Magyar Kereskedők Lapja, 1919. szeptember-december (39. évfolyam, 14-36. szám)
1919-10-23 / 18. szám
kereskedelmi rt., Hungária műipari rt., Brázay Kálmán rt. A bejegyzett új szövetkezet : a Központok tisztviselőinek fogyasztási szövetkezete. A központi járásbíróságnálszintén igen sok régi perben kérték az eljárás folytatását. Itt azonban az új perek száma lényegesen kisebb, mint az előző évek pereié. Míg ugyanis az augusztus 1-től október 10-ig eső időszakban 1917-ben 6484 és 1918-ban 6337 új pert indítottak meg, addig az 1919. augusztus 1-ieill október 10-ig terjedő időszakban csupán 3452 új pert adtak be. Érdekes még a központi járásbíróságnál működő bírósági kézbesítő hivatal működése. Ez a hivatal zavartalanul kapja ma is a meg .zállott magyarországi területek bíróságaitól és a megszűnt Ausztria egyes részeinek bíróságaitól a kézbesítés iránti megkereséseket , és azokat akadálytalanul teljesíti is. Látható tehát, hogy az Ausztria és Magyarország között annak idején kötött viszonossági szerződést a régi monarchiából alakult területek bíróságai úgy künn, mint nálunk érvényben levőnek tekintik és most is respektálják. Az ideérkező megkeresésekből látható, hogy ezt Ausztriában és a megszállott részekben az ügyvédek és a felek is tudják. Nálunk azonban ezt nyilván nem tudják sem az ügyvédek, sem a felek, mert eddig a budapesti központi járásbíróságnál még egyetlen esetben sem kérték valamely megszállott területen levő vagy pedig ausztriai bíróság megkeresését, holott más években hetenkint számával kellett az ilyen megkereséseket elküldeni. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1919. október 23. •A prOIDíj felen a békeszerződés végrehajtása A kormány október 13-án kelt 5291/1919. M. E. számú rendeletével a monarchia megszűnéséből keletkező pénzügyi és gazdasági kérdések egységes intézésének biztosítására a külügyminiszter legfelsőbb fokú vezetése alatt Magyar felszámoló hivatal a békeszerződés végrehajtására elnevezéssel önálló hivatal szervezését mondja ki. A hivatal feladata különösen: előkészítése azoknak a megegyezéseknek, melyek az államvagyonnak — és pedig úgy a külföldön, mint a volt monarchia két állama és Bosznia-Hercegovina területén lévő közös vagyonnak, — továbbá az udvartartási és fejedelmi javaknak, valamint az alapoknak és alapítványoknak a felosztása tekintetében szükségesek, közreműködés azokban a tárgyalásokban, melyek a volt monarchia területein alakult államokkal az állami igazgatás ügyeire vonatkozó aktáknak, jegyzőkönyveknek, okmányoknak és okiratoknak, továbbá művészi, tudományos ,új, történelmi vonatkozású tárgyaknak a kicserélésére, illetve felosztására nézve lefolytatandók lesznek; a Horvát-Szlavonországokkal és Berzknia-Hercegovinával fennállott közjogi viszonyainkból felmerülhető pénzügyi kérdésekre vonatkozó ügyek intézése; a háborús jóvátételeknek és a volt momacehia katonai igazgatása alatt állott területeken folytatott gazdálkodásnak elszámolási ügyet; a jóvátételi bizottság részére szükséges felvilágosítások, adatok és kimutatások beszerzése, feldolgozása és nyilvántartása; a volt közösségből származó leszerelési anyagok leltározása és forgalombahozatala iránti intézkedés és ezen anyagokat illető megállapodások létesítése az érdekelt államokkal ; a volt közös kormány szállítói által támasztott követelések elbírálása és a hadiszolgáltatásokból eredő igények elláása ; közreműködés azon tárgyalásokban és megállapodások létesítésében, melyek a békeszerződés határozmányaiból kifolyólag, valamint az e határozmányok során felmerülő részletkérdéseknek a szabályozása céljából a monarchia területéin alakuló államokkal szükségessé válnak. A Bécsben működő Magyar felszámoló hivatal a hivatal kirendeltségévé szervezetik át. Az Anyagértékesítő intézet rt. szintén ez alá a hivatal alá rendeltetik. A gazdasági élet szélesebb köreit érintő általános érdekű ügyekben az érdekeltségek közreműködésének megfelelő biztosítására bizottság alakíttatik. Ebben a bizottságban tárgyalandók azok a kérdések is, melyek az egyes tárcák gondozására bizott érdekek körén túlmenő és az egész gazdasági életre kiható általános jelentőséggel bírnak. A bizottság tagjai az elnökön, elnökhelyettesen és 3 alelnökön kívül az egyes tárcák egy-egy kiküldöttje és a rendeletileg kijelölendő intézményeik és gazdasggi érdekképviseletek kiküldöttei, akiknek száma azonban nem lehet több 25-nál. A bizottság s a szüktséghez képest albizottságokat alapt kit, amelyekbe a bizottságnak nem tagjai is meghívhatók. A bizottság működésének részle-tes és szabályozására a hivatal ügyrendet állapít mg / A miniszteri tárcaközi bizottság megszűnik és a bízottig hatásköri alá helyezett* egepor-, toPT* Szemészete a jelen rendelettel szervezett hivatal kütelékébe 'vétetik átf!; -3 TM É.^rJtetef^aikialiirá... ^ g^sdasáji.jiserv^«b;f feloszlatása A .szovjettilalom számos gazdasági .szervet létesített" különböző elnevezések alatt (Anyaghivatalok, Üzemközpontok stb.), amelyek ..harítósági szimterttl voltak felruházva’.“"Ezeket a 1értéket most a kormány feloszlatja és felszámolásukat rendeli el. A vonatkozó, 5193/1019. IV. E. számú kormányrendelet azt az elvi kijelentést teszi, hogy a magyar állam a proletárdiktatúrának e gazdasági szervek létesítése körül történt, intézkedéseit a maga termeinek cl na.'. ism. és s.i. ezen fotézkedésektől az államot esetleg terhelő kötelezettségekért tetétősséget nem védi el, ellenben az ezen szervek ténykedéséből az államkincstárt netalán ért károk megtérítéséhez való igényét minden irányban p.r.:daHift. gr: " A rendelet, amely a feloszlatott gazdasági szervek likvidálását felszámoló bizottságokon ruházza, részletesen szabályozza a felszábolás módját, a felszámoló tömeggel szemben tálasztott igények rangsorát, és az összes ma- gánjogi viszonyokat, amelyek a proletár- s diktatúra gazdasági szerveinek működéséből keletkeztek. A kormányrendelet főbb intézkedéseit a következőkben ismertetjük: A felszámoló bizottságok megállapítják a feloszló gazdasági szervekhez tartozó, vagyontömegeknek az 1919. évi augusztus hó 6-ik napján fennn állott állapotát és az említett vagyontömegek kezelését és lebonyolítását átveszik. A felszámolás elrendelése magában foglalja a proletárdiktatúra gazdasági szervei által megrendelt vagy folyamatba vett összes munkák beszüntetését és a rendelések érvénytelen hését. A felosztó gazdasági, szervekhez tartozó - egyes -vagyontömegeiből minden más igényt megelőző rangsorban a felszámoló eljárással kapcsolatos költségeket és kiadásokat, valasmint e tömeget terhelő közadó tartozásokat kell kielégíteni. Ezek után a metrállapilag igények aránylagosan elégületnek fel. Elmaradt hasznot a tömegből megnémíteni nem lehet. 1-ra a tömegben a költségek, követelések és igények kielégítése után még felesleg mutatkozik, ez a "felesleg egészben az államkincstárt illeti a proletárdiktatúra részéről okozott kárainak részleges megtérítése doga. Aki a felszámoló gazdasági szervvel való összeköttetésből kifolyólag jogtalanul gazdagodott, az az így szerzett vagyoni előnyt a tömegből visszaszolgáltatni köteles. A felszámoló tömeget a felszámoló eljárás befejeztéig moratórium illeti meg. A felszámoló gazdasági szerv folyásitemilá követelései, zár alá vétetnek. A megállapított igényekre az illetékes szakminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg részfizetések teljesítését rendelteti el. A felszámoló tömeggel szemben támasztató igények'' fenn vagy fenn nem állása tekintetében dsőfokon a felszámoló bizottság; másodfokon és végérvényesen az, ebből a célból rendszeresített „Anzjoghivatalok tárcaközi bizottsága“ dönt. A felszámoló tömeggel szemben támasztható igényeket az elszámoló bizottság elnöke részéről kibocsátandó hirdetmény közzétételétől számított 30 nép alatt kell bejelenteni. A felosztásnál csak azokat az igényeket veszik figyelembe, amelyeket e határidőben bejelentettek, vagy amelyek fennállását, és összegét minden kétséget kizáró módon meg lehet állapítani. A felszámoló bizottság a tömeget harmadik személyekkel szemben megillető igények érvényesítése céljából a tömeg képviseletében a bíróságok előtt felperesként eljárhat. A feloszló gazdasági szerv tényleges birtokában egészben vagy részben még meglevő azokat az anyagokat, félgyártmányokat és árukat, amelyekre a felosztó szerv az igazolt tulajdonosnak még semmiféle ellenértékét nem tépietett meg, a tulajdonosoknak ott, ahol ezek a javak- a viszabocsátás időpontjábanvannak, rendelkezésére kell beicsátani. •Ha a tömegben oly dolog van, amely a kincstár tulajdona, azt a kincstár kívánságára vissza kell adni, mégakkor is, ha érte ellenértéket adtak? ebben az esetben a kincstár az adottellenértékét visszatéríti. Ha valamely ügyletet a felosztó gazdasági szerv vagy a vele jogviszonyban álló harmadik személy már részben teljesített és ha a szolgáltatást arányosan felosztani nem lehet, a jogviszony rendezése tekintetében a felszámoló bizottság javaslatára a Tárcaközi Bizottság véglegesen dönt. A feloszló gazdasági szerv cégét Az eddigi szöveggel „tébornyolitás alatt“ toldattal a felszámoló bizottság két tagja jegyzi. A felszámoló bizottság véghatározata ellen a fél 15 nap alatt a Tárcaközi Bizottsághoz felebbezhet ." A felszámoló fizottság által bekavant adatokat mindenki tartezife renijelkezésre bocsátani E rendelkezw* megszegés^;', vagy .kijátszása Tdlnagás, amely hat hónapig terjedhető elzárással és kettő ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — A Bar'lonya-központ borral kereskedik ! KülőfeTwrciizfaTy? létesített Haas Károly igazgató vezetése alatt az Országos burgonyaszezkésítő iroda, bornak a belföldön való vásárlása és a külföldön való, értékesítése céljából. A közélelpezési minisztériumnak ez a hivatala ezzel a ténnyel a legitim borkereskedelem hivatlap, versenytársává csapott föl, nemcsak az egyes érdekelt kereskedőknek, hanem az ország egész közgazdaságának kiszámíthatatlan kárára. Az még egyes rövidlátó agráriusoknak kedves színben is tűnhetik föl, hogy a Burgonyaközpont a bevásárlásnál való versenyével az árakat fölhajtja és így némely a gazda aztremélheti, hogy boráérttöbbet kap. Persze, hamarán bizonyul majd, hogy ez a reménység csalóka, mert a mozgékony, forgalmát növelni törekvő kereskedő igyekszik úgy a termelőt,mint a külföldi vevőt kielégíteni , a termeléírek tehát a lehető legmagasabB árat fizeti- írs ^átvevővel szemben is igyekszik mlértös lenni. Nem igy a byrokratisitB. v agy.. költséggel dol- l gozó hivatal, melynek üzleteibél esetleg titkos, 1 .alig ellenőrizhető magánérdekek is érvényesülhetnek. Még sokkal súlyosabb beszámítás alá esik a külföldön az eladásnál a legitim kereskedelemnek támasztott verseny, amely az idegen piacokon elérhető árakat föltétlenül nyomja és könnyen azzal a végzetes következménnyel járhat, hogy időnként a magyar bor exportképességét megsepchisíti. Az állami borüzlet ezenkívül kihat a hordók forgalmára, is és így még ezen a téa is megnehezítheti boraink értékesítését. Valóban furcsa, hogy a amikor a zöldségkereskedő dióval mer foglalkozni, az élelmiszerkereskedő mézetad-vesz, rásütik, hogy szakmájába nem vágó cikk adásvételét folytatja, tehát lánckereskedő, a kizárólag a burgonya forgalmának megnyomorítására létesült állami hivatal fölcsap barker'v'1-jének és ezzel tipikus lánckereskedővé válik. — A jövedelmi és vagyonadóiörvények végrehajtására vonatkozólag a pénzügyminiszter 141500/1919. szám alatt körrendeletet bocsátott ki, amely a 127.000/1916. számú alaputasítást módosítja el, kiegészíti. Ez a rendeletaz 1918. évi IX. törvénycikkben foglalt acjiónovellának ama § -ait rendeli végrehajtani, melyek a 30. §. szerint az 1918. évben még nem voltak alkalmazandók. A most megjelent, rendeletben nincs tehát szó újításról, hanem csupán a törvény végrehajtásáról. Az adónövelőárnak most végrehajtás alá kerülő intézkedései a következők: A progresszív jövedelmi adólegmagasabb kulcsa 5%-ról 6%-ra, a progresszív vagyoni adóé 0.5%-ról 0.6%-ra emeltetik. A vagyoni adó alól mentes minimum 50.000 koronáról 20.000 koronára csökken. Végrehajtásra kerül az úgynevezett agglegényadó is, mely nem egyéb a jövedelmi adóhoz fizetendő pótléknál és mely egyedül álló személyeknél 15%-ot és egy családtaggal biró személyeknél 10%-ot tesz ki. Fontos úyítás az, hogy a jövedelmi adó alapjából nem csupán az előző év tárgyi adóit lehet levonni, hanem a hadinyereségadót is. Ezeket az adókat azonban csak vallomás beadása esetén vonják le. Az adónovella 9. §-a szerint az 1917. hadi évben, illetve a következő években fennállott üzletnek jövedelme akkor is számításba veendő, ha az üzlet az adókivetés idejében már megszűnt. Akik magyarországi ingatlanaik jövedelmét külföldön költik el és, évenként legalább négy hónapot nem töltenek Magyarországon, azok jövedelmük háromszorosa után fizetnek adót, azonban a jövedelem háromszorosából a terhelőnek nem háromszoros, hanem csupán egyszeres összegét vonják le.