Magyar Jövő, 1951. augusztus (50. évfolyam, 118-134. szám)

1951-08-01 / 118. szám

A Függetlenségi Nyilatkozat társaságában Truman elnök pártpolitikai célokra akarta felhasználni szombati beszédében azt a példátlan esetet, amely néhány héttel ezelőtt Madison, Wisconsinban történt, ahol 112 em­ber közül 111 nem merte, vagy nem akarta aláírni az ame­rikai Függetlenségi Nyilatkozat és a Szabadságlevél legfon­tosabb szakaszaiból összeállított iratot. Számosan “kommu­nista trükknek” nevezték azt, mások arra hivatkoztak, hogy ha aláírnak egy ilyenhangú kérvényt, azonnal elvesztik vá­rosi vagy állami állásukat. Truman elnök “meglepetésének” adott kifejezést, hogy Amerika szabad földjén ilyesmi előfordulhat és az ultra­reakciós McCarthy szenátort okolta azért a légkörért, amely az embereket ily rettegéssel tölti el. Truman elnök tisztán látja a szálkát a McCarthy-féle fasiszták szemében, de nem akarja látni a gerendát a magáéban. Mert ha van egyetlen személy ebben az országban, aki­re a felelősség elsősorban hárul azért, hogy az átlagos ame­rikai retteg nemzetünk legszentebb ereklyéjének szellemé­től és mások viszont kommunista propagandának tekintik azt, akkor Truman az az ember. • Mindazonáltal nagy szolgálatot tett Truman elnök Ame­rika népének e hallatlan eset szellőztetésével- Talán ez az acidens lesz az, amely az amerikai népet rá fogja döbbente­ni, hogy hova juttatta néhány rövid év leforgása alatt a Hitlertől és a náciktól átvett antikommunista, vörösfaló, szovjetellenes politika. Az amerikai nép ráeszmélhet most arra, hogy miközben Trumanék és a mögötte álló Wall streeti monopolisták állan­dóan a “szabad világról”, az “emberi jogokról” beszélnek és a “szabadságot akarják visszaadni” a gyarmati és imperi­alista elnyomás alól már felszabadult népeknek — a Krupp, Franco, Csang Kaj-sek és Titó-féle “demokraták” segítségé­vel, addig ez a nagy “szabadságkeresztes hadjárat” befelé, saját hazánkban olyan légkört teremtett, amelyben az ame­rikai nép elfelejti, vagy éppenséggel lenézni tanulja meg nemzeti létének alapkövét, a Függetlenségi Nyilatkozatot és az alkotmány szívét-lelkét alkotó szabadságlevelet. Sok tekintetben logikus fejlemény is ez. A madisoni eset visszatükrözője a Truman kormány tökéletesen reak­ciós politikájának, visszatükrözője háborús politikájának, visszatükrözője a haladás hívei üldözésének. • 112 amerikai közül 111 nem meri ma aláírni a Függet­lenségi Nyilatkozatot, vagy éppenséggel “kommunista pro­pagandának” nevezi azt. Nem lehetünk meglepődve ennél­fogva azon sem, hogy oly sok amerikai magyar nem meri olvasni a Magyar Jövőt sem. Ha ebben az országban ame­rikai polgárok félnek a Függetlenségi Nyilatkozattól, akkor nem lehetünk meglepve azon, hogy a bevándorolt magyar munkások egy része fél a Függetlenségi Nyilatkozat szél­e­dében szerkesztett Magyar Jövő olvasásától is. • A hisztéria, rettegés, gyűlölet, bigottság mérges köde, amelyet Wall Street tébolyodott monopolistáinak nyomására Truman és kormánya eresztett erre az országra, el fog vo­nulni hazánk felől. Az amerikai nép fel fog eszmélni ocsúdt­­ságából és ismét vissza fogja állítani a Függetlenségi Nyi­latkozatot és az Alkotmányt arra a pedesztálra, amelyen 175 éven keresztül állt. A Magyar Jövő büszke arra, hogy ezekben a napokban partnere lehet a Függetlenségi Nyilatkozatnak és Alkotmá­nyunk Szabadságlevelének a meghurcoltatásban. Manapság kockázatos dolog aláírni a Függetlenségi Nyilatkozatot és az erkölcsi bátorság legmagasabb fokára van szüksége an­nak, aki lapunkat olvassa. Mi jól érezzük magunkat a Függetlenségi Nyilatkozat társaságában. És megdönthetetlen nyugalommal tekintünk a jövő elé: miként a Függetlenségi Nyilatkozat túl fogja élni azokat a törpéket, akik ma a félelem és kétely félhomá­lyát bocsájtották rája, aként a mi lapunk is ott lesz az élen, amikor az amerikai nép ismét megindul a haladás, a sza­badság, a demokrácia egyre magasabbra ívelő útján. Deák Zoltán A Franco szövetség ára 2 és fél billió WASHINGTON. — Robert S. Allen, washingtoni tudó­sító, akinek értesülései meg­­bízható forrásból származnak beszámol arról, hogy a fasisz­ta Francoval készülő katonai szövetség nem olyan olcsó, mint azt Washington feltün­teti. Franco nagymennyiségű fegyvert, tankot és repülőgé­pet kér a katonai bázisok fe­jében és 1 billió 275 millió dollárt az Export-Import Banktól. A Franco által kért összeg számításait Andres Moreno, Franco bankárja ké­szítette el s összesen 2 és fél billió dollárba kerülne esze­rint a kétes szövetség a fa­siszta diktátorral. Új áremelkedés várható Az új “árellenőrzési” törvény új drágasághullámot fog elindítani WASHINGTON.­­ A kép­viselőház 294 szavazattal 80 ellenében megszavazta az új védelmi termelési törvényt , melyet korábban elfogadott a szenátus. A megszavazott tör­vényt Truman elnök, fehér­házi körök szerint még ma aláírja, miután a régi tör­vény hatálya éjfélkor véget­ért. A törvény keretében megszavazott “árellenőrzési felhatalmazást” mindennek inkább nevezhetjük mint ár­­ellenőrzésnek s annak hatása alatt azonnali újabb áremel­kedési hullám várható, mely méginkább megdrágítja az amerikai megélhetést. Az AFL és a CIO vezetőit képvi­selő United Labort Policy Committee az amerkai nép ‘szégyenletes megcsalásának’ bélyegezte meg a törvényt, de ugyanakkor biztosította Tru­man elnököt, hogy támogatja akkor is, ha nem emel vétót ellene, így az elnök a törvén­y aláírásánál valószínű szavak­kal tiltakozni fog, de árellen­őrzés nem lesz. Az új törvény megtiltja az árak leszállításának elren­delését s engedélyezi, hogy­ a lakbéreket 20 százalékkal­­ emeljék az 1947-es lakbérhez­­ viszonyítva. Érvényben hagy­ja ugyan az élő marha árá­nak 10 centtel való leszállí­tását, amit az OPS korábban elrendelt, de megtiltja az ősz­re beígért árleszállítást. Ugyanakkor, mikor megadta a kormánynak a bérek rögzí­tésére és a nyersanyagok el­osztására kért felhatalmazást teljes szabadkezet adott a nagyiparosoknak a profit új­abb növelésére. Az új törvény, lehetővé teszi, az összes élel­miszer és ipari termék árá­nak emelését, azáltal, hogy felhalmozást ad az iparnak, hogy az árakba belekalkulál­ják nemcsak a termelés meg­drágulását, de olyan hirde­tési és egyéb költségeket, me­lyek nagy része fölösleges, vagy egyáltalán nem is lé­tezik. A törvény ugyancsak garantálja a nagy és kiske­reskedőnek ugyanzt a profit százalékot, amit a koreai há­ború megindulása előtt húz­tak az általuk forgalomba ho­zott cikkekből John McCor­mack, a képviselőház többségi pártjának vezetője beismerte, hogy a törvény teljesen a nagyipar kijáróinak győzel­me. A fegyverszüneti tár­gyalás zsákutcában Miután a U. S. képviselők ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a de­markációs vonalat ne a 38-ik szélességi fokon, hanem attól északra határozzák meg, a tár­gyalások egyelőre zsákutcába jutottak. Ma este 9 órakor foly­tatják a tárgyalásokat s hírek szerint Ridgway tábornok nyi­latkozatra készült. Az amerikai bombavetők folytatták éjszakai működésüket. William O. Douglas, a Legfel­sőbb Bíróság tagja, aki jelenleg ázsiai és közép­keleti uton jár, cikket írt a Look magazin leg­újabb számában, melyben azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak sohasem lett volna szabad átlépni Koreában a 38- ik szélességi fokot s annak át­lépésével igen komoly ballépést követtek el. Ugyancsak kritizál­ja a főbíró a kormányt, amiért támogatást nyújt olyan csopor­toknak, melyek “Ázsia leggono­szabb “politikai megoldását” ja­vasolja. Indokínával kapcsolatban a főbíró megállapítja, hogy a francia imperializmus ellen har­colók kétségtelenül "kommunis­ták”, de “Dél-Ázsia népein még­is a hideg futott végig,”­mikor a Truman kormány bejelentette, hogy támogatást nyújt a fran­ciáknak. “Ha bármely hatalom velünk tette volna ugyanazt,­­ amit a franciák tettek Indo-Kí­­na népével, a legdicsőségesebb forradalmat teremtettük volna meg, amit a világ valaha is lá­tott”, írja főbíró. Douglas félelmét fejezi ki cikkében, hogy a fasiszta reak­ció támogatásának káros vissza­hatása lesz az országra nézve és ellenszenvet kelt iránta. Douglas javasolja, hogy “politi­kai" támadást kell indítani a kommunizmus ellen s végül ki­fejezi félelmét, hogy “amennyi­ben India a kommunizmus felé fordul, egész Ázsia elveszett számunkra.” Douglas főbíró az ázsiai helyzetről SZTRÁJKMOZGALMAK A SPEEDUP ELLEN DETROIT. — A Chrysler tár­saság Dodge üzemének 30,000 munkása, valamint a Ford tár­saság Monro-i (Mich.) és Louis­­ville-i (Ky.) üzemének munká­sai sztrájkszavazatot kértek, tiltakozásul a speedup és a munkáselbocsátások ellen. A Dodge üzemben ismét felvették a munkát, miután a speedup miatt kivonult 5 ezer munkás vasárnap határozatot hozott, hogy visszatér a munkába és ennek ellenében augusztus 3-án, pénteken a gyár összes munká­sai sztrájkszavazást tartanak. A Dodge munkások lehurrogták a UAW központi képviselőit, akiket azzal vádoltak, hogy el­árulták a munkások sztrájkját, és érdekeiket. A Ford társaság két üzeme ugyancsak a speedup miatt engedélyt kért sztrájk­szavazásra a UAW-CIO közpon­ti vezetőségétől. DENVER, Col. — A Mine, Mill and Smelter Workers Union sztrájkszavazásra szólította fel 80 ezer tagját az ország külön­böző részében fekvő üzemekben, melyek az Anaconda, a Kenne­­cott és Phelps Dodge társaságok tulajdonai. A sztrájkszavazási felhívásban a szakszervezet köz­ponti vezetősége hangoztatja, hogy a társaságok megtagadtak minden jóhiszemű tárgyalást. Hát ez a bizonyíték? TEL AVIV. — Az itteni bíró­ság 420 dollárra büntette sajtó útján elkövetett rágalmazásért, a Kol Haam nevű kommunista újságot, mivel azt írta Ben Gu­­rionról, hogy elárulta a zsidó népet, ellensége a munkásság­nak és az imperialisták eszköze. A tárgyaláson Yithok Sadeh őrnagy tanúvallomást tett ar­ról, hogy amidőn a vezérlete alatt harcoló zsidó hadsereg a Negevben a döntő csapást ké­szült mérni az egyiptomi invá­­ziós seregre, parancsot kapott Ben Guriontól, hogy vonuljon vissza. Ben Gurion ezt nyilván angol és amerikai nyomásra tette. A bíró kijelentette, hogy ez nem elég bizonyíték arra nézve, hogy Ben Gurion az imperialis­ták eszköze és megbüntette a Kol Haam szerkesztőségét. Sajtónk SramjjubiíeumvC Re-entered as Second Class Matter October 18, 1950 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. ' TM ' VOL. L. ÉVFOLYAM No. 118 SZÁM New York, N. Y. SZERDA AUGUST 1, 1951 WEDNESDAY HOGYAN GYŐZTE LE A MAGYAR NÉP A TÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB INFLÁCIÓJÁT­ ­A szerkesztő megjegyzése: A magyar újjáépítés, egy bol­dogabb Magyarország építésének sorozatos csodái között a legnagyobbak egyike a felszabadulás utáni példátlan inflá­ció leküzdése és az értékálló forint bevezetése volt. Ma lévén az ötödik évfordulója e nagy változásnak, megkezdjük egy rendkívül érdekes beszámolónak folytatólagos közlését, ame­lyet erre az alkalomra írt budapesti munkatársunk, Ják Sándor.­ (Budapesti tudósítónktól) 1946 agusztus elsején a legszegényebb magyar ember is milliárd és milliárd pengőt dobott a szemétbe, a világ­­történelem valamennyi inflációs rekordját messze túlhaladó infláció lezárult. 1946 július 15-én Magyarországon forgalomban levő papírpénz névértéke 76,047,075, 000,000,000,000,000,000 azaz több, mint 76 quadrillió pengő volt. A magyarországi infláció mégis nem méreteinél fogva maradt nevezetes-A tőkés gazdálkodásban a pénz elértéktelenedését min­dig a kapitalista felépítménynek megfelelően elsősorban kül­(Folytatás a 2-ik oldalon)

Next