Magyar Jövő, 1952. július (51. évfolyam, 102-119. szám)

1952-07-03 / 104. szám

uly 3, 1952 MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNAL . Pogány Béla A Lattimore-ügy Csinos kis botrány kavarog egy hajójegy körül, politi­­botrány, amelyben pontosan az az ember áll tisztán és gogóan, akit be akartak mocskolni, viszont mindazok,­k a hajszában benne vannak, a State Department, az I, a besúgó és az egész hivatalos apparátus, no meg a szituált sajtó, egymás hegy­én-hátán henteregnek a mo­csokban. Ha valaki belenyúl és belenéz ebbe a moslékba, megértheti az egész politikai mocsár aljasságát. Harry Jarvenin, egy seattlei utazási ügy­nökség igazgatója, akit a lapok az FBI rend­szeres “besúgójának” mondanak, titokban értesítette a hatóságokat, hogy Owen Latti­­more, a kiváló professzor és író, jegyet ké­szül váltani, hogy egy “vasfüggöny mögötti országba” látogató utazást tegyen. Latti­­more-t már próbálta meghurcolni az Ame­­a-ellenes bizottság, űzőbe vették a szenátusi eretnekvada­­k, a McCarthyék, a kínai ki­járók Csang-szervezete, de­­ a nagysajtó is beállt a hajtóvadászatba, csak azért, mi­ Lattimore tárgyilagosan mert foglalkozni a távolkeleti üdősekkel, amelyeknek avatott szakembere. Az ellene má­lló feljelentés most hát kapóra jött a boszorkányüldö­­­nek s anélkül, hogy csak meg is kérdezték volna tőle, hogyan ki akar-e utazni az országból, a State Depart­­at nagy­ sietve, direkt mohón, közhírré tette, hogy a pro­­szornak megtiltja az ország elhagyását. A lapok elkezd­­i a dobolást, a tamtamot, amire a professzor higgadtan elentette, hogy esze ágában sem volt elutazni és kohol­­ni az egész. A State Department nagyhangon visszavágta, hogy ő a szokott “üres beszédek és szamárságok” alapján hatá­ra, ő tudja mit csinál. A botrány azonban továbbdagadt akkor a State Departmentnek eszébe jutott, hogy utána­­üzen a hír forrásának. No kiderült, hogy Jarvenin utazási­zgató “be volt rúgva”, amikor a feljelentést tette Latti­­re ellen, sajntása, sajnálja. Csakhogy ittassága kissé mo­­g tarthatott, mert nemcsak a State Departmentnél, ha­­n a rendőrségen is azt vallotta, hogy Lattimore elkészül,­ilvánvaló, hogy a részegséget csak utólag eszelték ki, ns legyen legalább egy kis fügefalevél is. A State Depart­­at dühbe gurult, hogy egy ilyen piszlicsár besúgó a bo­­dját járatta vele és beperelte a megbízhatatlan embert kis besúgásért. Erre Jarvenin kijelentette, hogy a State partment rosszul teszi, ha őt a bírák elé állítják, mert ak­­i ezután ki lesz bolond besúgni a hatóságoknak, ha attól­­ félnie, hogy a besúgás nyilvánosságra kerül és még tá­­ssul el is akarják verni a port azokon, akik besúgtak. Ennek a piszkos egynek persze nincs akkora jelentés b­­első pillantásra, mint mondjuk olyasminek, amikor ki­­dül, hogy adófelügyelők lopják nehéz adóinkat. De éppen szólagos jelentéktelenségében rejlik óriási hordereje.­gy gyönyörű, szeretett, nagy országunk magas hivatalai en eszközökkel dolgozzanak és ilyen csúfos, szánalmas dövéseket kövessenek el, még­hozzá következmények­nél­­­, amit semmiféle nagyképűséggel takargatni és­ szépít­­­ni nem lehet, az bizony szomorú. És a helyzet nyomása ere kényszerítette a mogorva hatóságot és a State De­­atment bocsánatkérő nyilatkozatot tesz Lattimore oro­­szornak, ami magában véve szép és okos Cselekedet volna, valami tisztes és emberileg érthető tévedésről van szó. itt túl sók a mocsok és ezért nem is hat ünnepélyesen az bérre, hogy a nagy hatósági hivatal beismeri tévedését, bűzlik Dániában? Beljebb nézve a dologba: hát olyan nagy bű­n az, ha a tudós, a távolkeleti kérdések egyik szakembere, tényleg­ébe venné, hogy tanulmányútra megy olyan országokba,­lyeknek ügyeivel foglalkozik, sőt éppen ez a szakmája,­szessége ? De mégha nem is szakemberről volna szó, olyan ?­ bűn volna-e egy amerikai polgár részéről, hogy el akar­­ni egy ideges­ országba, hogy a saját szemével győződjön­­ róla, mi történik ottan? Valami mindig bűzlik az ilyen jogfosztó tilalmak­hó­­z- De nehogy valaki azt képzelje, hogy emögött az rejlik e­gy ilyen feszült világhelyzetben, “háborúban”, amely nem háború, igenis jól meg kell nézni az állami hatóságoknak,­­ez enged elmenni és hova, hiszen óvakodni kell a kémek­­! Mert ez nem így van! Nem ettől félnek! Ez csak “haza­s’’ ürügy, hiszékenyek elaltatására használt mákony. Az is ok, amiért hatóságaink reszketnek, hogy egy hozzáértő bér elmenjen egy hatósági titkos és nyílt csatornákon be­l­ül megrágalmazott idegen országba, az, hogy újra meg ■a kitudódna, hogy a hivatalos propaganda hazugság, hogy abban az országokban békét akarnak az emberek, hogy ott tenek és a népek jólétének fokozásán dolgoznak, nem pe­­r azon, hogy a monopolisták maroknyi, de mindenre el­vit csapatának a zsebeit tömködjék “hazafias” profitokk­­. Ez az, amit az amerikai népnek nem szabad megtudni! ----------^ - A JÖVŐ MARGÓJÁRA­­ — ÍRJA: DR. POGÁNY BÉLA — A kanadai katonákat kivonják Kocsedóból TOKIO.­­ A kocsedói ha­difogolytábor őrzésére kiren­delt kanadai csapatokat visz­­szavonják a táborból július közepén, miután a kanadai kormány tiltakozott, hogy a kanadai katonákat a hadifog­lyok ellen használják fel. Halálra ítélték Rhee ellenfelét PUSZAN, Korea.­ A dél­koreai hadbíróság halálra ítélte Min Ho Oa ellenzéki képviselőt. A képviselőt azzal vádolták, hogy ez év áprili­sában megölt egy délkoreai tisztet. “Nagy hazugság” az a vád, hogy Amerika bak­­tériumháborút folytat Koreá­ban és a vád veszélyezteti a bé­két, mondta Gross, US delegá­tus az NN-ben. Malik szovjet delegátus azonban nem akar belemenni a vád kivizsgálásá­ba, csak akkor, ha meghívják a vádlókat is, azaz Koreát és Kí­nát. Gross ezt ellenzi. Malik ugyancsak követeli, hogy US írja alá a genfi egyezményt a baktérium fegyverek eltiltásá­ról. Gross ezt is ellenzi. Azt mondja, hogy az egyezmény di­vatját múlta. Jön Acheson, pénz áll a házhoz A N. Y. Times jelenti Rio De Janeiróból, hogy brazíliai kö­rökben nagy az izgalom Ache­son mára tervezett látogatása körül. Abban bíznak, hogy meg­fogják tudni környékezni egy pár száz millió dolláros “köl­csönre.” McCarthy a GOP konvencióján CHICAGO. — Jelentik, hogy Joseph McCarthy szenátor, a bősz eretneküldöző, fog beszédet mondani a republikánus párt chicagói konvencióján július hó 9-én, bizonyságául annak, hogy kikkel őrölnek egy malomban a republikánusok. A korrupció áldozata. Egy new yorki orvos, tűzoltó sisakban megvizsgálja a múltheti borzal­mas tűzkatasztrófa egyik áldo­zatának maradványait. JULIUS NEGYEDIKE 1952-BEN Chicago kész a Progresszív Párt fogadtatására CHICAGO.­­ A város haladó szellemű polgársága felkészült a Progresszív Párt kiküldötteinek fogadására. Az ország különböző részei­ből máris sok delegátus érke­zett a városba a konvencióra, mely pénteken este veszi kez­detét Dr. W. E. B. DuBois, a világhírű történelemtudós és békeharcos beszédével. Szombat este a delegátusok és Chicago népe részvételével tömeggyűlés lesz az Ashland Auditóriumban, melyen be­szélni fognak Mrs. Vincent Hallinan, a párt elnökjelölt­jének felesége, Mrs. Charlot­te Bass alelnökjelölt, Paul Robeson, Howard DeSilva és mások. Vito Marcantonio volt képviselő, a konvenció állan­dó elnöke fogja vezetni a tö­­meggyűlést is. A közönség azonban a tö­meggyűlés mellett résztvehet a konvenció rendes ülésein is, a fenntartott helyeken. A konvenció szombati ülésén Marcantonio és Paul Robe­son lesznek a főszónokok. SZABADLÁBRA HELYEZTÉK DUCLOST PÁRIS. — A rendkívüli francia bíróság elrendelte Jacques Duclos, a francia kommunista párt főtitkárá­nak szabadlábra helyezését és megsemmisítette a Pinay kor­mány vádját, mely szerint Duclos “szövetkezett az ál­lam biztonsága ellen.“ A bí­róság megállapította, hogy a kormány szembehelyezkedett a törvénnyel, mert nem állt jogában letartóztatni Duclost, akit mentelmi jog véd, mint képviselőt s csakis a parla­ment jóváhagyásával helyez­hetik vád alá. Duclos letartóztatása a Ridgway tábornok elleni pá­risi tömegtüntetés alkalmá­ból történt. A Pinay kormány azt a vádat emelte, hogy Duclost “tetten érték” az or­szág biztonsága elleni “ösz­­szeesküvésben.” A bizonyíték két megölt galamb volt, me­lyet Duclos autójában talál­tak s melyekről kiderült, hogy kövér, vacsorára szánt galambok voltak. A Wall Street sajtója öröm­mel üdvözölte a Pinay kor­mány fasiszta módszerét, melynek célja a francia nép megfélemlítése volt. A vád azonban annyira átlát­szó és erőszakolt volt, hogy a bíróság kénytelen volt elvet­ni azt s kimondani, hogy a kormány minden bizonyíték­ nélkül cselekedtek. Lásd ‘Bűncselekmény kerestetik’ c. cikkünket Il­k- oldalon. A 300.000 DP bebocsátását célzó törvényt félretette a képviselőházi bi­zottság, amely tárgyalta. Egy­előre tehát nem jöhetnek Ame­rikába. 3­ s Lautner a kereszt­­kérdések füzében NEW YORK.­­ A 16 new yorki munkásvezér ellen a Smith-törvény alapján indított perben most folyik a kormány második tanújának, a rendőr­ségi besúgónak és spiclinek, Lautner Jánosnak kihallgatása a védelem ügyvédeinek kereszt­kérdései alatt. Mary Kaufman védőügyvéd faggatta a gyakran elpiruló Lautnert. A spicli ma­­kacskodott, kitérő válaszokkal és pökhendi megjegyzésekkel igyekezett kibújni a kérdések alól és viselkedésével nagy mér­tékben gyengítette a zsűri sze­mében korábban tett vallomá­sának hihetőségét. Nem egyszer írott bizonyítékokkal sütötték rá, hogy hazudott és hogy em­lékezőtehetsége mindig olyan­kor cserben hagyja, amikor a KP törvényes ténykedését kel­lett volna aláhúznia. Mást val­lott Kaliforniában és mást New Yorkban.

Next