Magyar Katonai Szemle, 1943 (13. évfolyam, 3. negyedév)
Könyvismertetés - 7. sz.
KÖNYVDNCATETTI A világháború 1914—1918. Különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére. Szerkeszti és kiadja a m. kir. Hadilevéltár, X. kötet. Budapest, 1942. 9508-rét oldal, 57 melléklettel. Az első világháború Hadilevéltárunk szerkesztésében készülő nagy történetének most megjelent tizedik kötete a háború egyik legmozgalmasabb és hadászati tekintetben nagyfontosságú időszakát, az 1915. évi nyári eseményeket ismerteti. Ebben az időben az orosz főhadszíntéren a Lemberg visszafoglalása után, június 22-ével kezdődött és augusztus végén befejeződött Breszt- Litovszki hadjárat, az olasz hadszíntéren pedig az első és második Isonzomenti csata képezte a főbb hadieseményeket. Ugyanekkor a német vezetés alatti török csapatok meghiúsították az antánt hajóhadnak s a Gallipoli félszigeten partraszállott expedíciós haderőnek a Dardanellák, illetve Konstantinápoly elleni ismételt támadásait is. A gorlicei áttörés utáni támadó hadműveletek során nemcsak Galícia, de Lengyelország területének legnagyobb része is a központi hatalmak kezére került. Az oroszok ügyesen végrehajtott hátrálással azonban kisiklottak a megsemmisülés elől. Elvesztették legfontosabb váraikat, feladtak termékeny területeket és segélyforrásokat, de megsemmisítő vereség nem érte őket. A Breszt- Litovszki hadjárat tehát nem hozott döntést, de a tavasz óta elszenvedett 1 milliónyi emberveszteség, a kiképzett tartalék hiánya s a fenyegető lőszer- és hadianyaghiány az orosz haderőt egyelőre annyira megbénította, hogy a központi hatalmak tervszerűen berendezett új védelmi vonalak oltalma alatt a többi hadszíntérre tudtak erőket rendelkezésre bocsátani. Az Isonzo-menti első csatával megkezdődtek azok a sorozatos hősi küzdelmeink, amelyek a Karszt fennsík megtartásáért 1917 végéig mindig túlerővel és nagy anyagi fölénnyel szemben folytak s amelyek folyamán csapataink minden várakozást felülmúló szívós kitartása a legnehezebb viszonyok közepette is meghiúsította a vitéz olasz főerő előrenyomulását a monarchia belsejébe. Olaszországnak a háborúba való beleavatkozása egyelőre nem változtatta meg a balkáni helyzetet. A remélt szerb-román együttműködés elmaradása, másrészt Bulgária kétes magatartása megakadályozta a legyengült szerb és montenegrói hadsereg támadását, úgy hogy az 5. e. m. hadseregnek az Isonzo mellé történt elvonása nem járt veszélyes következményekkel és e harctéren a védelemre való felkészülés zavartalanul folyhatott, összefoglalva az 1915. évi nyár végén kialakult hadászati és politikai hely-