Magyar Katonai Szemle, 1939 (9. évfolyam, 4. negyedév)
ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - REPÜLŐTÁMADÁSOK ÉS LÉGVÉDELEM SHANGHAIBAN
A MAGYAR KATONAI SZEMLE 10. SZÁM szédai között fokozottan résen kell állnia, hogy meglepetések készületlenül ne érjék és érdekei ellenére ne sodródjék harcba, ellenben készen legyen rá, hogy erősen és egységesen léphessen fel akkor és ott, ahogy azt egyedül mértékadó nemzeti érdekei megkívánják. Trencséni András REPÜLŐTÁMADÁSOK ÉS LÉGVÉDELEM SHANGHAIBAN A távolkeleti hadszíntér eseményei oly messze fekszenek tőlünk,, hogy annak érdekesebb hírei csupán fordítások útján juthatnak el hozzánk. Különös érdeklődésre számíthatnak tehát az alábbi adatok és fényképfelvételek, melyeket egy évek óta Shanghaiban élő, világháborút járt magyar honfitársunk küldött, ki az ott folyó légiháborúknak családjával együtt maga is szemtanúja és szenvedője. A levélíró tartalékos tiszt, a megszállás alatt Shanghaiban tartózkodott, tehát adatai hitelesek. A fényképfelvételeknek különös érdekessége, hogy legnagyobb részük az események pillanatában, vagy közvetlen azt követőleg készült. Ismertetésemben az egyes bombatámadások drámai részleteit mellőzve, csak a katonai kérdésekkel foglalkozom. Japán és Kína között az összetűzéseknek most is folyó szakasza 1937. év őszén kezdődött. Augusztus hó 13-án a japánok megszállják Shanghait, mely műveletet mindkét részről élénk légi tevékenység kísér. Az összetűzések további folyamán is élénk légi tevékenység folyik.. Céljait tekintve felosztása az alábbi: a) arcvonalak bombázása tüzérségi előkészítés kiegészítésére,, majd helyettesítésére, b) hadműveletileg fontos hátországi célok bombázása, c) városok bombázása a lakosság megfélemlítése céljából, d) légi gáztámadások, e) gyújtogatások repülő gyújtóbombák útján. Mivel a leírások érdekesen mutatnak rá arra, hogy az egyes harceljárásokat a körülmények következtében mily sokszor kellett megváltoztatni, azért a fenti pontokat külön-külön részletesen fogom tárgyalni. a) Bombatámadások arcvonalak ellen. Arcvonalak ellen a légi fölényben levő japán légierők csak az összeütközések első időszakában hajtottak végre bombatámadásokat. Hamarosan kiderült ugyanis, hogy beásott gyalogság ellen a repülőbombák hatástalanok. Ennek előszelét képezte az a tapasztalat, melyet a mandzsu határon egy orosz incidensnél vontak le. Az oroszok ugyanis, hetekig tartó repülőbombázás után sem tudtak egy aránylag csak gyen-