kikötése az, hogy annak szétosztása fölött az Egyesült Államok korlátlan ellenőrzést gyakoroljon. Kormányválság Olaszországban RÓMA. Mint tegnapi számunkban jelentettük, Alcide De Gasperi olasz miniszterelnök lemondott, miután a szocialista kormánytagok tiltakoztak az ellen, hogy a szélsőjobboldal képviselőit is bevegyék egy kiszélesített kormányba. Az eddigi olasz kormány három párt koalíciója útján jött létre, azonban Olaszország gazdasági helyzete olyan rossz állapotban van, hogy csak is amerikai kölcsön útján re-mélik feljavítani s hírek szerint De Gasperi a baloldali kizárásával eleget akar tenni a Truman doktrína köve- telményeinek s kijelentette, hogy az olasz kommunista párt egyre növekvő erejével , nem nyeri meg az Egyesült Államok tetszését. -------------- Columbia felfüggesztette a szakszervezeteket BOGOTA, Columbia. A kormány rendelettel három hónapra felfüggesztette a szakszervezeteket, miután azok nem voltak hajlandók visszavonni a 24 órás általános sztrájkrendeletet, melylyel tiltakozni akartak az áremelkedések ellen. Bogotában könnygázbombákat dobtak a sztrájkólókra, akik megállították a villamos közlekedést. A kormányrendelet azzal fenyegetődzik, hogy illegális sztrájk esetén teljesen betiltják a szakszer vezeteket.------------- Bojkott a Reynold dohánygyár ellen WINSTON SALEM. — A Reynolds cigaretta gyárban 10,000 munkás sztrájkol már 16 nap óta. A CIO Food and Tobacco szakszervezet bejelentette, hogy máris hatalmas eredményeket ért el a Camel cigaretta bojkottálása terén. A Reynolds dohánygyár hatalmas profitra dolgozik, de ennek ellenére csak 5 és fél centes béremelést hajlandó adni a munkásainak. A sztrájkolók követelése 15 cent órabér javítás. MARSHALL A GÖRÖGÖKHÖZ: MI JAVATOKAT AKARJUK! WASHINGTON.— A Voice of America hangja, Görögország felé irányítva, tudatta a görög néppel, hogy az Egyesült Államok csakis a görög nép érdekében nyúl bele Görögország belügyeibe. Marshall külügyminiszter mondotta a mikrofonba: Segítségére jövünk a görög népnek ",nehéz napjaiban és reméljük, hogy a görög néppel karöltve sikerülni fog egy egyesült, szilárd és békés Görögország- nak az alapjait lefektetni. Marshall a külügyminisztérium új taktikáját alkalmazta, amely abból áll, hogy a Truman doktrínát népszerűsítse és az amögött húzódó háborús célokat elhomályosítsa. Félreértenek és félremagyaráznak bennünket,folytatta Marshall, mindenféle torzképeket festenek az amerikai görög segítségről. Pedig a mi célunk csak az, hogy egy hős és sokat szenvedett népen segítsünk. A programon szerepelt Vandenberg szenátor is, akinek beszéde talán egy kissé több világot vet a görög segélyprogramra. Vandenberg azt mondotta, hogy a görög segély nem csupán jótékonyság, mert az Egyesült Államok érdekelve vannak a görög ügyekben. ÖT KÉSSZÚRÁS ÉS EGY LÖVÉS OLTOTTA KI A NÉGER ÉLETÉT GREENVILLE. D E St. Carolina-i városban folyamatban van az első tömegtárgyalás lincselési bűnügyben Amerika történelmében Willie Earle néger taxi soffőr gyilkosai ellen. Harmincegy fehér férfi van vád alatt, akik veréssel, öt késszúrással és egy duplacsöves vadászfegyver lövéssel vetettek véget a szerencsétlen néger életének. A vádlottak látható izgalommal hallgatták a vádak felolvasását, amely leírja a lincselés körülményeit, amikor Earlet erőszakkal eltávolították cellájából és végeztek vele. Holttestét azután egy árokba lökték. A vádlottak nagy része beismerte szerepét a lincselésben és hajlandók tanúskodni az államügyész javára, társaik ellen. Teszik ezt abban a reményben, hogy így kisebb büntetéssel megússzák az ügyet. Az eddig történt tanúskodások alapján egyik társuk Roosevelt C. Hurd elsőfokú gyilkossággal van vádolva, ő volt az ugyanis, aki a vadászfegyverrel belelőtt a négerbe, amely lövés véget vetett az életének. Ezt Dr. J. I. Converse járásorvos állapította meg, aki az első tanú volt a tárgyaláson. Az esküdtszék össze van állítva. Tagjai között nyolc teksztil munkás, kettő hivatalnok, egy farmer és kettő ügynök. Valamennyi fehér. A tárgyaláson 300 fehér és 200 néger jelent meg. --------------- Német vezetők Hoovert kérik, hogy segítsen BERLIN. Az angol övezet német vezetői Hooverhez táviratoztak, hogy legyen segítségükre az élelmiszerválság megoldásában és mentse meg Németországot a káosztól. Eisburg városban 20 ezer munkás tüntetett az élelmiszer adagok újabb leszállítása ellen, a Ruhrvidéken a múlt héten több mint százezer munkás éhségfelvonulásokat rendezett és megtagadta a munkát. Londonban a kormány tanácskozást tartott a német élelmiszerválság megoldására és elhatározták, hogy több Angliának szánt amerikai hajórakományt Németországba továbbítanak. Az utolsó jelentések szerint Anglia és az Egyesült Államok közös lépéseket tesznek a válság megoldására. Folytatják a koreai tárgyalást WASHINGTON. Május 20-án ismét megindultak a tárgyalások az Egyesült Államok és a Szovjetunió között abból a célból, hogy ideiglenes, képviseleti kormányt állítsanak fel Koreában. --------------- Hol nyugodjanak hősi halottaink? WASHINGTON. — Truman elnök abbeli óhaját fejezte ki, hogy amidőn majd elkészülnek az európai harctereken elesett amerikai hősök temetői, minél több amerikai utazzon oda azok meglátogatására. A hadügyminisztérium szerint eddig 7000 hozzátartozó válaszolt azokra a levelekre, melyekben a halottak maradványainak elhelyezéséről kérték ki óhajuk nyilvánítását. A kérdezettek 77 százaléka haza akarja hozatni hősi halottait, míg 23 százaléka azt akarja, hogy maradjanak odaát az amerikai katriai tompáikhon NEW YORK. — John Francis Porter, 28 éves háborús veterán 312 dolláros kölcsönt kért a City Banktól. Megkapta a kölcsönt s mindjárt nyugtát is, hogy a kölcsön ki van fizetve. A bank ezzel ünnepelte azt, hogy egy billió dollárt folyósított személyes kölcsönökre. AZ “ÖT NAGY” NEM VESZ RÉSZT A PALESZTINAI BIZOTTSÁGBAN LAKE SUCCES, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek megszavazta a palesztinai helyzet megvizsgálására kiküldendő bizottságot s kizárta abból az öt nagyhatalom képviselőit. A Politikai és a Biztonsági Tanács a következő tagállamokat választotta a bizottságba: Canadát, Csehszlovákiát, Guatemalát, Iránt, Jugoszláviát, Perut, Svédországot, Uruguayt, Ausztriát és Indiát. Ámbár a bizottság kiküldését illetőleg általános egyezség volt, kivéve az arab küldöttséget, mégis vita fejlődött az öt Nagy képviselőinek kizárása miatt. Ausztrália ajánlotta a nagyhatalmak kizárását és vita után 13 szavazattal 11 ellenében elfogadták az ajánlatot ,mialatt 29 ország tartózkodott a szavazástól. Andrej Gromyko, szovjet megbízott újabb próbálkozást tett, hogy a bizottság a palesztinai függetlenség kérdésével is foglalkozzék, azonban leszavazták. India is csatlakozott a javaslathoz és Palesztina azonnali függetlenségét ajánlotta. Ezt is leszavazták. A Skandináv országok kompromisszumot akartak létrehozni, hogy az Öt Nagy is részt vegyen a bizottságban, azonban az angol amerikai csoport ezt is leszavazta. A valódi probléma az, hogy Anglia és Amerika valóban megengedik-e, hogy az Egyesült Nemzetek vegyék át a felelősséget a palesztinai helyzet megoldásáért. Minden jel arra mutat, hogy egyik ország sem kész arra, hogy saját közkeleti hatalmának rovására elfogadjon egy valódi megoldást. CIO UNIONVEZÉR GYŐZÖTT A HOBOKENI VÁLASZTÁSON Városi választások New Jersey államban. HOBOKEN, N. J. — A polgárság és munkásság haragja véget vetett McFeely polgármester 21 éves uralmának. A városi választáson 13,474 szavazattal 3304 ellenében ellenfelét, egy volt rendőrt, George Fitzpatrickot választották meg a polgármesternek, míg a városi tanácsba a legtöbb szavazatot John J.Grogan, a helybeli CIO hajóépítő munkásunion elnöke kapta. McFeely ki akarta fszni állásából Fitzpatrickot, mivel az hat napi munkanapot követelt a rendőröknek. Trentoni eredmények Az itteni választásokon a jelenlegi városi tanács vezet, melynek hivatalból tagja a magyar származású republikánus polgármester, Duch András. New Brunswickon a jelenlegi városi tanács győzött, melynek tagja a magyar származású Radics Tamás is. ELÜTÖTT 7 ISKOLÁS GYEREKET EGY AUTOMOBIL A BRONXBAN Lutherán István, a Magyar Jövő munkásköltőjének lánya a sérültek között NEW YORK. — Hét fiatal iskolás gyerek, 13—16 évesek, sérült meg, amikor iskolából hazamenet egy autó felszaladt a járdára a járókelők közé. A baleset a 136-ik utca és Amsterdam Ave. sarkán történt. Az autó soffőrjét, a 40 éves Cruz Moraleset a rendőrség vizsgálati fogságba helyezte. Cruz azt mondta, hogy meg akart fordulni, amikor elvesztette a kontrolt az autó felett. Fékezni akart, de ehelyett a gázpedált nyomta le. Egy magyar lányka is van a sérültek között. A kislány Lutherán István, a Magyar Jövő külmunkatársának 16 éves lánya. A kislány sérülésének súlyossága e sorok írásakor még nem volt megállapítva. Kölcsön Mexiconak WASHINGTON. Az Export-Import Bank bejelentette, hogy kész arra, hogy 50 millió dolláros kölcsönt folyósítson Mexico számára. A kölcsönt Miguel Aleman e hónapban lefolyt washingtoni látogatása alkalmából beszélték meg. A francia kormány lefoglalta a malmokat PÁRIS. — A Ramadier kormány lefoglalta az összes Páris környéki malmokat, melyekben a munkásság sztrájkba lépett 12 és fél centes órabéremelést követelve. Ramadier miniszterelnök bejelentette, hogy amenynyiben szükségét látja, katonai csapatokat vesz igénybe a malmok üzembe helyezésére. A Liberation című lap jelentése szerint a francia kormány tanulmányoz egy amerikai ajánlatot, Franciaország nagyarányú gazdasági megsegítésére. A francia külügyminisztérium megtagadott minden nyilatkozatot ebben az irányban. | --------------| May közbenjárt Garsson javára WASHINGTON. — Robert P. Patterson hadügyminiszter tanúvallomásában kijelentette, hogy Andrew J. May háromszor beszélt vele telefonon a háború alatt a Garsson muníciógyár érdekében, mely 78 millió dollárt “kapargatott össze” a háború alatt. May, volt kongresszusi képviselő Kentuckyból, azzal van vádolva, hogy visszaélve hivatalával, 53 ezer dollárért eladta hivatalos szolgálatait a Garsson cégnek. Patterson, mint koronatanú jelent meg May tárgyalásán, aki csalással és összeesküvéssel van vádolva. a Elitéltek 18 nácit Kínában NANKING. — Elitéltek 18 náci kémet Kínában, akik a háború alatt a távol-keleten kémkedtek a német hadsereg részére. Az ítéletet az amerikai hadsereg nevében John P. Lucas tábornok megerősítette. Az elitéltek között van Lothar Eisentrenger alias Ludwig Earhardt, aki után a kém szervezetet elnevezték. Earhardtot életfogytiglani kényszermunkára ítélték.