Magyar Katonai Szemle, 1937 (7. évfolyam, 4. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - A világháború sorsdöntő órái. Írta: dr. Rakolcai László százados

16 MAGYAR KATONAI SZEMLE 11. SZ.­M véres állásharcok színhelye lett. Amikor a német tengeralattjárók az élelmiszer- és lőszerutánpótlást hozó hajókat mind sűrűbben el­süllyesztették, az angol csapatok helyzete kritikussá vált. 1915 novem­berében Kitchener angol hadügyminiszter személyesen győződött meg erről s az eriente-nak el kellett szánnia magát arra, hogy feladja ezt a vállalkozást melyért annyit áldozott s amelyhez oly nagy remé­nyeket fűzött. A parancsnokló angol ellentengernagy nem volt haj­landó kiadni a behajózási parancsot, fel kellett váltani. Óriási meny­nyiségű élelmiszert és hadianyagot volt kénytelen az angol sereg hátra­hagyni, amely természetesen a törökök zsákmánya lett. .Mindkét fél rengeteg embert veszített, Anglia 230.000 főt, a sebesülteket is bele­számítva. Egy amerikai haditudósító a borzalmak helyének nevezi Gallipolit, a legvéresebb csatatérnek, amit a történelem ismer. Gallipoli nemcsak egy hosszantartó csata elvesztését jelentette a szövetségesek számára, hanem egyszers mindenkorra bezárta elöt­tük az Oroszországba vezető utat. Az erkölcsi vereség is óriási volt és ezt csak fokozta az a tény, hogy az ellenfél egy mindenkitől le­nézett állam volt, melyet­­beteg embernek szoktak nevezni az euró­pai diplomáciában. A szerb, román és orosz hadseregek megsemmisülése­ 1915 szeptemberében Bulgária is csatlakozott a központi hatal­makhoz. A bolgár hadsereg, osztrák,magyar és német csapatoktól támogatva, Mackensen tábornagy vezérlete alatt, októberben kezdte meg Szerbia elleni offenzíváját s bár a szerbek szívósan védekez­tek, november végére mégis sikerült teljes győzelmet aratni felettük. A Szalonikibe érkezett 50.000 főnyi angol -francia segítség sent tudta elhárítani a végső csapást, a szerb hadsereg megsemmisült, Szerbiát megszállták a központi hatalmak s csupán kb. 50.000 szerb katonának sikerült Albánián át Korfuba menekülni. 1916 augusztus 27-én üzent Románia Ausztria—Magyarország­nak hadat s már ugyanez év december 7-én bevonultak a központi hatalmak seregei Bukarestbe. A Szalonikibe küldött entense-sereg, melynek létszáma ekkor már 100.000 fő volt, sem tudta megakadá­lyozni Románia teljes meghódítását. Románia kénytelen volt fegy­verszünetet, majd békét kérni, amit 1918 május 7-én meg is kötöttek. A központi hatalmak 1915-ben hatalmas támadást indítottak az orosz arcvonalon, amely szeptemberben fényes eredménnyel végző­dött. Ez a Tarnow—Gorlice néven ismert hadművelet azt eredmé­nyezte, hogy a központi hatalmak seregei mélyen behatoltak Orosz­ország területére, rengeteg foglyot ejtettek és hadianyagot zsákmá­nyoltak. Az orosz hadsereg eme óriási veresége volt a cári birodalom bomlásának kezdete. 1917 március 18-án kitört a forradalom, a cárt 4 Rothe: Krisen und Katastrophen im Feindlager.

Next