Magyar Jövő, 1951. március (50. évfolyam, 34-51. szám)

1951-03-13 / 40. szám

March 13, 1951 MAGYAR JöVő (HUNGARIAN DAILY JOURNAL) 5,000 IWO ta£ válaszol Az International Workers .ider new yorki tagjai pén­­ken délben pikervonalat ál­ltak az állami biztosítási vatal előtt és átnyújtottak hivatal vezetőjének egy nyi­­tkozatot, mely a St. Nicho­­l Arénában összegyűlt 5,000 g válasza volt Bohlinger ál­mi biztosítási felügyelőnek. A válasz szövege magyar indításban: . .Kedves Mr. Bohlinger! Mindnyájan kaptunk öntől jó levelet, ami a sértés és arogancia mesterműve volt, levélben ön arra szólít bén­ünket, hogy továbbra is fi­­tssü­k be a tagsági díjat tervezetü­nknek. Úgy beszél tervezetünk felszámolásával spcsolatos remény­eiről, mintha nekünk akarna szü­­­sséget tenni és nagy kegye­m­ azt mondja, hogy meg­dobál újrabiztosítani bén­ánket az ön által kiválasz­­ott kereskedelmi biztositó­­rsaságnál. Kedves Mr. Bohlinger, mi el kértük az ön engedélyét, úgy csatlakozhassunk az VO-hoz és nem kérjük önt, úgy határozzon afölött, hogy ■lytatni akarjuk-e tagságim­at. Vannak közöttünk olya­­ok, akik közel 21 éve fizetik­agsági dijukat a szervezet­ek. Folytatni fogjuk a tag­­sgi díj fizetését és meg fog­­ik védeni azon elvehetetlen tgunkat, hogy egy magunk átal választott szervezethez irtózzunk, így köszönetet mondunk önnek a semmiért. Azt mondja ön levelében,­ogy a bírósági eljárás tartal­­ma alatt “a kötvénytulajdo­­osok, akik folytatják a cin­­­k befizetését, ugyanazt a sztosítási védelmet kapják, mit azelőtt” és “a szervezet agyonát illetőleg megvédik­rdekeiket.” Ez természetes dolog, Mr. ohlinger! Az IWO közel 21 -en keresztül kimagasló te­­ttséget tanúsított tagjai ér­ökének megvédésében. Hé k­ülönböző vizsgálat alapján­­ ön saját hivatala ki­jelen­ete, hogy a szervezet pénü­­gyileg egészséges, szolvens , jól irányított. Mi történik azonban, ha —­int ön mondja — “felhatal­­ozást adnak a felszámolás­­t.” Ön fog kikeresni szá­­mnkra egy biztosító társa­lgót? Valamennyien közü­nk, akik betöltöttük a 21-ik­­et, abban a különös meg­­yőződésben élünk, hogy ké­­esek vagyunk rá, hogy saját vágunk határozzunk és vá­laszunk. Az első elhatáro­­lst akkor tettük, mikor el­­tasítottuk a kereskedelmi trsaságok ajánlatát s az ÁVO javára döntöttünk. Fog ön várjon találni egy olyan társaságot, mely vál­lalja öregjeinket, betegeinket és rokkantainkat? Fog ön találni egy olyan társaságot, mely ugyanazon díjazás alap­ján biztosít négert és fehéret, bányászt és hivatalnokot ? Avagy egy olyan társaságot, mely megújítható biztosítást ad ki, amilyent csakis az IWO ad tagjainak megkülön­böztetés nélkül és az Egye­sült Államok kormánya a volt katonáknak ? Fog ön találni olyan társaságot, amelyik el­fogadja fel nem mondható betegsegélyző biztosításunkat és fenntartja alacsony dija­inkat? Avagy egy olyan ke­reskedelmi társaságot, mely emberként kezel bennünket s nem csupán, mint számokat kártyahalmazában mely aján­dékot ad betegeinknek, segíti nehéz helyzetbe jutott család­jainkat, segíti haladásunkat úgy a törvényhozás termei­ben, mint munkánkban? Avagy egy olyan társaságot, mely nem­ fogja éreztetni ide­gen eredetüket a nemzetisé­gi csoportokkal, amikben ola­szok, lengyelek és magyarok, spanyolok, szlávok és zsidók egyaránt felemelhetik fejü­ket, mint amerikaiak, akik építik s gazdagítják Ameri­kát? Nekünk van egy ilyen tár­saságunk Mr. Bohlinger és ez az International Workers Or­der. Szervezetünk 5,000 tagból 162,000 taggal rendelkező in­tézménnyé növekedett. Egyet­len más testvériségi szervezet sem mutathat ilyen tündöklő növekvést a testvériségi moz­galom egész történetében. En­nek megvan az oka és pedig az, hogy szervezetünket oly alapon hoztuk létre, mint egy testvéri szervezetet, mely nem elégszik meg csupán a dolgozók biztosítási szükség­letével a lehető legalacso­nyabb áron, hanem azok pol­gári és kulturális érdekeit is kielégíti. Mi nem kérünk öntől­­véle­ményt ezen testvériségi el­vekről. Egyszerűen azt mond­juk önnek és főnökének, a kormányzónak, hogy EL A KEZEKKEL S­Z­E­RVEZE­­TÜNKTŐL! Ön éppen olyan jól tudja, mint mi, hogy sérelmet követ el a biztosítási törvény ellen, mely érthetően megtilt min­den pártállású és politikai be­avatkozást a testvériségi és biztosító szervezetek bel­­ügyeibe. Mindaddig, amíg mi eleget teszünk a biztosító tör­vényeknek — és ön beismeri, hogy eleget teszünk — addig önnek semmi dolga nem lehet szervezetünkkel. Azt mondja ön, hogy a mi szervezetünk kockázatos vala­mi. Ezt azonban mi a tagok és nem ön, vagy Dewey kor­mányzó fogja eldönteni. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy a kockázatos valami ránk és általában a népre vonatkozó­lag: Ön és Mr. Dewey. Ha ön egyszer valóban el­határozza, hogy eltávolítja a köz számára ártalmas kocká­zatokat, javasoljuk, hogy néz­zen a biztosító társaságok után, melyek ismerow házak építésére használják fel köt­vényeseik pénzét és más irányban is gyakorolják a fa­ji és egyéb megkülönböztete­­tést. S ha már benne van a dologban, belenézhetne a biz­tosítási kötvények törlést en­gedélyező szakaszaiba is. Az ön másik oka, hogy or­szágunk történetében végre­hajtsa a legnagyobb biztosí­tási kifosztást, az úgyneve­zett “kommunista befolyás.” Ez a McCarthy féle politika átü­letése a biztosítási hiva­talba, hitlerizmus ez, a biz­tosításra fordítva. Valameny­­nyien tudjuk, hogy a demok­rácia ellen elkövetett minden bűnt a vörösfalás és háborús izgatás leple alatt hajtanak végre ezekben a napokban. Hitler emberek millióit gyil­kolta le ezzel a hamis jelszó­val. Mi, az IWO tagjai kéréstül látunk e politikai húzáson. Mi demokratikus szervezetet al­kotunk, mely nem tesz meg­különböztetést egyetlen tag­jával szemben sem és nem fogja alkalmazni a boszor­kányhajszát sem tagjai, sem vezetői ellen. Ennélfogva el­utasítjuk az ön szervezetünk feloszlatására irányuló érveit és minden habozás nélkül el­utasítjuk önt és Mr. Deweyt, hogy átszolgáltassanak ben­nünket biztosítási barátaik­­nak az önök közös hasznáért, ami benünket nem érdekel. De tovább megyünk. Meg­győződésünk az, hogy az önök karja túlságosan rövid ahhoz, hogy hátunkba döfhessék a szervezetünk felbomlasztásá­­ra irányuló kést. Ott fogunk állni szerveze­tünk mellett ezekben a meg­próbáltatásokkal teli napok­ban, ahogy megtettük ezt a múltban. Szervezetünk máso­dik otthont jelent számunk­ra és mi meg fogjuk védeni otthonunkat, nemcsak a ma­gunk számára, hanem azon alapelvek érdekében, melyek valamennyiünk életének alap­ját képezik, az alkotmányos jogok, a szólásszabadság, az egész amerikai nép érdeké­ben. Az IWO 5,000 tagja ---------------­ A görög miniszter Titóval akar katonai szövetséget LONDON. — Venizelos gö­rög miniszter a Daily Mail számára adott interjúban fel­szólítja a nyugati hatalma­kat, hogy “tartsanak hatal­mas, támadásra alkalmas haderőt Görögo­rszágban, hogy az a Dunáig vonulhas­son.” Ugyanakkor katonai szövetséget javasol Görögor­szág, Törökország és Jugo­szlávia között, szoros együtt­működésben Eisenhower nyu­gati haderejével. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton fejezem ki köszönetemet mindazon jóba­­rátaim­nak, munkástársaimnak, akik engem szeretett, drága feleségem elhalálozásával ért mérhetetlen gyá­szomban és bánatomban a temetésen való megjelené­sükkel, részvétkifejezésükkel vigasztalni igyekezték. Jurecskó János, Pittsburgh, Pa. V­endégvezércikk AMERIKA MEGRONTOTT IFJÚSÁGA ÉS AMI OKOZTA AZT New Yorkban az utolsó két-három héten nem az “Opera­tion Killer” volt a beszéd főtárgya, nem is a párisi tárgya­lás, ami békét hozhatna, hanem a kosárlabda megvesztege­tési botrány. Több egyetemi játékos beismerte, hogy 1,000 dolláros megvesztegetésért leszorították a mérkőzések ered­ményét, illetve azok góljait bizonyos hazárd játékosok és fo­gadással foglalkozó egyének hasznára. Az ország számára nagy gondot okoz az a tény, hogy ezeket a fiatalembereket, akiket a fiatalság mintaképéül ál­lítottak, meg lehetett rontani s ez a gond érthető is. Nem az a célunk, hogy belekapcsolódjunk a vitába, hogy mi legyen a megvesztegetést beismerők végzete és hogy miképpen lehet a jövőben megőrizni az egyetemek sportéletének tisztaságát. A mi véleményünk szerint na­gyobb problémák forognak fenn s azt tartjuk feladatunknak, hogy figyemeztessük az amerikai polgárságot arra a hát­térre, melyben ez a megvesztegetés kirobbant. A városi és állami tisztviselők az ország egész területén nemcsak hogy nem ítélik el, de védelmezik a játékbarlango­kat, melyek a szervezett bűnözés melegágyai. Mikor a múlt évben napfényre derült a rendőrök és a játékbarlangok kö­zötti kapcsolat, New York város polgármestere, félve a vizs­gálattól, sietve lemondott, hogy az ország mexikói követe legyen. A new yorki kerületi ügyész, aki a kosárlabda botrány­ban a vizsgálatot irányítja, a múlt évben egyetlen lépést sem volt hajlandó tenni egy sokkal súlyosabb ügyben, jól­lehet akkor ugyancsak beismertek egy sokkal nagyobb meg­vesztegetést, amit azóta meg is adtak John Hanley, volt helyettes kormányzónak egy magas jövedelemmel járó hiva­tal alakjában jutalmul, amiért elfogadta a biztos veszteség­gel járó republikánus szenátor jelöltséget s lemondott a kor­mányzói jelöltségről. Az országos színpadon a múlt évben nagy tűzzel kirob­bant egy hatalmas botrány az “ötszázalékosokról”, de gyor­san meg is halt, anélkül, hogy valamit is tettek volna a korrupt hálózat ellen, ami egészen a Fehér Házig vezetett. Csupán a függöny egyik sarkát emelték fel s most, mikor a függönynek egy másik sarkát emelték fel, előjönnek a 9 ezer dolláros bundák, az állami, sokmilliós kölcsönkijárások. Ami pedig a világszínpadot illeti, Ridgeway tábornok hivatalosan megnyitotta az “Operation Killer” (Gyilkoló hadművelet) című támadást, amivel tele vannak a filmhír­adók s melyben demokratikus tradíciókban felnevelkedett ifjúságunk világát arra késztetik: “Öljetek meg annyit, amennyit csak lehetséges.” Ugyanakkor 11 ember kivételével az összes fő nácikat, akik rendszerrel gyilkolták a milliókat, kiszedték áldoza­taik szájából az aranyat, szabadlábra helyezték, elengedve azok büntetését, vagy megígérték nekik, hogy amerikai rendelet alapján hamarosan szabadon engedik őket. Mindezek a Martinsvillei Hét, Willie McGee, a Trentoni Haz esete, a korrupt politikai gépezetek, kísérletet szolgál­tatnak a “demokráciáról” és “szabadságról,” “igazságról” az országos vezetők részéről, a sajtóban és a­ templomi szó­széken elhangzó szóáradatokhoz. Hogy betetőzzék őket, végrehajtják a legnagyobb és legvéresebb csalást, melyben kiszolgáltathatják az egész U. S. közgazdaságot a Morgan- Rockefeller milliomos társaságnak, hogy az emberek zsebéből kisajtolják az utolsó centeket is egy olyan háborúra, melyet senki más nem akar. • Nem akarunk elnézők lenni cselekedeteik fölött, azonban valódi mértékkel mérlegelve azt, a kosárlabda játé­kosok megvesztegetési botránya a legkisebbek közé tartozik. Talán igazságosabb volna a fiatalembereket illetőleg, ha cse­lekedeteiket úgy tekintenék, mint tréninget, begyakorlást, valami amerikai hivatal elérésére 1951-ben. A dolog akaratlanul emlékeztet bennünket Charles Chaplin Monsieur Verdoux című filmjének utolsó jelenetére. A tárgyaláson, melyen felelnie kell Verdouxnak néhány nő meggyilkolásáért, hogy pénzüket megkaparintsa. Verdoux így beszél a bíróság előtt: “Az én bűnöm az, hogy igen kicsinyben dolgoztam. Ha százezreket öltem voltam meg és raboltam volna ki, akkor ma mint hőst dicsőítenének s a legmagasabb kitüntetésekkel jutalmaznának, amit csak az állam megadhat. Minthogy azonban csak négyet öltem meg és raboltam­ ki, megérdem­­lem a guillotine-t.” • Márciusi ünnepi lapszámunkra, amely március 16-án, pén­teken jelenik meg, szerda, március 14-én reggelig ve­szünk fel üdvözleteket, üdvö­zöljük a Magyar Jövőt és a magyar népet március idusa alkalmával. Magyar tragédia NEW YORK. —­­ Charles Német, 49 éves férfi késsel leszúrta elidegenített felesé­gét, majd az utcára ugrott­­ apósának 1223 Lexington­­ Avenuen lévő, harmadik eme­leti lakásából. Az asszony ál­lapota nem súlyos, azonban a férfié válságos. 3

Next