Magyar Jövő, 1952. július (51. évfolyam, 102-119. szám)
1952-07-03 / 104. szám
uly 3, 1952 MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNAL . Pogány Béla A Lattimore-ügy Csinos kis botrány kavarog egy hajójegy körül, politibotrány, amelyben pontosan az az ember áll tisztán és gogóan, akit be akartak mocskolni, viszont mindazok,k a hajszában benne vannak, a State Department, az I, a besúgó és az egész hivatalos apparátus, no meg a szituált sajtó, egymás hegyén-hátán henteregnek a mocsokban. Ha valaki belenyúl és belenéz ebbe a moslékba, megértheti az egész politikai mocsár aljasságát. Harry Jarvenin, egy seattlei utazási ügynökség igazgatója, akit a lapok az FBI rendszeres “besúgójának” mondanak, titokban értesítette a hatóságokat, hogy Owen Lattimore, a kiváló professzor és író, jegyet készül váltani, hogy egy “vasfüggöny mögötti országba” látogató utazást tegyen. Lattimore-t már próbálta meghurcolni az Amea-ellenes bizottság, űzőbe vették a szenátusi eretnekvadak, a McCarthyék, a kínai kijárók Csang-szervezete, de a nagysajtó is beállt a hajtóvadászatba, csak azért, mi Lattimore tárgyilagosan mert foglalkozni a távolkeleti üdősekkel, amelyeknek avatott szakembere. Az ellene málló feljelentés most hát kapóra jött a boszorkányüldönek s anélkül, hogy csak meg is kérdezték volna tőle, hogyan ki akar-e utazni az országból, a State Departat nagy sietve, direkt mohón, közhírré tette, hogy a proszornak megtiltja az ország elhagyását. A lapok elkezdi a dobolást, a tamtamot, amire a professzor higgadtan elentette, hogy esze ágában sem volt elutazni és koholni az egész. A State Department nagyhangon visszavágta, hogy ő a szokott “üres beszédek és szamárságok” alapján határa, ő tudja mit csinál. A botrány azonban továbbdagadt akkor a State Departmentnek eszébe jutott, hogy utánaüzen a hír forrásának. No kiderült, hogy Jarvenin utazásizgató “be volt rúgva”, amikor a feljelentést tette Lattire ellen, sajntása, sajnálja. Csakhogy ittassága kissé mog tarthatott, mert nemcsak a State Departmentnél, han a rendőrségen is azt vallotta, hogy Lattimore elkészül,ilvánvaló, hogy a részegséget csak utólag eszelték ki, ns legyen legalább egy kis fügefalevél is. A State Departat dühbe gurult, hogy egy ilyen piszlicsár besúgó a bodját járatta vele és beperelte a megbízhatatlan embert kis besúgásért. Erre Jarvenin kijelentette, hogy a State partment rosszul teszi, ha őt a bírák elé állítják, mert aki ezután ki lesz bolond besúgni a hatóságoknak, ha attól félnie, hogy a besúgás nyilvánosságra kerül és még tássul el is akarják verni a port azokon, akik besúgtak. Ennek a piszkos egynek persze nincs akkora jelentés belső pillantásra, mint mondjuk olyasminek, amikor kidül, hogy adófelügyelők lopják nehéz adóinkat. De éppen szólagos jelentéktelenségében rejlik óriási hordereje.gy gyönyörű, szeretett, nagy országunk magas hivatalai en eszközökkel dolgozzanak és ilyen csúfos, szánalmas dövéseket kövessenek el, méghozzá következményeknél, amit semmiféle nagyképűséggel takargatni és szépítni nem lehet, az bizony szomorú. És a helyzet nyomása ere kényszerítette a mogorva hatóságot és a State Deatment bocsánatkérő nyilatkozatot tesz Lattimore oroszornak, ami magában véve szép és okos Cselekedet volna, valami tisztes és emberileg érthető tévedésről van szó. itt túl sók a mocsok és ezért nem is hat ünnepélyesen az bérre, hogy a nagy hatósági hivatal beismeri tévedését, bűzlik Dániában? Beljebb nézve a dologba: hát olyan nagy bűn az, ha a tudós, a távolkeleti kérdések egyik szakembere, ténylegébe venné, hogy tanulmányútra megy olyan országokba,lyeknek ügyeivel foglalkozik, sőt éppen ez a szakmája,szessége ? De mégha nem is szakemberről volna szó, olyan ? bűn volna-e egy amerikai polgár részéről, hogy el akarni egy ideges országba, hogy a saját szemével győződjön róla, mi történik ottan? Valami mindig bűzlik az ilyen jogfosztó tilalmakhóz- De nehogy valaki azt képzelje, hogy emögött az rejlik egy ilyen feszült világhelyzetben, “háborúban”, amely nem háború, igenis jól meg kell nézni az állami hatóságoknak,ez enged elmenni és hova, hiszen óvakodni kell a kémek! Mert ez nem így van! Nem ettől félnek! Ez csak “hazas’’ ürügy, hiszékenyek elaltatására használt mákony. Az is ok, amiért hatóságaink reszketnek, hogy egy hozzáértő bér elmenjen egy hatósági titkos és nyílt csatornákon belül megrágalmazott idegen országba, az, hogy újra meg ■a kitudódna, hogy a hivatalos propaganda hazugság, hogy abban az országokban békét akarnak az emberek, hogy ott tenek és a népek jólétének fokozásán dolgoznak, nem per azon, hogy a monopolisták maroknyi, de mindenre elvit csapatának a zsebeit tömködjék “hazafias” profitokk. Ez az, amit az amerikai népnek nem szabad megtudni! ----------^ - A JÖVŐ MARGÓJÁRA — ÍRJA: DR. POGÁNY BÉLA — A kanadai katonákat kivonják Kocsedóból TOKIO. A kocsedói hadifogolytábor őrzésére kirendelt kanadai csapatokat viszszavonják a táborból július közepén, miután a kanadai kormány tiltakozott, hogy a kanadai katonákat a hadifoglyok ellen használják fel. Halálra ítélték Rhee ellenfelét PUSZAN, Korea. A délkoreai hadbíróság halálra ítélte Min Ho Oa ellenzéki képviselőt. A képviselőt azzal vádolták, hogy ez év áprilisában megölt egy délkoreai tisztet. “Nagy hazugság” az a vád, hogy Amerika baktériumháborút folytat Koreában és a vád veszélyezteti a békét, mondta Gross, US delegátus az NN-ben. Malik szovjet delegátus azonban nem akar belemenni a vád kivizsgálásába, csak akkor, ha meghívják a vádlókat is, azaz Koreát és Kínát. Gross ezt ellenzi. Malik ugyancsak követeli, hogy US írja alá a genfi egyezményt a baktérium fegyverek eltiltásáról. Gross ezt is ellenzi. Azt mondja, hogy az egyezmény divatját múlta. Jön Acheson, pénz áll a házhoz A N. Y. Times jelenti Rio De Janeiróból, hogy brazíliai körökben nagy az izgalom Acheson mára tervezett látogatása körül. Abban bíznak, hogy megfogják tudni környékezni egy pár száz millió dolláros “kölcsönre.” McCarthy a GOP konvencióján CHICAGO. — Jelentik, hogy Joseph McCarthy szenátor, a bősz eretneküldöző, fog beszédet mondani a republikánus párt chicagói konvencióján július hó 9-én, bizonyságául annak, hogy kikkel őrölnek egy malomban a republikánusok. A korrupció áldozata. Egy new yorki orvos, tűzoltó sisakban megvizsgálja a múltheti borzalmas tűzkatasztrófa egyik áldozatának maradványait. JULIUS NEGYEDIKE 1952-BEN Chicago kész a Progresszív Párt fogadtatására CHICAGO. A város haladó szellemű polgársága felkészült a Progresszív Párt kiküldötteinek fogadására. Az ország különböző részeiből máris sok delegátus érkezett a városba a konvencióra, mely pénteken este veszi kezdetét Dr. W. E. B. DuBois, a világhírű történelemtudós és békeharcos beszédével. Szombat este a delegátusok és Chicago népe részvételével tömeggyűlés lesz az Ashland Auditóriumban, melyen beszélni fognak Mrs. Vincent Hallinan, a párt elnökjelöltjének felesége, Mrs. Charlotte Bass alelnökjelölt, Paul Robeson, Howard DeSilva és mások. Vito Marcantonio volt képviselő, a konvenció állandó elnöke fogja vezetni a tömeggyűlést is. A közönség azonban a tömeggyűlés mellett résztvehet a konvenció rendes ülésein is, a fenntartott helyeken. A konvenció szombati ülésén Marcantonio és Paul Robeson lesznek a főszónokok. SZABADLÁBRA HELYEZTÉK DUCLOST PÁRIS. — A rendkívüli francia bíróság elrendelte Jacques Duclos, a francia kommunista párt főtitkárának szabadlábra helyezését és megsemmisítette a Pinay kormány vádját, mely szerint Duclos “szövetkezett az állam biztonsága ellen.“ A bíróság megállapította, hogy a kormány szembehelyezkedett a törvénnyel, mert nem állt jogában letartóztatni Duclost, akit mentelmi jog véd, mint képviselőt s csakis a parlament jóváhagyásával helyezhetik vád alá. Duclos letartóztatása a Ridgway tábornok elleni párisi tömegtüntetés alkalmából történt. A Pinay kormány azt a vádat emelte, hogy Duclost “tetten érték” az ország biztonsága elleni “öszszeesküvésben.” A bizonyíték két megölt galamb volt, melyet Duclos autójában találtak s melyekről kiderült, hogy kövér, vacsorára szánt galambok voltak. A Wall Street sajtója örömmel üdvözölte a Pinay kormány fasiszta módszerét, melynek célja a francia nép megfélemlítése volt. A vád azonban annyira átlátszó és erőszakolt volt, hogy a bíróság kénytelen volt elvetni azt s kimondani, hogy a kormány minden bizonyíték nélkül cselekedtek. Lásd ‘Bűncselekmény kerestetik’ c. cikkünket Ilk- oldalon. A 300.000 DP bebocsátását célzó törvényt félretette a képviselőházi bizottság, amely tárgyalta. Egyelőre tehát nem jöhetnek Amerikába. 3 s Lautner a keresztkérdések füzében NEW YORK. A 16 new yorki munkásvezér ellen a Smith-törvény alapján indított perben most folyik a kormány második tanújának, a rendőrségi besúgónak és spiclinek, Lautner Jánosnak kihallgatása a védelem ügyvédeinek keresztkérdései alatt. Mary Kaufman védőügyvéd faggatta a gyakran elpiruló Lautnert. A spicli makacskodott, kitérő válaszokkal és pökhendi megjegyzésekkel igyekezett kibújni a kérdések alól és viselkedésével nagy mértékben gyengítette a zsűri szemében korábban tett vallomásának hihetőségét. Nem egyszer írott bizonyítékokkal sütötték rá, hogy hazudott és hogy emlékezőtehetsége mindig olyankor cserben hagyja, amikor a KP törvényes ténykedését kellett volna aláhúznia. Mást vallott Kaliforniában és mást New Yorkban.