Magyar Katonai Szemle, 1939 (9. évfolyam, 4. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - A VILÁGPOLITIKA ESEMÉNYEI 1939. JÚNIUS 1. - SZEPTEMBER 10-IG

A MAGYAR KATONAI SZEMLE 10. SZÁM hiányzanak egyelőre az előfeltételei. Az angol és francia hadvezetés szándékait ma (IX. 10.) tehát még homály fedi. Jöttek a további kérdések. Enged-e Lengyelország az új helyzet folytán a danzigi kérdésben? Ha nem, áll­ja-e szövetségi kötelezettsé­geit Anglia? Milyen magatartást tanúsít Olaszország? A kis szövetsé­gesek megrettentek. Románia és Görögország semlegességet nyilvání­tottak. Románia még csak emlékezni sem akart többé román-lengye szövetségre. Törökország habozott. A német diplomácia ezt a kedvezőnek látszó időt használta is arra, hogy dűlőre vigye Danzig ügyét. A tárgyalások a kulisszák mö­gött folytak és voltaképpeni lefolyásuk nagyon nehezen tisztázható A közvélemény csak akkor értesült a dolgokról, mikor a német kor­mány a tárgyalások meghiúsulását látva, közzétette ezek anyagát (VIII. 31.) A legnagyobb meglepetést Hitler 16 pontja keltette. A Vezé 16 pontban foglalta össze Danzig és a folyosó kérdésének rendezésére vonatkozó javaslatait. Ezek lényege: 1. Danzigot a Birodalomhoz kell visszacsatolni, de ott Lengyel­országnak szabad kikötőt biztosítanak. 2. A „folyosó" hovatartozásá­ról nemzetközileg ellenőrzött népszavazás döntsön. Akárkié legyen­­ ez a terület, köteles a másik félnek egy ezen átvezető, területen kívül jellegű, út- és vasútvonalat adni (Németország a lengyeleknek Gdíniá­ba, vagy a lengyelek a németeknek Keletporoszországba). Tény az: a javaslatot megtették. Hogy az eljutott-e idejében Len­gyelországhoz, vagy sem és ha nem, kinek a hibájából, azt ma a ke­let homlokegyenest ellenkező előadásából hitelesen megállapítani nem lehet. A második tény az, hogy Németország javaslatait a lengyel álta­lános mozgósítás elrendelése, illetve megkezdése (VIII. 31.) után el­utasítottnak ítélte és az elintézést a fegyverekre bízta. A további történteket az egymást gyorsan követő események jel­lemzik. Danzig szeptember 1-én kimondotta a Birodalomhoz val csatlakozását. Hitler kancellár a csatlakozást az aznapra sürgősen összehívott birodalmi gyűléssel elfogadtatta, egyúttal bejelentette, hog szeptember 1-én 5 óra 45 perc óta megkezdődött a lengyel-német há­ború. Anglia és Franciaország csak szeptember 3-án szakították me az érintkezést Németországgal és jelentették be a hadiállapotot. Musso­lini az utolsó pillanatig azon fáradozott, hogy megmentse a békét és függő kérdéseket öthatalmi értekezlet rendezze. Franciaország hajlói is e megoldás felé, amely főleg Anglia magatartásán bukott meg. Eze­ket a hadüzeneteket fokozatosan követték a dominiumok, tovább Egyiptom és Irak hasonló közlései. Németország nevében viszont Hit­ler még szeptember 1-i beszédében kijelentette, hogy Olaszország se­gélynyújtását nem igényli. Európában tehát újra h­áború­ folyik. A harctéri eseményekr nincs módunkban kitérni, mert azok rég túlhaladottak lesznek, mir­e sorok megjelennek, de közelebbről érdekelnek a várható fejleményei. Ma az a helyzet, hogy Európában csak négy állam visel háborút, többi állig fegyverzetten semleges. Hogy meddig, az más kérdés. Ez.

Next