Magyar Kereskedők Lapja, 1901. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

1901. november 3. MAGYAR KEREKEDŐK LAPJA Kereskedelmi iskola Kecskeméten. Kecskeméten felső-kereskedelmi iskolát állítanak föl. A város törvényhatósága megbízta a tanácsot, hogy ké­szítse elő az ügyet és tegyen mielőbbi javaslatot a módozatokra nézve. A kereskedelmi és köz­­oktatásügyi minisztereket megkeresi, hogy a nemzetiségi vidékeken valamelyik intézetet oszlassa föl és helyezze azt át Kecskemétre, hogy itt erős kereskedelmi központot lehessen teremteni. A berlini kereskedő testület átalakulása kama­rává. Berlinben most érdekes harc folyik a kis­kereskedők és a bankárok és tőzsdei matadorok között, melynek okát annak a kérdé­sek az el­döntése képezi, hogy a berlini kereskedelmi testület átalakuljon-e kereskedelmi kamarává, vagy sem. Ebben a testületben eddig a tőzsde emberei irányadó szerepet játszottak, minek meg­törése végett a nagyszámú kiskereskedők nagy agitációt fejtenek ki, ami azt eredményezte, hogy a kereskedelmi miniszter beleegyezett abba, hogy a testület kereskedelmi kamarává alakuljon át. Ámde, ha ez megtörténik, jövőben a legnagyobb cégek is épp úgy csak egy szavazattal fognak bírni, mint a legkisebb alkusz vagy kiskereskedő és bizonyos, hogy a pénzügyi világ korifeusai elveszítik azt a befolyást, melyet eddig a testü­letre gyakoroltak. Nem csoda ennélfogva, hogy a testületnek az átalakulás ügyében múlt héten megtartott közgyűlése igen zajos volt s a kama­rává alakulást kimondó, csekély többséggel alkotott határozatot a kisebbség megtámadta. Pénzügyi és tőzsdei hírek. A tőzsdei áruüzleti szokások megváltoztatása tárgyában a budapesti tőzsde tagjai vasárnap délelőtt 10 órakor értekezletet tartanak a ga­bonacsarnok helyiségeiben. A Budapesti bankegyesület rt. a Bankegyesü­leti váltóüzlet rt. útján 25.000 drb saját részvényt vásárolt össze s rendkívüli közgyűlést hív egybe, melynek e részvények megsemmisítését s az alap­tőkének ez összeggel való leszállítását fogja ajánlani. Központi szövetkezeti bank rt. Az önállóan működő hitelszövetkezetek országos köteléke kebelében mozgalom indult meg egy bank ala­pítására nézve, mely első­sorban a szövetkeze­tek visszleszámítolási üzletét látná el. Központi takarékpénztár és bank mint szövet­kezet cég alatt új szövetkezet alakult Budapesten (Nádor­ u. 22). Igazgatóság: Fleischmann József Fónagy Samu, Hamburgen Mór, Kovács Frigyes, és Vécsey Mór dr. Felügyelő-bizottság: Beck Oszkár, Birkholtz Ágoston, Káldor Ede és Plat­­schek Vilmos. Az Aradi polgári takarékpénztár reaktiválása. A felszámolás alatt álló Aradi polgári takarék­­pénztár rt. okt. 28-án közgyűlést tartott, mely a takarékpénztár újjászervezése tárgyában beadott indítványt elfogadta és bizottságot küldött ki, melynek az újjászervezés munkájának előkészíté­sére megadta a felhatalmazást. Külkereskedelmi hírek. Az ázsió a vámfizetéseknél november havára 19'05°lo-ban állapíttatott meg. A monarkia külkereskedelmi forgalma szep­tember havában. Ez évi szeptember havában a behozatal 132 5 millió (-(- 11*2 millió), a kivitel 167­ 1 millió (1­­3 millió) koronára emelkedett. E szerint a szeptemberi mérleg 34­6 millió k. ak­tívummal zárul, míg 1900. évi szeptember havá­ban az aktívum 42*8 millió k. volt. Az év kilenc első hónapjában a behozatal 1239­9 (— 3­7), a kivitel 13616 (— 56*5) millió k.-t tett ki, az ak-­­ tívum tehát 121*7 millió k., míg az előző év kilenc hónapjának mérlege 174*5 millió k. volt, vagyis az idei mérleg eddig 52­8 millió k.-val rosszabb, mint a tavalyi volt. Szeptember havában a mezőgazdasági termények kivitelétől volt vár­ható a javulás beállása, azonban míg 1900 év első 9 hónapjában 494 5 millió k. mező-és erdő­gazdasági termény exportáltatott, ez év ugyan­azon időszakában az export 478*1 millió k.-ra csökkent. Mivel azonban az enemi terményeink exportja mennyiségileg alig mutat eltérést (1900-ban 27­7, 1901-ben 27*3 millió m.­mázsai, az értékbeli csökkenést csakis a terményárak hanyatlásának kell tulajdonítanunk. De csökkenést mutat az iparcikkek kivitele is, mely 818*1 millió k.-ról 766­7 k.-ra esett. A nemzetközi cukorkonferencia, egy párisi lap szerint, január havában fog megtartatni. Német­országban kétségbe vonják a konferencia meg­­tarthatását, mert ennek előfeltételét Oroszország hozzájárulása képezi, ami pedig kizártnak te­kinthető. Iparügyek. Gyufa-kartelek. Ausztria és Magyarországban ez idő szerint a következő gyufa-kartelek létez­nek: Osztrák gyufagyárak kiviteli kartelja, ma­gyar-, galíciai- és alpes-tartományi kénesgyufa­­kartelek. Ezekhez most egy cseh-morva gyufa­gyárak kartelje fog csatlakozni, mely alakuló közgyűlését közelebb Prágában tartja meg. A Magyar mészégető- és mohabarcs-gyár rt., mely a­z. év elején alakult 100,000 k. alaptőké­vel, hamar jobblétre szenderült, az igazgatóság nov. 4 ére rendkívüli közgyűlésre hívta egybe a részvényeseket és ott ajánlani fogja a felszámolást. Uránia vegyészeti gyár cég alatt Kovács Mihály és Engel Simon budapesten (Mária­ u.­ 23.) cipő­­fénymáz, bőrkrém, appretur stb. gyárat létesí­tettek. A Bühler, Breck, Koller & Co. osztrák-magyar ecetgyárak (Bécs) Budapesten fióküzletet létesí­tett (Gyár-u. 22.). Cukorgy­r Budapesten, Schweigert és Grosz cég alatt Budapesten (Lajos-u. 37.) cukornemű­­gyár létesült. Spódium-gyár Fiuméban. Ruhr Albert fiumei mészáros spódium-gyárat létesített a fiumei kül­városban. A gyár az üzemet jövő hóban meg­kezdi. Nagyőszi hengergőzmalom mint rt. cég alatt Nagyőszön új vállalat van alakulóban, mely nov. 9-én tartja alakuló közgyűlését. A Sternlicht-féle losonc-videfalvi sörgyárat a Losonci takarék- és hitelbank és a Nógrád megyei népbank részvénytársasággá alakítja át. A Dynamit Nobel rt. pozsonyi szénkeneggyára tíz évre állami kedvezményeket nyert. A bécsi Schoeller Comp. gőzmalmot, mely pár hónapig szünetelt, újonnan berendezve ismét üzembe helyezték. A «Steaua Romana» petróleum-társaság alelnök­­vezérigazgatója, Neumann Gyula, állásáról lemon­dott. A lemondás közvetlen oka, a bukaresti lapokban a társaság ellen megjelent támadások és leleplezések, amelyekbe a vezérigazgató személye is bele volt vonva, több magasrangú oláh államhivatalnokkal egyetemben. A braunschweigi Luther-féle gépgyár rt., mely a Vaskapunál a dunaszabályozási munkálatokat végezte, 1990/901. üzletévét 154.200 M. veszteség­gel zárta le, mely a tartalékból nyer fedezetet. A vállalat az első évben 10°/o osztalékot fizetett. Szita-, rosta- és rugógyár Belgrádban. A szerb kormány Ivanovics Lázár belgrádi cégnek enge­délyt adott szita-, rosta- és rugógyár felállítására. A cég a cikkek gyártásához való és az ország­ban nem készített galvanizált fémsodronyokat vámmentesen viheti be és öt évig adómentes­séget élvez, de tartozik a vállalatba legalább 50.000 dinárt fektetni.­ ­ Faipari gyár Szerbiában. A szerb kormány Dusán Sirotanovits belgrádi iparosnak engedélyt adott épületfa kidolgozására és szélmalmok ké­szítésére szolgáló gyár létesítése. A cég vám­­mentességet élvez a telep berendezéséhez szük­séges gépekre és anyagokra s termékei után kiviteli vámot nem fizet, de tartozik a vállalatba legalább 250,000 dinárt befektetni. Közlekedési és tarifaügyek. Hajójáratok Fiuméból Észak-Afrikába. Az Adria tengerhajózási rt. 1902. január elejétől háromhetenként induló rendszeres hajózási összeköttetést létesített Észak-Af­rika kikötőivel. Az «Adria» illető hajói Fiuméból kiindulva, Messina, Palermo, Tunis, Algír, Oran, Malaga, Gibraltar, Touger, Casablanca, Mazogan és Mogador kikötőket keresik föl; Mogadorból jövet pedig Mazogant, Tangert, Gibraltárt, Mala­gát, Orant, Algirt, Palermót, Messinát, Cataniát és Triesztet érintik. A vasút és a bőripar. Szakkörökből vesszük a panaszt, hogy bőrgyárosainknak nagy hátrányára van az, hogy a vasutak által nyers (u. n. «zöld») bőrök után télen­­nyáron egyaránt fertőtlenítési díj szedetik, holott ezek a bőrök úgy vannak csomagolva, hogy sem azoknak, sem a vasúti kocsik­nak fertőtelenítése (főképen télen) nem válik szükségessé, de azok nem is fertőtlenit­­tetnek.­­ Méltányos dolog volna, ha mi­előbb intézkedés történnék arra nézve, hogy ez a fertőtlenítési díj csakis abban az esetben szedessék be, ha a dezinfekcióra tényleg szükség van. A nagyváradi villamos vasút ügyében a kereső. miniszter felhívta a Nagyváradi vaspálya-társasá­got, hogy harminc nap alatt jelentkezzék a mi­nisztériumban az engedélyezési okmány aláírása, illetőleg az érte járó 50.000 k. lefizetése végett. A közúti vasút­társaság azonban, — tudósítónk jelentése szerint — nem fog jelentkezni, ami biztos jele annak, hogy a villamos vasutat meg­építeni nem szándékozik. Ebből az ügyből kifolyó­lag pere lesz Nagyvárad városnak. A közútinak ugyanis 250.000 k. óvadéka van a város pénz­tárában, amelyet a fentebb említett esetben visz­­szatart a város. Az óvadék részvényekből áll, amelyekhez, kikötés szerint, nem nyúlhat a vá­ros és az osztalékot is kikötés szerint csak a közúti veheti fel. A város keze itt tehát meg van kötve erősen. Ha tehát a részvényeket visszatartja a közúti, pörölni fog és szakértők véleménye szerint nincs kizárva, hogy a pert elveszti a város. Villamos vasútja pedig még sokáig nem lesz Nagyváradnak. Alkenyér-kudzsiri vasút. A keresk. miniszter Alexander Gusztáv budapesti mérnöknek az állam­vasutak Alkenyér állomásától Felkenyér község érintésével Kudzsirig, illetve a kudzsiri állami vasgyárig rendes nyomtávú gőzmozdonyú vasút­vonalra előmunkálati engedélyt adott egy évre. Vállalkozási és építési hírek. A Nagyvárad város villamos világítására beadott pályázatok egyike sem felelvén meg a követelmé­nyeknek, újból pályázatot hirdet a város. Kiderült ugyanis, hogy az eddigi szakértőnek, Hollós József műszaki tanácsosnak a véleménye nem volt megfelelő. Fodor István, a Budapesti általános villamossági rt. műszaki igazgatója

Next