Magyar Katonai Közlöny, 1928 (16. évfolyam)
Repülés és léghajózás. VI. Rovatvezető: vitéz Madarász László
678 lapszemle (1678 lépve a német arcvonal ellen fordultak. Ily körülmények között Conrád arra határozta magát, hogy az oroszok további előnyomulását az o.m. arcvonal középszakaszán Dunajec-Biala vonalában felfogja és ily módon a Kárpátok és a felső Visztula közé behatoló ellenséges tömegeket két oldalról átkaroló támadással, mintegy harapófogó közé szorítja. De ezt a tervet sem lehetett végrehajtani, mert az oroszok nem mentek csapdába, így hát Conrád kénytelen volt október elején tervét újból megváltoztatni és hadseregeivel kezdetben kelet felé előrenyomulni. Az ellenség helyzete és ereje a San mentén ismeretlen volt, ellenben a németekkel szemben a Visztula szakaszáról már pontos értesülések voltak. Ily nehéz helyzetek között érthető, hogy a központi hatalmak támadása az 1914. évben döntő eredményre nem vezethetett, mert az arcvonal közepét az oroszok lekötötték, jobbszárnya az orosz erős támadások folytán lökőerejéből sokat veszített, balszárnyát pedig állandó ellenséges körülzárás veszélye fenyegette. Dragoni Alfréd ezr., a volt XII. kdt. vk. főnöke leírja Ukrajnának megszállását az osztrák-magyar csapatok által 1918 tavaszán. A XII. hadtest (30. ho. Jesser altbgy, 11. ho. Metz altbgy és az 59. ho. Pichler altbgy) február végén indult el Keletgaliciából. Braunbszgy, hadtestparancsnok legelső feladata volt a vasútvonalakat megbízhatóan hatalmába keríteni. A hadműveletek első mozzanata — mondhatnók a vasúti háború - a Dnyeszter és Bug szakasza között játszódott le és Odessza elfoglalásával végződött. A legtöbb vasúti csomópontot, városi bolseviki bandáktól kellett megtisztítani. Különösen súlyos harcot folytatott Zeidler II., vadászztjai élén Razdjelnaja birtokáért. A második mozzanat a Bug és Dnyeper közötti terület megszállása volt, Nikolajev és Cherson bevételével. Dragoni szerint a 4 napig tartó nikolajevi harcokat Pichler altlgy vezette. Ez tévedés, mert mint lapunk más helyén olvashatjuk, ez a haditény Metz alligy és a 11. ho. csapatainak nevéhez fűződik. A megszállás utolsó mozzanatát a doneei széntelepek megszállása és az Azowi-tengerig való előnyomulás képezte. Ezzel a megszállást be is fejezték május havában. A megszálló o.m. csapatok helyzete és szolgálata nagyon nehéz volt, mivel helyenként kikülönített kisebb osztagok túlnyomó bolseviki lázadó bandákkal állottak szemben. Az újonnan alakuló ukrajnai államhatalom gyenge volt. Szerző szerint kár volt egyáltalában szóbaállni a központi hatalmaknak a bresz-litowski béke után újonnan alakuló különféle orosz tartományok kormányaival. Ha a német hadsereg tovább nyomul előre, Pétervárat és Moszkvát könnyen elérte volna, az o.m. 2. hadsereg pedig könnyen elérhette volna Kievet s ez esetben a bolseviki kormányok szétkergetése után mindenesetre máskép alakult volna a helyzet a mi javunkra. Dr. Rendulich őrnagy ismerteti Zoppi olasz tb. egy tanulmányát a hegyi háborúról. A tábornok, mint az olasz alpini csapatok szemlélője, a hegységben való hadviselésnek különös szakembere. Tanulmányában