Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1920-06-03 / 45. szám

egyes­trém­ára: 3.— KORONA XL. évfolyam Budapest, 1920. junius 3. 45. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas­ u. 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON: Szerkentőség: 11-28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő magyar Pénzügyre együtt: egész évre 200 K, félévre 105 K, negyedévre 55 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői Ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapjá­t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői Ingyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: A papírhiány és papír­ drágaság folytán a 4 oldalra redu­kált terjedelem mellett ezentúl úgy a Magyar Kereskedők Lapja vasárnapi, mint annak Magyar Pénzügy cím alatt megjelenő csütörtöki számába csak kétféle hirdetést veszünk fel: a címlapra (milliméter soronként 30 K-ért), a szövegoldalra (milliméter soronként 18 K-ért). ^NAF­A/WVSAAfWAiVlWVW^^W^W^^‘^WWW^ Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS­ UTCA IO. 132 Minden hé­t­. KOLUMBUS FŰSZER- ÉS GYARMATÁRU­­Vidéki képvisé­­g KERESKEDŐ TÁRSASÁG ÚJPEST, •• Telefon /65—91. Pénzügy hírek. Uj adótörvények A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé tör­vényjavaslatot terjesztett a fényűzés megadóztatá­sáról. Az új adó neve: fényű­zési forgalmi adó, amely a taxatíve felsorolt c­ikk­ek után­ fizetendő, amikor azok a detail-kereskedelemben a közvetlen fogyasztónak eladatnak. A 10%-os adót a keres­kedő fizeti az általa vezetendő feljegyzések alapján negyedévenként. A megadóztatot cikkek sorában nemcsak fényűzési tárgyak szerepelnek, hanem szükséges ruházati és egyéb közszükségleti cikkek, mihelyest azok anyaga nem a legegyszerűbb és kö­zönségesebb, vagy pedig azok vételára bizonyos értéket meghalad. A pénzügyminiszter az új adó hozamát évi 140—150 millió­­-ra becsüli. A fény­­űzési forgalmi adó mindenesetre sokkal szűkebb körre szorítkozik, mint a német általános forgalmi adó, amelynek bevezetésére a pénzügyminiszter az időt még nem látja elérkezettnek. A közeljövőben a nemzetgyűlés elé kerül to­vábbá az italmérés rendezéséről szóló törvényjavas­lat, amely alapos revízió alá vonja az italmérési engedélyeket és azokat elsősorban a hadirokkan­taknak, hadiárváknak, hadiözvegyeknek, továbbá a munkában megrokkant munkásoknak és a szakma­beli munkásoknak fogja juttatni. Az új adótörvényjavaslatok közül már a közeli időben a nemzetgyűlés elé kerül a tőzsdeadóról szóló törvény, amely az értékpapírforgalmi adó ed­digi tételeit lényegesen fel fogja emelni. Készülőben van továbbá az általános jövedelmi adó javaslata, valamint az eddigi adók igen erős megnyllékolásá­ról is készülnek tervezetek. A koronajáradék-kötvények új szelvényei. A pénzügyminiszter 17716. számú hirdetménye értelmé­ben mindazon 4 % -os magyar koronajáradékok után, melyek szelvényiveinek utolsó szelvénye 1919. évi december hó 1-én lejártak, új szelvényivek adatnak ki mindazok részére, akik a január 1­3 óta lejárt szel­vények beváltására jogosultsággal bírnak. Az uj szelvényivek kiszolgáltatása 1920 december hó 1-ig kérhető. Álámadóssági szelvények beváltása. A pénz­ügyminiszter 3060. számú hirdetménye értelmében az alábbi magyar államadóssági kötvények június hó 1-én esedékessé váló szelvényei kerülnek a már megállapított korlátok és módozatok mellett bevál­tásra : a 4%-kal kamatozó m. kir. járadékkölcsön (koronajáradékkölcsön) : az 1915. évi május hó 12-iki kerettel kibocsátott 5­ 4%-kal kamatozó m. kir. járadékkölcsön (11. hadikölcsön) ; az 1917. évi no­vember hó 15-iki kelettel kibocsátott 5%%-kal ka­matozó m. kir. járadékkölcsön (VII. hadikölcsön) ; az 1916. évi május hó 1-ei kelettel kibocsátott 5­/5 %-kal kamatozó m. kir. állami pénztárjegykölcsön (IV. ha­dikölcsön) , az 1918. évi április hó 9-iki kerettel ki­bocsátott 5%-kal kamatozó m. kir. állami pénztár­­jegykölcsön. Az Osztrák-magyar bank május hó 15-iki kimu­­tatása szerint a bankjegyforgalom a jelentés hetében 1.5 millió­­-val 61.281 milliárdra csökkent, minthogy az osztrák üzletvitelben észlelt 66.4 millió K bank­­jegygyarapodással szemben a múlt év végén lezárt üzleteknél a bankjegyforgalom 68.9 millió K apadása áll­tt elő. A magyar üzletvitel a jegybankot a váltó­­tárcában 41.9 millió K-val vette idénybe, amivel szemben az osztrák váltóállomány 0.9 millió K-val csökkent, úgy hogy végeredményben a tárca 40.9 millióval lett nagyobb. Ellenben a lombardállomány 51 millió K-val apadt, amely eredmény úgy állott elő, hogy az osztrák üzletvitelben 1.3, a múlt év végén le­zárt üzleteknél 50.1 millió K apadás mutatkozik, míg a magyar üzletvitelben 391.700 K csekély emelkedés állott elő. A magyar államjegyek adománya 69.1 mil­lió K-val 305.2 millió K-ra emelkedett amely tételben a postatakarékpénztár pénztárjegyei foglaltatnak. Az aktívák sorában legnagyobb változás az „egyéb kö­vetelések“ tételénél fordul elő, amely május második hetében 177,4 millió K-val duzzadt meg. A girószám­­lán a pénzbőség állandóságának bizonyságául a je­lentés hetében is elég tekintélyes befizetések történ­tek (a magyar üzletvitelnél 129,1, az osztrák üzlet­vitelnél 140, a mait év végén lezárt üzleteknél 19,11 millió KI, úgy hogy a gíróbetétek összege 288.8 mil­lió K-val 8.144 milliárd K-ra emelkedett. Az „egyéb tartozások“ tétele is 34.7 millió K-val lett nagyobb. Örvendetes jelenség az érckészletnek 9 millió K-t meghaladó növekedése, ami­s, a devizakészlet 9,065 millió K-val történt szaporodásából állott elő. A Magyarrolasz bank rt. masz csoportja szmun­­kátust alapított, amely a Magyar agrár- és járadék­­bank rt. részvényeseinek önkéntes részvénycserét ajánl fel. Három darab agrárbanki részvény hét da­rab magyar-olaszbanki részvényre cserélhető jú­nius 1 -től 15-ig bezárólag Budapesten a Magyar­­olasz bank rt. Andrássy­ út 5. és Széchenyi­ utca 1. számú pénztárainál, Bécsben pedig az Allgemeine Depositenbank­nál és az Unionbanknál. A szindikátus a kicserélt részvényeket a Magyar-olasz banknak engedi át, mely e célból júniu­s 14-én rendkívüli köz­gyűlést fog tartani alaptőkéjének 300 millió K-ról 350 millió K-ra való felemelése végett Tőkeemelés után a bank saját tőkéje 593 millió K lesz. A központ székhelye V., Nádor­ utca 16. számú házban van.­­ A Fővárosi bank és váltóüzlet rt. május 29-én tartott közgyűlésén az 1918. és 1919. üzletévekre együttesen fizetendő osztalékot 30 K-ban, azaz 7% -­­ban állapították meg. Egyúttal elhatározták, hogy az eddig 5 millió K alaptőkét 10 millió K-re emelik fel. Az új részvényeket 1:1 arányban 434 K áron ajánl­ják föl a régi részvényeseknek. A Magyar általános hitelbank közgyűlése elhatá­rozta, hogy a 41,031.450 K tiszta nyereségből az 1918. és 1919. évekre részvényenként 40—40 K, ösz­­szesen tehát 80 K osztalék fizettessék, 1,500.000 K a rendes tartalékalapra, 1,500.000 K az ingatlanok tartalékának gyarapítására 1,000.000 K hadifoglyaink hazaszállításának céljaira és 1,000.000 K az intézeti nyugdíjalap erősbítésére fordíttassék, a maradó 1,633.544 K u.­ számlára vezettessék elő. Az igazgató­ságba új tagokként Ghillány Imre báró, Harkányi Já­nos báró, Neurath Lajos és Vida Jenő, a felügyelő­­bizottságba pedig Bettkó Gyula, Elischer Viktor és Stern Ede választottak. A Magyar általános takarékpénztár rt. közgyű­lése elhatározta, hogy a 7.511.579 K tiszta nyereség­ből a tartalékalapba 500.000 K utaltassák, miáltal az 36 millió K-ra emelkedik és a 22. és 23. számú rész­vényszelvény egyenként 25, tehát összesen 50 K-val váltassák be. A közgyűlés a Banca Commerciale Triestinával létesített szorosabb összeköttetés­­ kap­csán altomontei Scaramanga Giovannit, a Banca Commercials Triestína elnökét, Brunner Armi­rió dr.-t, ezen intézet alelnökét és Krauss Ernőt, ezen intézet ü­gyv. igazgatóját az igazgatóságba, ifj. He­gedűs Sándor és Prónay György bárót a felfigyelő­­bizottságba választotta. A Magyar-Francia biztosító rt. egyesített 1918/19. évi mérlege 1.674.699 K tiszta nyereséget tüntet fel, melyből a két évre összesen 20 K , 5% osztalékot fizet. A Győrvárosi és megyei takarékpénztár (Gver) alaptőkéjét 2 millióról 4 millió K-ra emelte fel. Az új 400 K rt. é. részvények 950 K-s áron kerülnek kibo­csátásra. A Központi takarékpénztár rt. (Körmend) alap­­tőkéjét 600.000 K-ról 1.200.000 K-ra emeli fel. Az Unionbank (Bécs) alaptőkéjét 100 millióról 200 millió K-ra emeli fel. A Wiener Bankverein 130 millió K alaptőkéjét legközelebb 300 millióra fogja felemelni. Az Osztrák elemi biztosító rt részvényeinek többségét megvették a londoni Commercial Union és a The Excess biztosító társaságok. A társaság cégét Elemi általános biztosító társaságra fogja változtatni és alaptőkéjét 4 millióról 8 millió K-ra fogja felemelni. Az Oesterreichische Industrie- und Handelsbank (Bécsi alaptőkéjét 60 millióról 120 millió­­-ra emelte fel, 30% fejpénzzel. A Zlvnovstenka Banka (Prága) alaptőkéjét 300 millió koronára emeli fel. Francia és amerikai bankok Jugoszláviában. Az amerikai Foreign finance corporation 10 millió dollár alaptőkével, Amerikanisch-südslavische Bank cég alatt Zágrábban és ugyanott az Institut crédit de la Suisse franchise 3 millió svájci frank alaptőkével, pénzintézeteket alapítanak. Új bankok Spalatóban, Spalatóban egyszerre három pénzintézet alakult részvénytársasági ala­pon. A Szövetségi bank a földműves érdekeltségre alapítja üzleteit, a Délszláv iparbank főleg ipar­­vállalatok alapításával szándékszik foglalkozni, a Kereskedelmi népbank ügykörét a kereskedők, ipa­rosok és kisgazdák körében kívánja kifejteni. Jugoszláv bankok tőkeemelése. A Szerb köz­kereseti bank (Szerajevó) 20 millió K alaptőkéjét 40 millió K-ra, a horvát részvény-takarékpénztár (Vukovár) 300.000 K alaptőkéjét 1 millióra, a Her­cegovinai bank (Mosztar) 1 millió K alaptőkéjét 2 millióra és a Horvát bank (Travnik) 1.3 millió K alaptőkéjét 5 millióra és a Bosznia-hercegovinai muzulmán központi bank rt. (Szerajevó) 15 millió K alaptőkéjét 20 millióra emeli föl. A Muzulmán bank rt. (Banjaluka) is tőkeemelést tervez, 800.000 K-ról 2 millióra. A Bank für Handel, Gewerbe und Indnstrte (Zágráb) elhatározta alaptőkéjének 20 millióról 50 millió K-ra való felemelését. A bank az 1919. éviéta 1.292.935 K tiszta nyereséget ért el, melyből 20 K­­* 10% osztalék fizet. . .. A Banka Nikola Boskovic rt. (Belgrád) alap­tőkéjét 500.000 dinárról 2 millió dinárra em­elte fel. A Banca Cereallstilor Bukarestben 25 millió lei alaptőkéjét 50 millióra emeli fel. _ .r o* Lengyel bankok tőkeemelése. A Krakói Galizi­­ sche Bank für Handel und Industrie 30 millióról 60 millió K-ra, a lembergi Bodenkreditbank A.-G. 20 millióról 50 millióra, a lembergi Bank der polnischen Kaufmannschaft 3 millióról 20 millióra emelte fel alaptőkéjét. A Banca Marmorosch, Blank & Co. (Bukarest) alaptőkéjét 75 millió lejről 125 millióra emeli fek A bank fiókokat állít Aradon, Brassóban, Kolozsvárt, Nagyváradon, Temesvárt és Marosvásárhelyt. A Comptoir d'Escompte de Génévé magába ol­vasztja a lausannei Moril, Chavanne & Co­backcé­­get és alaptőkéjét 10 millióról 50 millió frtinkra emeli fel. A Banca Commercials (Róma) részvényeinek többségéért az alapításban résztvett szindikátus, kí­vül álló személyek és az igazgatóság tagjai között heves tőzsdei harc keletkezett, amelybe az olasz kor­mány is beleavatkozott elrendelvén a vizsgálatot. A Banca Commerciale a budapesti Magyar-olasz bank alapításában is résztvett. •• Kereskedelmi tiirek. Tiltott állatkivitel büntetése. A Kormány 4160 1920. számú rendeletével a hasított körmű, vagy egypatás élő állatok kivitelére megállapított tilalom megszegését kihágásnak minősíti, amely 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000­­-ig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Az állatot el kell kobozni és az értéknek is-e a feljelentőt illeti. Csődügyek. A Munkaadók bankja rt. budapesti cég kényszerfelszámolására vonatkozó számadá­sok június 12-ig megtekinthetők Busztin Gyula dr.-nál (Vilmos császár­ út 32), ahol az észrevéte­lek írásban megtekinthetők. Kellner Jenő bakonymagyarszentkirályi vb. kereskedő ellen a csödönlílvüli kényszeregyezségi eljárás megindu­latott. Vagyonfelügyelő Berger Mór bakonymagyarszentkirályi lakos. Követelések bejelentése jun. 18-ig a veszprémi törvényszékhez, egyezségi tárgyalások jun. 30-án d. e. 9 órakor A Magyar Pénzüigy­et a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői is isflxeja megkapják.

Next