Magyar Katonai Szemle, 1944 (14. évfolyam, 3. negyedév)

Lapszemle - 8. sz.

LAPSZEMLE 459 4. Melyik úton biztosítható leginkább a légifölény. E pontban a hatósugár ismét szerepet játszik a vadászrepülőerők e téren való korlátozott lehetőségei miatt. Ezzel szemben a földi erők szempontjából értéktelen a legjobban biztosí­tott tengeri út is, ha a partraszállási hely hadászatilag kedvezőtlenül fekszik, ha onnan a hadászati cél elérése túl sok vért, időt, erőt, hadianyagot, üzem­anyagot stb. követel. Ezért a tengeri hadvezetésnek mindent el kell követnie, hogy minél kevesebb veszteséggel a hadászati céljához minél közelebb tegye partra a szárazföldi erőket. A tengeri és szárazföldi hadvezetés követelményeinek egészséges egyen­súlyát találjuk az orosz—japán háborúban, amikor a japánok nem a legrövi­debb és legjobban biztosítható tengeri utat választották, hanem a Korea fél­sziget közepén a távolabb fekvő Csemulpo és Szöul városoknál hajtották végre a partraszállást. A németek 1940. évi norvégiai vállalkozása merészségben és a gyors kivi­telben minden eddigit felülmúlt. Az első eset a történelemben, hogy egy hatal­mas túlerőben levő ellenséggel szemben partraszállással egybekötött vállal­kozás sikerüljön. A japánoknak a Maláj-félszigetre történt 1941. évi partraszállásánál a szá­mos angol repülőalap miatt a norvégiai partraszálláshoz hasonlatosan lénye­ges volt a gyors végrehajtás. Az angolok és amerikaiak 1942. évi északafrikai partraszállásával kap­csolatban még nem látjuk tisztán hogy a végrehajtás technikai, vagy pedig az orosz ellentét miatt történt csupán Északnyugatainkéban anélkül, hogy Tunis­­nál is megkíséreltek volna partra szállni. A tengeri út biztosítása: A partraszálló csapatot szállító flotta biztosítására rendelt tengeri erő a múltban támadásba ment át, a fellépő ellenséges tengeri erők ellen. Ma a szállító flottát tengeralattjárók, aknák és repülőgépek is fenyegetik, ezért a kísérő tengeri erők lényegesen erősebbek kell legyenek, mint a múltban voltak. A japánok a Maláj-félsziget elfoglalásánál a biztosítás kérdését az ellenség megtévesztésével oldották meg igen eredményesen. A németek norvégiai partraszállásának biztosítása a meglépésben és a gyorsaságban rejlett, amit azonban nem lehet bármikor megismételni. Parancsnoklás: A szárazföldi és a tengeri erők feletti közös parancsnoklás az eszményi megoldás. Ez azonban, mint Napóleon egyiptomi vállalkozása és az orosz— japán háborúban az egységes orosz parancsnoklás bizonyítja, nem biztosítja egymagában a sikert. Az egymásnak alá nem rendelt különböző parancsnokok tökéletes együtt­működésére a legszebb példa az 1904/5. orosz—japán háborúban a japánok hadvezetése. A csapatok áthajózása a tengeri erők parancsnokának vezetése alatt történt. A szárazföldi erők parancsnoka akkor vette át a vezetést, midőn az első csapatok már a parton voltak. Az ellenség megtévesztése: Az ellenség megtévesztése, különösen ma, amikor hírközvetítésnek nincs térbeli határa, igen nagy jelentőséggel bír.

Next