Magyar Katonai Szemle, 1936 (6. évfolyam, 2. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - A vezér szuggesztív hatása a hadseregre. Írta: Tövisházy-Ferjentsik Ottó ny. gyalogsági tábornok

16 MAGYAR KATONAI SZEMLE 4. SZÁM a csapatnak a parancsokat a további előnyomulásra, addig már fel­ocsúdott az ellenség és megindította ellentámadását, vagy pedig za­vartalanul kivonta magát a támadó hatáskörletéből. Kudarc ese­tén ez a személytelen vezetés azután egyenesen katasztrofális hely­zeteket teremtett. A magasabb parancsnokságok ugyanis a betörés hírére nagy, nehézkes törzseiket kezdték visszafelé elszállítani. En­nek a híre futótűzként eljutott előre a harcoló csapatokhoz és ezek­nél a lehangoltságot és csüggedést csak növelte és a hátrálás szüksé­gességét még inkább alátámasztotta. Ezzel azonban megindult az arc­vonal hátramozgása, mintha a drót húzta volna őket vezéreik után.. Az ellenségen csak néhány gyenge egység maradt. Ezeknek hős magatartása, főleg azonban a színtén személytelenül vezetett ellen­ség erélytelen üldözése tette csak lehetővé, hogy a visszaözönlő tö­meg valahol hátul újonnan megállapodjék. Mit szólna Ney, mit szólna Görgey a visszavonulás vezetésének ezen módjához? A vezérek visszamaradása és a telefonnal történő személytelen vezetés tehát semmiképen sem lehet a vezetés eszménye, ez to­vábbra is csak a személyes vezetés maradhat. Ne állítsa senki sem, hogy ez nem lehetséges, mert épen a világháború bizonyítja,­ hogy született vezérek, igazi vezéri egyéniségek az általános lélektelen, gépies vezetési rendszer dacára néha mégis mintegy ösztönszerűen a személyes vezetéshez folyamodtak és ezzel mindig döntő sikereket értek el. Amikor a török hadvezetőség arról értesült, hogy az angolok a Gallipoli félszigeten megkezdték a partraszállást, Simon von San­ders pasa, a török haderők főparancsnoka a helyszínre sietett, hogy személyesen vezesse a védelem megszervezését. Kemal pasa pedig a Gallipoli-i hadsereg egyik alparancsnoka, személyesen vezette a csapatokat az előkészített védőállásokba és az angol flotta nehéz tüzérségének tüze ellenére mindaddig maradt az első vonalban, míg a védelem simán működött. A harcnak ez a bevezetése a maga teljes egészében felfedte a török harcosok előtt feladatuk döntő fontosságát és így lényegesen hozzájárult a törökök győzelméhez. Még jellegzetesebb Ludendorff magatartása Lüttich megrohanása alkalmával. A Schlieffen-féle haditerv sikerének egyik alapfeltétele a német határ közelében fekvő Lüttich-vár gyors elfoglalása volt. Ludendorff, aki a haditervet ismerte, önként csatlakozott a vár elfoglalásával megbízott Emmich tábornokhoz, noha hadibeosztása más volt, Emmich 5 dandárát különféle utakon irányította a vár belsejébe. Ezeknek a rohamoszlopoknak augusztus 5-ről 6-ra vir­radó éjjel a külső erődvonal hézagain kellett keresztüllopózniuk, hogy hajnalban elérjék a Lüttich város keleti szélén lévő magasla­tokat. A 11-ik dandárból álló középső rohamoszlop számára Miche-

Next