Magyar Katonai Szemle, 1940 (10. évfolyam, 2. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - Téli hadjáratok. Írta: Bálványi Endre ny. tábornok

BÁLVÁNYI: TÉLI HADJÁRATOK 643 részek másnap reggelig megfagynak, a fagyott konzerv ehetetlen. Egy hadosztály 7 napig harcol hóviharban meleg falat nélkül és 30 napon át egy embere sem jut tető alá. Ha nappal eső esik, éjjel ráfagy a ruha az emberekre. A ködben és hóviharban egész ezredek eltéved­nek, a jeges hegyoldalak megmászása ellenség nélkül és erőteljes állapotban is turisztikai teljesítmény, a sebesültek megfagynak, a ki­merült emberek pedig nem alhatnak, mert megfagynának. Mozogni alig lehet, de megállani sem, mert jégben a beásás lehetetlen. A leg­jobb csapatokat is levertség és közömbösség tölti el, a kevésbbé meg­bízhatóknál a propaganda termékeny talajra talál. Ez volt a kárpáti tél romboló műve! Megmutatta, hogy a Kárpá­tok mit jelenthetnek egy téli hadművelet keretében. A csata mérlege ez: 800.000 ember elveszett, Przemysl mégis el­esett, döntő csapást ne­m­ sikerült az oroszokra mérni és az osztrák-­magyar haderő sohasem heverte ki ezt a téli csatát. De megtört az orosz haderő is, lehetővé vált Gorlice és innen indult ki az oroszokra nézve a vég kezdete. Megállapítható, hogy az osztrák-magyar főparancsnokság alábe­csülte a téli Kárpátokat, a haderő ilyen téli csatára nem volt felsze­relve és a rögtönzések elkéstek. A zordabb éghajlathoz szokott, sportoló, szívós és jól felszerelt angolok sem bírták a macedóniai telet. Egyik hadosztályuk 1915 no­vemberében a Gallipoli félszigetről a Dorran-tó mellé került. A téli ruha és a hegyi felszerelés későn érkezett a hadosztályhoz. A gyalog­ság a fagyott, sziklás talajon nem áshatta be magát, a sátrakat else­perte a hóvihar, a ruha ráfagyott az emberekre. A hadosztály 3 hét alatt 1700 embert szállított Saloniki-be fagyásokkal, idegösszeomlás­sal és hűléses betegségekkel.­ De a tavasz ébredése sem mentesíti a katonát az időjárással kap-­­csolatos gondoktól, sőt újabb veszélyek ellen kell felkészülnie. A ma­gas hegyekben ez a lavinajárás ideje — ennek néma tanúi a »fehér halál« áldozatai az alpesi temetőkben.­­ A világháborún végighúzódik a hadviselő felek igyekezete, hogy­­ tavasszal minél előbb kezdhessék meg a hadműveleteket. Ezzel megz­zavarhatók vagy megelőzhetők az ellenség tervei, hosszabbnak ígérkező hadjáratot pedig még be lehet fejezni az őszi esőzések előtt. Mennyi csalódást, meglepetést és korlátozást hozott már ezen a téren a ta­vasz! Az oroszok 1916 márciusában hatalmas döntő támadásra készül­t­tek a német arcvonal ellen. A fagyra alapozott támadás a beállt ol­vadás következtében a vérbe és sárba fulladt« a Naroczi-tó mentén. A gyalogság nem tudott mozogni, a tüzérségi lövedékek pedig elfullad­tak a sárban. Nem volt semmi eredmény, de a veszteség 110.000 főt tett ki.­­ Nagy nehézségek adódhatnak, ha egy készen álló támadó csoport­tal hetekig kell várni, pedig a tavasz ezen a téren nagy mester. A vá- 9 History of the Great War: Macedonia.

Next