Magyar Kereskedők Lapja, 1904. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)

1904-12-31 / 53. szám

1904. deczember 31. levél­biztosítási alap javára fog elkülöníttetni, illetve az ezen czim alatt már fennálló és jelen­­leg 600.000 k.-t kitevő alap 3.000.000 k.-ra fog felemeltetni. A Bácsmegyei agrár takarékpénztár rt. (Zombor) megalakult Zomborban. Az uj inté­zetet a Magyar agrár- és járadékbank rt. és a Szabadkai közgazdasági bank rt. alapították 500.000 k. részvénytőkével, fiz igazgatóság tag­jai : Barta Arnold (alelnök), a Magyar agrár­­és járadékbank vezérigazgatója; Beck Gyula dr., a Magyar jelzálog-hitelbank igazgatója; Fábri Samu, a Magyar agrár- és járadékbank igazgatója, Galambos Sándor, a Bács megyei gazdasági szövetség igazgatója, Heincz Albert, a Ferencz-csatorna társulat igazgatója, Koczkár Zsigmond kir. közjegyző, Latinovich Pál (el­nök), Bács Bodrog megye főispánja, Latinovich Géza orsz. képviselő, Lányi Mór, a Közgazda­sági bank elnöke, Molnár Károly orsz. képvi­selő, Pertich Mihály, a Közgazdasági bank el­nöke, Radovanovich György orsz. képviselő, Schóber Béla dr., a Magyar agrár és járadék­bank igazgatója, Tárczay Dezső főszolgabíró, Várossy Károly, a Bác­ megyei gazdasági egy­let megbízottja. Az Országos korona takarékpénztár m. sz. Bochkor Károly dr. egyetemi tanár elnök­­lése alatt decz. 29-én tartotta rendes közgyű­lését. A m­érleg szerint a szövetkezet 1.196,000 k. alap- és 112,000 k. tartaléktőke mellett 82,904 k. tiszta hasznot eredményezett és részjegyei után 6°/o os osztalékot fizet. Szakértői vizsgálat a tőzsdén. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa közhírré teszi,, hogy a tanács legutolsó teljes ülésén a következő határozatokat hozta : 1. A szakértő bizottságok által a búza súly­­keverékének megállapításánál a Reisz-féle 3. sz. osztályozó készülék használandó. A próba alapjait szolgáló 100 kg. búza lemérését, a ke­verék kiselejtezését és megmérését, szóval, az egész műveletet ne a szakértő bizottság, hanem a bizottságnak vagy egyik tagjának felügyelete­­mellett az áruüzleti titkárságnak e czélra kiren­delt egyik közege végezze. 2. A zab minősége tárgyában megejtendő szakértői vizsgálat esetében a rostálás az áru­­üzleti titkárság egyik közege által a szakértő bizottság vagy annak egyik tagja felügyelete mellett végzendő. 3. Ha a szakértő bizottság vizsgálata annak a megállapítását czélozza, hogy a vizsgálat tárgyát képező zab idegen magfélékből hány százalék keveréksúlyt tartalmaz, a százalékos mennyiség megállapításánál csak a talált idegen magfélék vehetők figyelembe, míg az előfor­duló föld, kő, szalma-pelyva csak a rostálás minőségének megállapítására szolgálhatnak. Közlekedési és tarifa-ügyek. Kisvasutak építése. A Magyar h. é. vasutak rt. tudvalevőleg 27 kisvasút építésére kapott engedélyt, melyek közül mintegy tíz vasútnak a tervei már készen vannak és minden előintéz­­kedés megtörtént az építés foganatosítására. A vállalat úgy tervezi, hogy ezeknek a vonalak­nak a kiépítését 1905. tavaszán megkezdi. Hidasbonyhád-szegzárdi vasút, A keres­kedelmi miniszter Csik József bonyhádi gőz­malomtulajdonos és Török Emil budapesti mérnöknek az államvasutak Hidasbonyhád ál­lomásától kiindulólag Bonyhád, Kakasd és Agárd községek, valamint Paradicsom és Szent­­gál puszták érintésével Szegszárd állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőz- és motor­­üzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmunká­lati engedélyt egy évre megadta. magyar kereskedők lapja A mezőkovácsháza-aradi vasút létesítése érdekében Aradon értekezletet tartottak, melyen megállapították, hogy az új vasúti vonal Arad­ról Reformátuskovácsháza, Kunagota, Nagy­kamarás, Almáskamarás, Dombiratos, Reformá­­tusdombegyháza, Matenkleit Dombegyháza, Ke­­vermes, Nagyiratos, Kisvarjas, Szentpál közsé­gek érintésével Mezőkovácsházáig vezetne. Az 55 km hosszú vonat építési költségei 950,000 k-ra rúgnának és a vasút jövedelmezősége előreláthatólag 5°/6-os volna. Az alapítók élén Urbán Péter és Biró Albert nagybirtokosok és Sármezey Endre, az Alföldi első gazdasági vasút rt. igazgatója állanak, kik a részvényaláírási tervezetet már legközelebb kibocsátják. Kisvárda-nyírbátori vasútra adott elő mun­kálati engedélyt Balogh Ferencz földbirtokos nyírbátori lakosnak az államvasutak Kisvárda állomásától Anarcs, Gyulaháza, Karasz, Petne­­háza,­­Jako, Nyirbakta, Ófehértó és Gyulai köz­ségek érintésével a nyiregyháza-mátészalkai h. é. vasút Nyírbátor állomásáig. Nagybecskerek-zsablyai vasút. A keres­kedelmi­ miniszter Rónay Mihály tótaradáczi nagybirtokosnak a szeged-nagykikinda-nagy­becskereki h. é. vasút Nagybecskerek állomá­sától Tótaradácz és Szerbaradácz községek ha­tárainkat, a Tisza­­folyam áthidalásával az óbe­­cse-ujvidék-titeli h. é. vasút Zsablya állomá­sáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű h­ é, vasútvonalra az előmunkálati engedélyt a cévre­ megadta. Internationale Transportgesellschaft A.-G. (Bécs). Az Allgemeine Transportgesellschaft decz. 2- án tartott közgyűlése jóváhagyta a Kohn és­ Mittler c­éggel való fúziót, az alap­tőkének 400,000 k.-val való felemelését és a czégnek a fenti szerint való megváltoztatását. A Navigazione Generale Italiana (Róma) közgyűlése az osztalékot az 1903/4. üzleti évre 25 órában állapította meg. A vállalat hajó­parkja 102 gőzösből áll és 45.348,344 líra ér­tékű. Az állam által támogatott járatokon a vállalat hajói 522,646, a nem támogatott vonala­kon 511.064 csomót tettek meg. A nyers bevé­tel 52.557,094, a kiadás 49.613,364 és a tiszta nyereség 2.943,699 k.-ra rúgott. A vállalat hajó­parkját most tetemesen nagyobbitja és e őzéi­ből a La­ Plata járatokra 5, az északameri­kaiakra 2, a nápoly-palermo-tuniszi vonalra 1 és a levantei forgalomra 5 új gőzöst rendelt meg. A vasú­t bérlet- és szabadjegyek érvénye. A kereső miniszter az 1904. évben kiállított állam­­vasúti összes kedvezményes évi bérlet- és szabad­­jegyek érvényét 1905. évi január hó 8-ig bezárólag kiterjesztette. Megjegyzendő azonban, hogy e­ meg­hosszabbítás nem vonatkozik a kedvezményes iga­zolványok egyéb nemeire, jelesen a féláru menet­jegy váltására jogosító arczképes igazolványok alapján az 1905. év január 1-je után csak az eset­ben igényelhető utazási kedvezmény, ha ezek az 1905. évre megfelelően érvényesítve lettek. gabona­ kivitelnél azonban tekintetbe kell venni azt, hogy az árak még az 1903. évi jegyzések alapján vannak felvéve s igy e tételeknél tete­mes értékkülönbözet fog mutatkozni a végleges statisztika megállapításánál. A keletázsiai kivitel kérdésében decz. 29-én értekezlet volt a m. kir. kereskedelmi múzeum­ban, melyen a keletázsiai kivitelben érdekelt testületek és társaságok, valamint több gazda­sági érdekképviselet kiküldöttei vettek részt. Az értekezleten Kovács Gyula dr., a Kereske­delmi múzeum igazgatója, elnökölt. Sasvári Ármin múzeumi titkár, mint előadó, ismertette az ez ügyben beérkezett ajánlatot. Beható tanácskozás után az elnök az értekezlet egy­hangú véleményét a következőkben foglalta össze: Sürgősen szükséges, hogy terményeink számára uj piaczokat szerezzünk s nag­y-­­ szabású akczióval lehetőleg függetlenítsük a magyar termelést az eddigi piaczaitól. Az érdekeltség a maga részéről hajlandó akczióba lépni a távol Keletre irányuló kivitel érdekében is, de szükségesnek tartja, hogy a kereskedelmi miniszter az ottani ver­senyviszonyokat olyan szakférfiúval vagy szak­­tudósítóval, aki a hazai viszonyokat is ismeri, alaposan tanulmányoztassa. Az akc­ióban egy­aránt juttatandó szerep a termelőknek és a kereskedőknek. Az akc­ió egyrészt karolja fel iparczikkeink kivitelét is, másrészt igyekezzék fejleszteni a tengerentúli termények közvetetten behozatalát Fiumén át. A siker legfontosabb előfeltétele sű­rű hajójáratok és olcsó díjtételek biztosítása. Külkereskedelmi hírek. Magyarország és Ausztria egymás közti forgalma a kedvezőtlen gazdasági év folya­mán Ausztria javára aktívumot tüntet föl az 1904. év első tizenegy hónapjában. A statisztika szerint Magyarországra 1904. 1903. 1904. 1903. november jan.-tól—decz.-ig millió koronában Behozatal 842 -1-6-6 881-7 -(-49-5 Kivitel_______________78-4 — 17~7 834 5 — 204 Ausztria aktívuma 57 -1- 24 3 47-2 -1- 702 E szerint 1904-ben eddig 47­2 millió k. mu­tatkozik Ausztria javára, míg tavaly Magyar­­országnak volt 23 milió k. forgalmi többlete. A 15. M­agyar export-törekvések. Az utóbbi években majdnem minden nemzet főtörekvését képezi, hogy iparczikkeinek vagy nyersterményeinek külföldön piaczot szerezzen és így közgazdasági mérlegét a kivitel fejlesz­tésével kedvezően befolyásolja. Naturák is foly­ton hirdetik a kiviteli törekvés szükségességét és a »tengerre magyar« hangzatos jelszavát, de ha kivitelre kerül a dolog és sikerül egyes czikkekre külföldön piaczot találnunk, az export keresztülvitelében máris nehézségekre buk­kanunk. Első­sorban nagyon hiányosnak mond­hatók mai hajózási viszonyaink. Két nagy hajózási vállalatra — az Adria és a Lloydra —-. van kivitelünk bízva és ezek, hogy egymás mellett megférjenek, járataikat olykér osztot­ták be, hogy az Adria kizárólag a nyugatot, a Lloyd pedig a keletet lássa el. A nyugati országokba tudvalevőleg főleg nyerstermény­ein­­ket visszük, míg­ a kelet felé iparczikkeink ki­vitelével eddig úgyszólván csak kísérleteztünk. Nyerstermékeinknek a tengerentúli országokban, sajnos, hatalmas versenye támadt és kivi­telünk az utolsó években már csökkenést mu­tat. Helyesen fogták fel tehát iparosaink, mi­dőn kész termékekkel kezdték a hozzánk leg­közelebb álló orienst felkeresni és örömmel számolhatunk be arról, hogy a szomszéd ke­leti államok e kiviteli törekvéseinket rokon­­szenvvel fogadva, a magyar czikkek a kele­ten jó kelendőségre tettek szert. Nem volt te­hát nehéz, a magyar iparosnak a vevőt meg­szerezni, de óriási nehézséggé vált maga az elszállítás ténye, mert — mint említettük — a keleti járatokat az osztrák Lloyd tartja fenn,­­ mely az egyedüli magyar kikötővel — Fiumé­­vel — nagyon is mostohán bánik el. A Lloyd’

Next