Magyar Kereskedők Lapja, 1904. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1904-12-31 / 53. szám
1904. deczember 31. levélbiztosítási alap javára fog elkülöníttetni, illetve az ezen czim alatt már fennálló és jelenleg 600.000 k.-t kitevő alap 3.000.000 k.-ra fog felemeltetni. A Bácsmegyei agrár takarékpénztár rt. (Zombor) megalakult Zomborban. Az uj intézetet a Magyar agrár- és járadékbank rt. és a Szabadkai közgazdasági bank rt. alapították 500.000 k. részvénytőkével, fiz igazgatóság tagjai : Barta Arnold (alelnök), a Magyar agrárés járadékbank vezérigazgatója; Beck Gyula dr., a Magyar jelzálog-hitelbank igazgatója; Fábri Samu, a Magyar agrár- és járadékbank igazgatója, Galambos Sándor, a Bács megyei gazdasági szövetség igazgatója, Heincz Albert, a Ferencz-csatorna társulat igazgatója, Koczkár Zsigmond kir. közjegyző, Latinovich Pál (elnök), Bács Bodrog megye főispánja, Latinovich Géza orsz. képviselő, Lányi Mór, a Közgazdasági bank elnöke, Molnár Károly orsz. képviselő, Pertich Mihály, a Közgazdasági bank elnöke, Radovanovich György orsz. képviselő, Schóber Béla dr., a Magyar agrár és járadékbank igazgatója, Tárczay Dezső főszolgabíró, Várossy Károly, a Bác megyei gazdasági egylet megbízottja. Az Országos korona takarékpénztár m. sz. Bochkor Károly dr. egyetemi tanár elnöklése alatt decz. 29-én tartotta rendes közgyűlését. A mérleg szerint a szövetkezet 1.196,000 k. alap- és 112,000 k. tartaléktőke mellett 82,904 k. tiszta hasznot eredményezett és részjegyei után 6°/o os osztalékot fizet. Szakértői vizsgálat a tőzsdén. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa közhírré teszi,, hogy a tanács legutolsó teljes ülésén a következő határozatokat hozta : 1. A szakértő bizottságok által a búza súlykeverékének megállapításánál a Reisz-féle 3. sz. osztályozó készülék használandó. A próba alapjait szolgáló 100 kg. búza lemérését, a keverék kiselejtezését és megmérését, szóval, az egész műveletet ne a szakértő bizottság, hanem a bizottságnak vagy egyik tagjának felügyeletemellett az áruüzleti titkárságnak e czélra kirendelt egyik közege végezze. 2. A zab minősége tárgyában megejtendő szakértői vizsgálat esetében a rostálás az áruüzleti titkárság egyik közege által a szakértő bizottság vagy annak egyik tagja felügyelete mellett végzendő. 3. Ha a szakértő bizottság vizsgálata annak a megállapítását czélozza, hogy a vizsgálat tárgyát képező zab idegen magfélékből hány százalék keveréksúlyt tartalmaz, a százalékos mennyiség megállapításánál csak a talált idegen magfélék vehetők figyelembe, míg az előforduló föld, kő, szalma-pelyva csak a rostálás minőségének megállapítására szolgálhatnak. Közlekedési és tarifa-ügyek. Kisvasutak építése. A Magyar h. é. vasutak rt. tudvalevőleg 27 kisvasút építésére kapott engedélyt, melyek közül mintegy tíz vasútnak a tervei már készen vannak és minden előintézkedés megtörtént az építés foganatosítására. A vállalat úgy tervezi, hogy ezeknek a vonalaknak a kiépítését 1905. tavaszán megkezdi. Hidasbonyhád-szegzárdi vasút, A kereskedelmi miniszter Csik József bonyhádi gőzmalomtulajdonos és Török Emil budapesti mérnöknek az államvasutak Hidasbonyhád állomásától kiindulólag Bonyhád, Kakasd és Agárd községek, valamint Paradicsom és Szentgál puszták érintésével Szegszárd állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőz- és motorüzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. magyar kereskedők lapja A mezőkovácsháza-aradi vasút létesítése érdekében Aradon értekezletet tartottak, melyen megállapították, hogy az új vasúti vonal Aradról Reformátuskovácsháza, Kunagota, Nagykamarás, Almáskamarás, Dombiratos, Reformátusdombegyháza, Matenkleit Dombegyháza, Kevermes, Nagyiratos, Kisvarjas, Szentpál községek érintésével Mezőkovácsházáig vezetne. Az 55 km hosszú vonat építési költségei 950,000 k-ra rúgnának és a vasút jövedelmezősége előreláthatólag 5°/6-os volna. Az alapítók élén Urbán Péter és Biró Albert nagybirtokosok és Sármezey Endre, az Alföldi első gazdasági vasút rt. igazgatója állanak, kik a részvényaláírási tervezetet már legközelebb kibocsátják. Kisvárda-nyírbátori vasútra adott elő munkálati engedélyt Balogh Ferencz földbirtokos nyírbátori lakosnak az államvasutak Kisvárda állomásától Anarcs, Gyulaháza, Karasz, Petneháza,Jako, Nyirbakta, Ófehértó és Gyulai községek érintésével a nyiregyháza-mátészalkai h. é. vasút Nyírbátor állomásáig. Nagybecskerek-zsablyai vasút. A kereskedelmi miniszter Rónay Mihály tótaradáczi nagybirtokosnak a szeged-nagykikinda-nagybecskereki h. é. vasút Nagybecskerek állomásától Tótaradácz és Szerbaradácz községek határainkat, a Tiszafolyam áthidalásával az óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasút Zsablya állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű h é, vasútvonalra az előmunkálati engedélyt a cévre megadta. Internationale Transportgesellschaft A.-G. (Bécs). Az Allgemeine Transportgesellschaft decz. 2- án tartott közgyűlése jóváhagyta a Kohn és Mittler céggel való fúziót, az alaptőkének 400,000 k.-val való felemelését és a czégnek a fenti szerint való megváltoztatását. A Navigazione Generale Italiana (Róma) közgyűlése az osztalékot az 1903/4. üzleti évre 25 órában állapította meg. A vállalat hajóparkja 102 gőzösből áll és 45.348,344 líra értékű. Az állam által támogatott járatokon a vállalat hajói 522,646, a nem támogatott vonalakon 511.064 csomót tettek meg. A nyers bevétel 52.557,094, a kiadás 49.613,364 és a tiszta nyereség 2.943,699 k.-ra rúgott. A vállalat hajóparkját most tetemesen nagyobbitja és e őzéiből a La Plata járatokra 5, az északamerikaiakra 2, a nápoly-palermo-tuniszi vonalra 1 és a levantei forgalomra 5 új gőzöst rendelt meg. A vasút bérlet- és szabadjegyek érvénye. A kereső miniszter az 1904. évben kiállított államvasúti összes kedvezményes évi bérlet- és szabadjegyek érvényét 1905. évi január hó 8-ig bezárólag kiterjesztette. Megjegyzendő azonban, hogy e meghosszabbítás nem vonatkozik a kedvezményes igazolványok egyéb nemeire, jelesen a féláru menetjegy váltására jogosító arczképes igazolványok alapján az 1905. év január 1-je után csak az esetben igényelhető utazási kedvezmény, ha ezek az 1905. évre megfelelően érvényesítve lettek. gabona kivitelnél azonban tekintetbe kell venni azt, hogy az árak még az 1903. évi jegyzések alapján vannak felvéve s igy e tételeknél tetemes értékkülönbözet fog mutatkozni a végleges statisztika megállapításánál. A keletázsiai kivitel kérdésében decz. 29-én értekezlet volt a m. kir. kereskedelmi múzeumban, melyen a keletázsiai kivitelben érdekelt testületek és társaságok, valamint több gazdasági érdekképviselet kiküldöttei vettek részt. Az értekezleten Kovács Gyula dr., a Kereskedelmi múzeum igazgatója, elnökölt. Sasvári Ármin múzeumi titkár, mint előadó, ismertette az ez ügyben beérkezett ajánlatot. Beható tanácskozás után az elnök az értekezlet egyhangú véleményét a következőkben foglalta össze: Sürgősen szükséges, hogy terményeink számára uj piaczokat szerezzünk s nagy- szabású akczióval lehetőleg függetlenítsük a magyar termelést az eddigi piaczaitól. Az érdekeltség a maga részéről hajlandó akczióba lépni a távol Keletre irányuló kivitel érdekében is, de szükségesnek tartja, hogy a kereskedelmi miniszter az ottani versenyviszonyokat olyan szakférfiúval vagy szaktudósítóval, aki a hazai viszonyokat is ismeri, alaposan tanulmányoztassa. Az akcióban egyaránt juttatandó szerep a termelőknek és a kereskedőknek. Az akció egyrészt karolja fel iparczikkeink kivitelét is, másrészt igyekezzék fejleszteni a tengerentúli termények közvetetten behozatalát Fiumén át. A siker legfontosabb előfeltétele sűrű hajójáratok és olcsó díjtételek biztosítása. Külkereskedelmi hírek. Magyarország és Ausztria egymás közti forgalma a kedvezőtlen gazdasági év folyamán Ausztria javára aktívumot tüntet föl az 1904. év első tizenegy hónapjában. A statisztika szerint Magyarországra 1904. 1903. 1904. 1903. november jan.-tól—decz.-ig millió koronában Behozatal 842 -1-6-6 881-7 -(-49-5 Kivitel_______________78-4 — 17~7 834 5 — 204 Ausztria aktívuma 57 -1- 24 3 47-2 -1- 702 E szerint 1904-ben eddig 472 millió k. mutatkozik Ausztria javára, míg tavaly Magyarországnak volt 23 milió k. forgalmi többlete. A 15. Magyar export-törekvések. Az utóbbi években majdnem minden nemzet főtörekvését képezi, hogy iparczikkeinek vagy nyersterményeinek külföldön piaczot szerezzen és így közgazdasági mérlegét a kivitel fejlesztésével kedvezően befolyásolja. Naturák is folyton hirdetik a kiviteli törekvés szükségességét és a »tengerre magyar« hangzatos jelszavát, de ha kivitelre kerül a dolog és sikerül egyes czikkekre külföldön piaczot találnunk, az export keresztülvitelében máris nehézségekre bukkanunk. Elsősorban nagyon hiányosnak mondhatók mai hajózási viszonyaink. Két nagy hajózási vállalatra — az Adria és a Lloydra —-. van kivitelünk bízva és ezek, hogy egymás mellett megférjenek, járataikat olykér osztották be, hogy az Adria kizárólag a nyugatot, a Lloyd pedig a keletet lássa el. A nyugati országokba tudvalevőleg főleg nyersterményeinket visszük, míg a kelet felé iparczikkeink kivitelével eddig úgyszólván csak kísérleteztünk. Nyerstermékeinknek a tengerentúli országokban, sajnos, hatalmas versenye támadt és kivitelünk az utolsó években már csökkenést mutat. Helyesen fogták fel tehát iparosaink, midőn kész termékekkel kezdték a hozzánk legközelebb álló orienst felkeresni és örömmel számolhatunk be arról, hogy a szomszéd keleti államok e kiviteli törekvéseinket rokonszenvvel fogadva, a magyar czikkek a keleten jó kelendőségre tettek szert. Nem volt tehát nehéz, a magyar iparosnak a vevőt megszerezni, de óriási nehézséggé vált maga az elszállítás ténye, mert — mint említettük — a keleti járatokat az osztrák Lloyd tartja fenn, mely az egyedüli magyar kikötővel — Fiumével — nagyon is mostohán bánik el. A Lloyd’