Magyar Jövő, 1950. január (49. évfolyam, 1-20. szám)

1950-01-04 / 1. szám

M­A­I ------------------------------­ Új fényt vet a Vogeler­­­igyre a N. Y. Times bécsi tudósítójának, John Mac­Cor­­macnak legújabb jelentése. Ebben azokról a várható kö­vetkezményekről szól, amelye­ket Amerika megtorló intéz­kedései idézhetnek elő, amiért a magyar kormány kémkedés vádjával letartóztatta az ame­rikai üzletembert. A diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésén kívül ezek a megtorlások, a jelentés sze­rint, “agyafúrt csapást” mér­hetnek Magyarország közgaz­daságára, mert elsősorban megszüntetnék a kereskedel­mi kapcsolatokat Nyugatné­metország és Magyarország között. Ez a kereskedelmi for­galom 43 millió dolláros ösz­­szeget tesz ki. Amerikai pa­rancsra ez azt eredményezné, hogy Magyarországot meg­fosztaná olyan nyugatnémet­országi cikkektől, amelyek nehéziparának kifejlesztésé­hez nélkülözhetetlenek. Már­pedig az új ötéves terv sikere, amint a magyar kormány azt kifejezésre juttatta, a nehéz­ipar fejlődésétől függ. A magyar nehéziparra már az is súlyos csapást mért, írja a Times kárörvendő tudó­sítója, hogy Jugoszláviával meg kellett szakítani a keres­kedelmi forgalmat, mert a villanyiparához szükséges re­zet és egyéb nem-vastartalmú fémeket elvonta tőle. A Szov­jetuniónak pedig nincs annyi r­­­szege, hogy mindezt pó­tolja Magyarországnak. MacCormac jelentése tehát rámutat arra a kétoldali tá­madásra, amellyel USA kor­mánya az egész magyar öt­éves tervet veszélybe dönt­heti. Nyilvánvaló ebből az is, hogy a Vogeler-üg­yet csak ürügyül használhatják a gaz­dasági háborúra. A három­éves terv sikere után minden lehetőség fennáll, hogy az öt­éves terv is teljes sikerrel végződik, már­pedig a Wall Street semitől sem retteg jobban, mint hogy bebizonyo­sodjék, hogy a szocialista ter­melési rendszer felülmúlja mindazt, amit a szabad vállal­kozási rendszer ígérget a tö­megek bemaszlagolására. Vád alatt az elnök “cipőtisztító” bizalmasa WSHINGTON.­­ A szö­vetségi esküdtszék négy íz­ben elkövetett hamis eskü vádját emelte John Maragon, az egykori Kansas City-i ci­pőtisztító ellen, aki Truman elnök és környezetének bizal­masa lett s mint ilyen, kijá­rásokat végzett a nagyipar­ számára és kormányszerző­déseket közvetített. Maragon a kongresszusi kihallgatáson­ eskü alatt tagadta, hogy ré­szesedést kapott kijárásáért, miután azonban kiderült, hogy hatalmas összegeket kapott, a szövetségi esküdt­­szék hamis eskü vádját emelte ellene. Sovány bizalmat zavaztak Bidaultnak PÁRIZS. — A francia parla­ment költségvetési vitája so­rán 300 hanggal 296 ellené­ben bizalmat szavaztak Bi­­dault miniszterelnöknek. Ez a négyszavazatos győzelem sovány bizalom, beillik vere­ségnek is. A HALADÓ SZELLEMŰ AMERIKAI MAGYARSÁG NAPILAPJA VOL. XLIX ÉVFOLYAM NO. 1 SZÁM (Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N. Y.) Megtízszereződött a magyar cipőgyártás a 3 éves tervben Az ötéves terv végén 9 millió pár lesz a magyar bőrcipőipar évi termelése BUDAPEST, december 30. (Légipostán a Magyar Jövő­höz.)­­ A Szabad Nép érde­kes adatokat közöl a magyar bőrcipőipar példátlan arányú fejlődéséről az elmúlt három év folyamán. “Cipőiparunk — írja a Sza­bad Nép —, 1945-­ben még csak 580 ezer pár bőrcipőt készített. A hároméves terv­ben cipőtermelésünk is emel­kedett. 1949-ben már több mint 6 millió pár bőrcipőt ál­lítottak elő üzemeink. Az öt­éves tervben tovább emeljük a termelést : 1954-ben 9 millió pár bőrcipőt gyártunk. Nagyarányú fejlődés előtt a magyar porcellánipar A magyar porcellánipar (a hollóházi “új porcellán” felta­lálásával, melyről mindezideig azt hittük, hogy csak olcsó kőedény gyártásra alkalmas) hatalmas fejlődésnek indult. A Finomgeramia Ipari Köz­pont műszaki vezetői megta­lálták azt az összetételt, amely a legkiválóbb minőségű por­­cellánt adja. Az új porcellán sok kiváló tulajdonsága mel­lett azzal is kiválik a porcel­­lánfajták közül, hogy hogy nem 1400, hanem 1200 fokon ég töm­örre és ezzel hatalmas tüzelőanyagmennyiséget taka­rít meg, továbbá felülete fé­nyesebb, mint az eddig ismert kaolin-porcellánoké. Az új porcellán külföldi anyagok felhasználása nélkül készül. Nem kell újabb ke­mencéket építeni, mert 1200 fok hőállóságú égövet­ün­kben nincsen hiány, azonkívül a sűrített tűzállóink ezentúl nem három, hanem húsz alka­lommal is felhasználható az égetésnél. A selejtcsökkentés az egész iparra általánosan öt százalékos lesz, mert az ala­­csonyabb fokon égő új porcel­ánnál az előforduló deformá­lódá­s jelentékenyen kisebb lesz. Az új porcellán gyártá­sának bevezetésével több mint 39 millió forintot takarítunk meg nemzetgazdaságunknak, mi könyvtárakra vonatkozó adatok. Közel 2,000 gyári könyvtár van jelenleg Ma­gyarországon, amelyet tavaly 165.000 munkás vett igénybe. Egy másik riport Somos András, a Tudományos Aka­démia tagjának a magyar biológiai kutatás ötéves ter­véről szóló nyilatkozatát közli. Mit írnak a magyar­­oszági újságok? A ma (január 3-án) ideér­kezett budapesti és vidéki la­pok érdekességei: Szabad Nép( Budapest) december 29-iki száma “A szocializmus építésének út­ján” cím alatt vezércikkileg kommentálja az eddig külföl­di birtokban volt magyar ipa­ri vállalatok államosítását. Részletesen hozza Gerő Ernő bejelentését az államosító törvényrendeletről, a válla­latvezetők gyűlésén. Egyéb fontos cikkek és hí­rek: “Esztergályosok, hegesz­tők, öntők, marósok, cérnázó­­nők kiváló teljesítményei.” Horváth Ede, a Győri Vagon­gyár sztahavonista esztergá­lyosa 1666 százalékkal­ telje­sítette túl a termelési nor­mát abban az országos több­termelési mozgalomban, mely Sztálin születésnapja idősza­kában érte el a tetőpontját. “A Vecsési Figyelmeztető” cím alatt a Szabad Nép meg­emlékezik a Steinmetz kapi­tány vezetése alatt levő szov­jet küldöttség meggyilkolásá­ról 1944 decemberében Buda­pest ostroma alatt. Konklú­zió: “A magyar nép is meg­tanulta, hogy az imperialis­tákat kényszeríteni kell a bé­kére, erővel és elszántsággal, mert különben vérbe, nyomo­rúságba döntik a világot.” Riport a Könyvtári köz­pont kiállításáról, amely ké­pet ad a magyarországi könyvtárak fejlődéséről a felszabadulás óta. Figyele­n­­reméltó az úgynevezett üze­ HÁNYAN VAGYUNK MI AMERIKAI MAGYAROK? Dr. Philip Hauser, az U.S. Census Bureau direktora,, felhívja Amerika minden la­kosa figyelmét az 1950 ápri­lis 1-én kezdődő népszámlá­lásra és kéri minden felnőtt együttműködését a házról­­házra járó népszámlálókkal. Egyetlen kérdés se érdeklő­dik vallási, egyházi, vagy po­litikai álláspontunkról, vagy hasonló személyes meggyőző­désünkről vagy véleményünk­ről, így nem kell attól tar­tani, hogy akármelyik vála­szunk miatt kellemetlensé­günk lenne később. A nép­­számlálás egyetlen célja a tudományos statisztikai ada­tok összegyűjtése és azoknak az utókor számára való meg­őrzése és összefoglalása. Te­hát elsősorban pontos szám­tani adatokra van szükség, hogy ezekből pontos statisz­tikát készíthesssenek a la­kosság életkoráról, neméről, fajáról, nemzetiségéről, szü­letési helyéről (tehát szárma­zásáról), családi helyzetéről, állampolgárságáról, foglalko­zásáról, iskolázottságáról, la­kásviszonyairól,­­háztulajdo­­náról és ha farmer, akkor termőföldjéről is. Tehát va­lóban nemcsak népszámlálás lesz ,hanem LAKÁS, HÁZ és FARM számlálás is! Ezért fontos, hogy mindenki már előre tisztában legyen az 1950-es “CENSUS” jelentő­ségével, fontosságával és mi­benlétével. Ezért kéri Dr. Hauser és a Census Bureau a nem-angol nyelvű sajtó és olvasóik közreműködését és jóindulatú támogatását a CENSUS sikeressé tétele kö­rül. Ismertessük meg barátain­kat, ismerőseinket és persze családtagjainkat az ápilis 1- én kezdődő népszámlálásra való előkészülés fontosságá­val. Hívjuk fel őket arra, hogy hasznos lesz már előre leírni bizonyos adatokat a család tagjairól, így amikor eljön hozzánk a népszámláló, könnyen és gyorsan fogunk tudni választ adni rövid kér­déseire. Például, nekünk, mint ame­rikai magyaroknak is szemé­lyes és közös érdekünk, hogy pontosan tudjuk, hányan is vagyunk mi magyar szárma­­zású amerikaiak. Tehát bát­ran és őszintén mondjuk meg a népszámlálónak, hogy a család tagjai közül hányan születtek Magyarországon, hányan születtek Amerikában magyar szülőktől, vagyis ne titkoljuk el magyar szárma­zásunkat. Minden nemzetisé­get érdekli, hogy hány ezer ilyen, meg olyan származású ember él Amerikában, tehát próbáljunk pontos statisztikái (Folytatás a 2-ik oldalon) KÖZKÍVÁNATRA meghosszabbítjuk a Petőfi könyvajándékra vonatkozó ajánlatunkat Azon bejelentéseinkre, hogy Petőfi összes verseit a legújabb gyönyörű díszkiadásban ingyen adjuk mindenki­nek, aki előfizetését a Magyar Jövő napilapra egy évre meg­hosszabbítja vagy aki 3 -as előfizetőt szerez a hétvégi lap­számra, valósággal megostromolt bennünket olvasótábo­runk. A rendelések még mindig oly nagy számban jönnek be, hogy az ajánlat lejáratát jan. 31-ig meghosszabbítjuk Még mindig van egy néhány száz a Petőfi kötetből, ha azonban a rendelések továbbra is a jelenlegi tempóban jön­nek be, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy-két hét múl­va kifogyunk belőlük. Ajánljuk ezért azoknak, akik még nem kapták meg a csodás kötetet, hogy minél hamarabb küldjék be rendelésüket. Nógrád megye Megyénk felzárkózik az őszi mélyszántásban Megyénkben a népnevelők felvilágosító munkája, a gép­állomások jó teljesítménye újabb verseny­állást hozott létra a mélyszántási verseny­ben. Megyénk eddigi eredmé­nye 88 százalék. A járások közötti versenyben méltókép­pen foglalta el az első helyet a balassagyarmati járás 100 százalékos teljesítmény­ével. Szorosan a nyomában a szobi járás 99.7 százalékkal, míg a harmadik helyet Ba­lassagyarmat város foglalta el 92.5 százalékkal. Negyedik a szécsényi járás 89, ötödik a sziráki járás 87.1, szorosan utána következik a nógrádi járás‘87, a salgótarjáni járás 70.9 százalékkal. Az utolsó helyen kullog Salgótarján vá­ros 52.1 százalékkal. A községek közötti ver­senyben az alábbi községek fejezték be 100 százalékosan az őszi mélyszántási munká­latokat : Zebegény, Lud­ásva, Ipoly­­tölgyes, Letkés, Nagybör­zsöny, Felsőtold, Bokor, Ipolytarnóc, Litke, Szalma­­teres, Ságujfalu, Karancsság, Márkháza, Kisbárkány, Sám­­sonháza, Nagybárkány, Szú­patak, Mátraverebély, Mátra­­szőllös, Heréd, Szanda­úrha­lom, Hugyag, Érsekvadkert és Drégelypalánk. Herbert Hoover, a “nagy mérnök” s a még nagyobb prosperitási szakértő, aki ka­tonaságot vezényelt ki az amerikai veteránok tiltakozá­sának vérbefojtására, most ugyancsak amerikai­ katoná­kat akar kivezényelni a kínai nép szabadságharcának vér­befojtására. Truman elnök ma beszél a Kongresszus előtt WASHINGTON.­­ Truman elnök ma délben terjeszti be szokásos évi jelentését az or­szág állapotáról a Kongresz­­szus két házának közös ülése előtt. Az elnöki beszéd után Lucas szenátor, a többségi párt vezetője két javaslatot terjeszt a Kongresszus elé, azonban teljesen az elnöki beszéd adja meg az irányt arra vonatkozólag, hogy va­lóban meg akarnak-e valamit is valósítani a polgári szabad­ságjogokra és más, a nép ér­dekét szolgáló javaslatokra tett ígéretekből. A Kongresszus ülésszakát formálisan tegnap megnyi­tották, azonban a szokásos formalitások után hamarosan el is napolták, várva az elnök jelentését. Veteránok tiltakoznak a Francó-kölcsön ellen WASHINGTON.­Az ame­rikai veteránkomité erélyesen tiltakozott Truman elnöknél az Export-Importbank azon terve ellen, hogy 70 millió dollárt adjon kölcsön Francó­nak. “Ez a NN-nek tett köte­lezettségeink i­egszegése vol­na, írta levelében Michael Straight, a veteránszervezet újonnan megválasztott elnö­ke, elidegenítené tőlünk Nyu­­gateurópát és aláaknázná a négypontos programot, mely demokráciát ígér terjeszteni.” ni.” Dewey állami atom­védelmet javasol ALBANY. — Dewey kor­mányzó javaslatot terjeszt a ma összeülő állami törvény­­hozás elé egy polgári védelmi­erő felállítására az atomhábo­rú ellen. Dewey javasolni fogja, hogy a polgári védelmi programot a tengerészettel és a szárazföldi hader­ővel együttműködve létesítsék. Az állami törvényhozás számára készített jelentésében Dewey ugyancsak beszámol arról, hogy a polgári védelmet ille­tőleg máris korlátolt együtt­működés létezik az állami és szövetségi hatóság és alaku­latok között. A BÉKE ÉS DEMOKRÁCIA MAGYAR NYELVŰ SZÓCSÖVE USA-BAN . SZERDA, JANUARY 4, 1950 WEDNESDj* Katonai beavatkozást sürge Kínában Hoover és Tatt WASHINGTON. — Her­bert Hoover, volt depressziós elnök ismét a politikai elő­térbe lépett és azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, ha szükség van rá, fegyve­res erővel védje meg Formu­­zát és tartsa meg azt saját befolyása alatt. Hoover Wil­liam F. Knowland, kalifor­niai republikánus szenátoron keresztül a szenátus tagjai­hoz intézett levélben kijelen­tette, hogy ellenzi a demokra­tikus kínai népköztársaság elismerését és felszólította a törvényhozókat Csang Kaj­­sek további támogatására. Hasonló politikát sürge­tett Robert A. Taft, ohioi republikánus szenátor, azt hangoztatva, mint rendesen, hogy az ország “biztonsága” miatt van szükség erre a lé­pésre. A Knowland szenátorhoz intézett levélben Hoover fel­szólítja a honatyákat, hogy az Egyesült Államok hasz­nálja fel tengerészetét For­­moza védelmére, de a nagy szigeten kívül vegye védel­mébe mindazon szigeteket, melyeket Csang és társai meg akarnak tartani a dél­­kínai partok mentén. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok “falat emelne a kommuniz­mus ellen a Csendes óceánon” és fenntartaná a reményt, hogy “valamikor ismét visz­­szatéríthetik Kínát a szabad­ság ösvényére.” Taft szenátor sajtókonfe­rencián jelentette be, hogy teljesen magáévá teszi Hoo­ver álláspontját és felszólí­totta a kormányt, hogy azon­nal létesítsen tengeri és re­pülő bázisokat Formuzában. Taft azt javasolta, hogy a közös katonai parancsnokság 99 éves szerződést kössön Csanggal és vegye birtokába a formuzai bázisokat. Kije­lentette, hogy jobban szeret­né, ha az Egyesült Nemzete­ken keresztül történne a köz­belépés, de amennyiben a vi­lágszervezet nem hajlandó, akkor az Egyesült Államok­nak egyedül kell cselekednie. Hoover és Taft javaslatai fényt vetnek arra, hogy mi­lyen változás várható a két­­párti külpolitikában. Hogy a javaslat nem tulajdonítható teljesen a republikánus oldal­nak, arra fényt vet Tom­ Connally demokrata szená­tor, a külpolitikai bizottság elnökének múlt csütörtökön tett kijelentése, mely szerint az Egyesült Államoknak “fel kell használnia minden befo­lyását és erejét, hogy meg­állítsa a kommunizmus ázsiai terjeszkedését”, beleértve Formózát is. Hamarosan Con­nally szenátor kijelentése után Truman elnök egy re­pülőgép anyahajót és két torpedóauzat rendelt a Csen­des óceán nyugati vizeire, hogy közel legyenek Formó­­zához. Taft szenátor kijelentette, hogy szeretné, ha valamilyen formában független állam­ként lehetne megőrizni For­mózát, mely nagy stratégiai jelentőségigel bír az imp­eria­­listák számára, miután egy­­aránt közel fekszik Japánhoz és Kínához. A múlt hét végén tartott konferencián hírek szerint Acheson külügyminiszter el­lenezte Csang további meg­segítését s az elnökhöz közel­álló körök szerint Truman ellenzi azt a javaslatot, ha amerikai katonákat küld­nek Formózába. Más fon­tok szerint azonban Trum utasította a katonai veze­tőt, hogy tanulmányozzák tervét, miként lehetne Fr­mózát kibérelni Csangt hogy amerikai katonák fo­lalhassák el a bázisokat cserébe fegyverekkel kár­­tolják Csángót. A Hoover levél nyilván­­ságra hozatalának célja in­den valószínűség szerint volt, hogy hangulatot kelt­nek az országban az új Ki elismerése ellen, miután ország közvéleménye kel­követelni a pekingi kormá elismerését és a keresked­ői kapcsolatok felvételét népi demokratikus köztár­­sággal. A múlt hét végén I­dia és Burma hivatalosan ismerték az új Kínát s ni­mális kapcsolatba léptek­­­zal. Néhány nap múlva a lek szerint Anglia és a­­ miniumok is elismerik a mai népkormányt. Több i­dei lap erősen kritizálta Egyesült Államok kinai k­ritikáját, közöttük a londo Times és a Manchester G­ardian, hangsúlyozva, ha az amerikai politika feszü­séget fog előidézni az an­g amerikai viszonyban is.­­ Az észszerűség politika természetesen azt diktál hogy az Egyesült Állam vegye fel a normális kapcs­latokat a kínai népi derm­­áciával, Hoover és társ számára azonban nem létes észszerűség, ha az emberi t tadás elleni harcról van­­. “NEM TÖMEGMÉSZÁRLÁS A CÉLUNK” WASHINGTON. — Azok, akik Hirosima és Nagaszaki atombombázása után azt hi­szik, hogy a légierő a polgári lakosság tömeges kiirtására törekszik, némi érdeklődéssel vehetik egy amerikai ezre­desnek, egy eddigi­ ismeret­len légitüzérségi szakértőnek, Philip Schwartznak megnyug­tató újévi nyilatkozatait a légierő stratégiai bombázási terveivel kapcsolatban.­­ Schwartz ezredes ugyanis azt állítja, hogy a légitüzérség­nek dehogyis az a szándéka, hogy “az ellenséges polgársá­got tömegesen legyilkolja.” Schwartz nyilatkozata után nagy megkönnyebbülés fog­hatja el a szorongó emberisé­get, amely békére szomjazik. Ha Schwartz ezredes, tüzér­ségi szakértő, ezt mondja és elfelejtjük Hirosimát, akkor az újév kezdődi­k , jelenleg a légi felügyelőség itteni ha­diszállásának egyik főtisztje. Nézeteit egy cikkben fejezte ki, amely az “Ordnance Ma­gazine” legfrissebb számában látott napvilágot. Ebben a cikkben azt fejtegeti, hogy a légierő célja mindig is katonai célpontok megs­emmisítése volt, “nem pedig városok el­pusztítása a célból, hogy bosszúból romba döntsön or­szágokat és azok lakosságát.” Észrevételei során nem tért ki azokra a kritikákra, ame­lyeket a haditengerészet leg­magasabb rangú tisztjei han­goztattak a nemrég lezajlott kongresszusi hadierőegyesíté­­si viszálykodások során, ő csak azt hajtogatja a cikk­ben, hogy a légierő legfőbb törekvése a bombázások lehe­tő legnagyobb pontossága és a pilóták “nem azért mennek a bombázási parancsok vég­rehajtására, hogy minél több polgári egyént megöljenek, akármit is mondanak azok, akik nem rokonszenveznek légierő tevékenységével.” Schwartz ezredes itt az célzott, hogy v egyes magi rangú tengerésztisztek a ha­dereg bombázási terveit bí­bároknak minősítette. 1 százalékkal nagyobb forgalom, 15 száza­lékkal nagyobb a profit WASHINGTON.­­ A szö­vetségi iparhatósági bizottság­­jelentése szerint a nagyvál­lalati profit két billió dollár­ról felment 2,3 billióra az el­adások azon emelkedése foly­tán, amely július és szep­tember hónapok közt történt. 50 százalékos profitemel­kedést jegyeztek fel a bőr­ös bőrgyártmányok, ruhák, kész textiláruk és fémgyárt­mányok cégeinél. 35 százalékos profitemel­kedést értek el az év máso­dik negyedében a nagyválla­latok a vegyészeti, a moto­ros jármű, a nem-vastartal­mú fémek és­ textilgyártás terén. Az eladások az FTC sze­rint 1 százalékkal emelked­tek. Ez ugyan nem nagy emelkedés, de a nagyvállala­tok mégis 15 százalékos pro­fitot tudtak kicsikarni belő­le. Az év harmadik negyedé­ben a profit körülbelül 11 százalékkal esett. A három hónapos időszakra vonatko­zó osztalékok ‘csekély’ 867 millió dollárra rúgtak. Jeruzsálem a zsidóké JERUZSÁLEM. — Mo Sharett, Izráel külügyminis­tere, a parlamentben elmo­dott beszédében hangsúlyz­ta, hogy Izráel helyzete J­ruzsálemben, amelyet dad­­va,a NN-nel, fővárosukn­ tettek meg, nap-nap úti egyre szilárdabb. ---------------­ Mao kölcsönről tárgy LONDON.­­ A moszkv rádió itt felfogott'* jelenté szerint Mao Ce-tung, a né Kina vezetője, néhány hét a szovjet fővárosban mára hogy többek között a kin köztársaságnak adandó szo­jet kölcsön kérdését megtr­gyalja a szovjet hatóságo­kat. Szabad a panasz Japán ellen WASHINGTON. — Ah borús követelések bizottság megnyitotta ajtaját az­ amerikai hadifoglyok elé, akiknek panaszaik és követ­­éseik vannak Japán elle 133 ezer amerikai veterán 7 ezer polgári személy, al a japánok internáltak a h ború alatt, jogosultak kárt­értési igényeik benyújtásat Veterán kaphat, ezer dollá­rs, polgári személyek köz néhány akár 2 ezret.

Next