Magyar Katonai Közlöny, 1927 (15. évfolyam)
Idegen államok. Az új olasz katonai szervezés. II. Írta: Rokay József
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 19!) némi erőkkel, amelyekkel az olaszok betörését megakadályozhatta volna. Ezekben a válságos órákban flottánk volt az, amely teljes erővel rávetette magát 600 km kiterjedésben az olasz partvidékre, szétrombolta a partmenti vasutat, az elérhető katonai építményeket és ezáltal az olasz szárazföldi hadseregek hadműveleteit hetekkel késleltette. Conradnak csak így volt módjában az Isonzo-vonalat csapatokkal megerősíteni és ott olyan védelmet szervezni, amely az olasz előnyomlásnak éveken át gátat vetett. Hasonló szolgálatot tett flottánk vezetősége a Balkánon működő seregeinknek is, kezdve azokkal a kirohanásokkal, amelyekkel Montenegró és Szerbia megsegítését az albán kikötőkön át megakadályozta és befejezve azon önfeláldozó tevékenységgel, amellyel ezt a haderőt a háború folyamán tengeri szállítások útján megerősítette és az összeomláskor úgy a csapatokat, mint a tömérdek hadianyagot sértetlenül hazaszállította. E tengerészeti működés kimagasló eseményei azok a raidek, amelyekkel flottánk könnyű és gyors egységei ismételten rajtaütöttek az ellenségen. Barát és ellenség egyaránt mély csodálattal említi még ma is azokat a haditényeket, amelyek «Novara» és «Helgoland» cirkálóink nevéhez fűződnek és amelyek között első helyen áll a Kormányzó úr Őfőméltósága vezetése alatt megvívott otrantói ütközet. Nagy teljesítményekkel büszkélkedhetik azonban az antantflotta is. Ezeknek legnagyobbika kétségen kívül az, hogy az antantflották a korlátlan búvárnaszádharc veszedelmes korszakában Amerika kétmilliós hadseregét minden hadianyagával együtt sértetlenül szállították át az Óceánon ! Végül igen érdekesen tárgyalta és illusztrálta az előadó a hadseregek és flották együttes hadászati vállalkozásait. Ezek között igen tanulságos a Dardanellák ostroma, amelynél az antant előbb flottájával próbálta meg a tengerszoros forszírozását és amikor ez nem sikerült, a flotta támogatására sereget is partra tett, de eredményt így sem tudott elérni. Szerencsésebben oldotta meg a német hadvezetőség hasonló vállalkozását az orosz balti szigetcsoport ellen, amelyet a német flotta a hadsereggel karöltve néhány nap alatt birtokába vett. Előadó lebilincselő előadásának befejezéséül ama reményének adott kifejezést, hogy eljön az idő, amikor a piros-fehér-zöld zászlóval a tengereken ismét találkozni fogunk. Ebben az esetben pedig adja az Ég, hogy nemzeti zászlónk ott magának ugyanazt a tekintélyt vívhassa ki, amilyen tekintély egykoron az o.m. monarchia zászlóit övezte. Csejkovits: A nagy háború fontosabb tapasztalatai magasabb katonai megvilágításban címmel Mayer-Csejkovits Károly ny. áll. okszt. ezr., beosztva a Hadtörténelmi Levéltárba, 1927 febr. 14-én a budapesti Országos Tiszti Kaszinóban nagy és díszes közönség előtt vetített képekkel kísért érdekes előadást tartott. Az előadás gondolatmenete a következő volt : A világháború menete katonailag csak a félgyőzelmek sorozatát mutatja. Katonai döntés híján lezárt, egységes haditapasztalatokról bajos már csak azért is beszélni, mert minden hadszíntéren mást és mást éltünk át. Egyetemes szem-