Magyar Katonai Közlöny, 1930 (18. évfolyam)

A tüzérség a világháborúban és a jövőben. I. Írta: Riedl Lajos ny. altábornagy

A TÜZÉRSÉG A VILÁGHÁBORÚBAN ÉS A JÖVŐBEN. Irta: Riedl Lajos ny. altábornagy. A lövegek számát és űrméretét, valamint azoknak lőszerrel való ellátását illetően az összes hadviselő felek elégtelen szerve­zettséggel léptek a háborúba. Az orosz-japán és a balkáni háború­ban szerzett tapasztalatok ellenére a tüzérség fejlesztése elmaradt a gyalogságétól. Ennek okát egyrészt abban kell keresni, hogy katonai oldalról nem ismerték fel teljesen a jövő harcának lénye­gét, másrészt pedig a népképviseletek elvakult pacifista ellen­zésében, amelyek különféle jelszavak hangoztatásával, mint: »ogy sem lesz háború... nem szabad a militarizmus molochjának még többet áldozni, stb. megtagadták a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközöket. Különösen fejletlenül lépett ebbe az élet-halálharcba, az o. m. monarchia tüzérsége. H­ad vezetőségünk tudatában is volt az előrelátható káros következményeknek és ismételten követelte a legszükségesebb igények kielégítését, de mégsem sikerült a mind­untalan felmerülő nehézségek miatt a tüzérséget az előrelátható ellenfelek egyikével sem egy szintre hozni és így északon is, délen is kedvezőtlenebb helyzetben kellett a harcot felvennünk. Ez különösen az első nehéz ütközetekben vált érezhetővé. Így pl. a 2 hadosztályból álló orosz hadtest 108 löveg felett rendel­kezett, tábori ágyanként 1500 lövéses alapjavadalmazással, ösz­szesen tehát kb. 145.000 lövéssel, ezzel szemben a 2 közös had­osztályból álló a. m. hadtestnek ellenben csak 92 lövege volt, összesen 10.000 lövéssel. Az orosz tüzérségnek eme fölénye ért­hetővé teszi gyalogságunknak a háború első heteiben sokszor hangoztatott panaszát: az orosz tüzérség a mieinknél fölényesebb, mindig lő; a mi tüzérségünknek a lőszerrel mindig takarékoskodnia kell; nekünk megfelelő tüzérségi előkészítés nélkül is támadni kell, stb.­, mely panaszok részben indokoltak is voltak. És épp így megérthető bár nem igazságos ama kritika is, mely mind e bajokért­t a nem eléggé előrelátó hadvezetőséget teszi felelőssé. Az o. m. hadsereg a háború elején a következő lövegekkel lépett az ellenség elé: 5 M. és 5/8 M.­­ cm. tábori ágyú, gyorstüzelő ágyú védő­pajzzsal, legnagyobb lőtávolsága 7200 m., 492 lövéssel. Az 5/8 m. tábori ágyú könnyen szétszedhetően hegyi szállításra volt beren­dezve. Ezredenként 2­2 ideg volt 5­8 m. tábori ágyúval felsze­relve. (A hegyi felszerelés csak 1914 augusztus 15-től kezdve

Next