Magyar Katonai Szemle, 1939 (9. évfolyam, 4. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - A VILÁGPOLITIKA ESEMÉNYEI 1939. JÚNIUS 1. - SZEPTEMBER 10-IG

TRENCSÉNI : A VILÁGPOLITIKA ESEMÉNYEI 3 az angol-francia szövetség mellé Lengyelországot, Romániát, Görög­országot és Törökországot a tervezett vasgyűrűbe és éppen azon volt, hogy azt a Szovjet megnyerése révén bezárja, mikor a szépen felépí­tett terv hirtelen felborult. Az Oroszországgal folytatott angol-francia tárgyalások a két demokrata nagyhatalom minden ellenkező erőlkö­dése ellenére igen elnyúltak. Sir Wiliam Seeds moszkvai angol nagy­követ március 18-án kezdte meg a tárgyalásokat, de a várt gyors meg­egyezés helyett mindig új nehézségek merültek fel. Ekkor a londoni külügyminisztérium Strang személyében kiilönmegbizottat küldött ki (VI. 16.) a megbeszélések meggyorsítására, ám a megegyezés csak egyre késett. Mikor a kiilönmegbizott is már vagy két hónapja eredményte­lenül tárgyalt Moszkvában, a nyugati hatalmak módszert változtattak. Minthogy a tárgyalások politikai vonalon zsákutcába jutottak, úgy akartak a dolgon lendíteni, hogy a politikai tárgyalások befejezése előtt népes katonai bizottságot küldtek Moszkvába (VIII. 9.) katonai tárgyalások megkezdése céljából. Ekkor csapott be a nem várt bomba! Augusztus 21-én, egy héttel Ciano gróf salzburgi látogatása (VIII. 10—13.) után, kipattant a német­orosz megnemtámadási szerződés tervének híre és 23-án Ribbentrop külügyminiszter már alá is írta Moszkvában a szerződést. A világot annyira meglepte ez az esemény, hogy Európa néhány napra teljesen tanácstalan volt, a külügyminisztériumokban pedig bi­zonytalanság uralkodott. Párizs és London az utolsó percig nem akartak hinni a hivatalos bejelentésnek sem, amit az a tény bizonyít meggyőzően, hogy a tár­gyaló bizottságok még néhány napig Moszkvában maradtak abban a reményben, hátha mégis csoda történik. Nem történt! Csupa kérdés röpködött a levegőben, mert hiszen a helyzet alap­vetően megváltozott Németország javára. A bekerítési politika alapgondolata Németország szűkös nyers­anyaghelyzetére volt felépítve. Ha sikerült volna a bekerítési művelet, minden bizonnyal gyorsan kirobbantotta volna a „békearcvonal" « háborút, amelyben a nyersanyagokban szegény és az utánpótlási lehe­tőségektől elzárt Németország minden katonai siker ellenére is belát­ható időn belül térdre kényszerült volna a blokád hatása alatt. Az orosz-német megegyezéssel ez a lehetőség megdőlt. Oroszország cl tudja látni Németországot a szükséges nyersanyagokkal, ennek csak Lengyelország állhatná útját. így vált a lengyel kérdés megoldása sürgőssé. Az angol-francia hadvezetés olyan nehézségek elé került, amelye­ket meg akart kerülni, tudniillik azt, hogy miként lehet Németorszá­got megtámadni. A Siegfried-vonal a legújabb, tehát feltételezhetően legkorszerűbb és legellenállóbb az ilynemű erődítési övek közt. Az azon való átjutás a legnagyobb anyagi és véráldozatok mellett is leg­alább is kétséges. Ha Belgium, Hollandia vagy Svájc semlegességének megsértésére gondolnak, akkor is aránylag szűk, tehát viszonylag könnyen védhető kapukon kell magát a támadónak átküzdenie. Egy új -,,Szaloniki"-nek — akár az Aegei-, akár a Fekete-tenger felől — Г

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék