Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)

1920-07-01 / 53. szám

1920. július 1. MAGYAR PÉNZÜGY­ ­rs üzleti hírek A textilszakma válsága ! A textilszakma üzletmenete már néhány, hete rendkívül gyenge. Dacára annak, hogy, a magyar pamutipari vállalatok vagy egyáltalában nem, vagy nagyon redukált üzemmel dolgoznak, a budapesti piac valósággal el van árasztva áruval. Közvetlenül a proletárdiktatúra bukása után nagyarányú import indult meg mindenféle textilanyagokban, elsősorban azonban pamutárukban, főleg Olaszországból, de sok áru jött Svájcból és Angolországból is, míg Cseh­országból az import aránylag kisebb volt, ámbár tudvalévőleg éppen a cseh gyárak vannak arra leg­jobban berendezve, hogy a magyar fogyasztóközön­­ségnek megfelelő minőségeket és mintákat készítse­nek. A cseh gyárak azonban már kezdettől fogva nem voltak versenyképesek és az idők folyamán versenyképességük mindinkább csökkent, úgy­hogy valószínű, hogy ha még igazi szükséglet volna is, akkor sem igen jöhetne a cseh áru tekintetbe. Igazi szükséglet azonban nincsen. A közönség vásárlóképessége szemmel láthatólag kisebbedik, de még a külföldön megindult árhanyatlásokból min­denki azt következtetheti, hogy a textiláruk nagy­arányú olcsóbbodása nálunk sem­ maradhat el. Ezt a feltevést látszik igazolni az, hogy az árak átla­gosan 10—15%-os hanyatlása már nálunk is be­következett és különösen a vidék abszolúte tartóz­kodó. Hiába igyekeznek a közép- és kisebb nagy­­kereskedők a vevőket meglehetősen hosszú hitel felajánlásával a vásárlásra csábítani. A már itt lévő készletek sem helyezhetők el, de egyenesen ka­tasztrófával fenyegeti a szakmát, ha az Olasz-, An­gol- és Csehországban a mai viszonyokhoz képest magas árakon létrejött kötések lebonyolítására ke­rül a sor. A külföldi eladók feltétlenül ragaszkodnak a létrejött üzletek lebonyolításához és minthogy fő­leg a gyengébb magyar nagykereskedők nem lesz­nek képesek az előre vásárolt mennyiségeket át­venni, szinte bizonyosra lehet venni, hogy kényszer­­eladásokra kerül a sor. Az ilyen kényszereladások folyamata Ausztriában már megindult és mert az ott felesleges áru jelentékeny részét szintén Magyar­­országon igyekeznek elhelyezni, a bécsi kényszer­­eladások is nyomják a piacot. Az igazi derűt még nem állott be. Egyelőre az árutulajdonosok minden erejüket megfeszítik, hogy az árak esését feltartóztassák, de valószínű, hogy febbeli erőlködéseik nem járhatnak igazi eredmény­nyel, mert eltekintve az idegen pénznemek árfolya­mának tetemes hanyatlásától, a beszerzési árak is nagyon visszamentek a külföldi piacokon. A legna­gyobb a hanyatlás Svájcban, ahol egyes árufajták, elsősorban nyomott áruk és zefirek, már 30%-kal olcsóbbak, mint ezelőtt két héttel voltak.­­ Nálunk jó minőségű kékfestőárut, amelyért két-három hét­tel ezelőtt még szívesen fizettek 100—1 ló K-t, ma már 90 K-ért, sőt olcsóbban is ajánlgatnak, de még ezen az áron sem igen akad vevő. Az olasz zefirek ára körülbelül 100 K-ra ment vissza, míg makó­­fonalból készült elsőrendű angol zefirek ára is inkább alatta, mint felette van a 115 K-nak. Ugyancsak olcsóbb lett a Horencáig, amelyből elég jó minő­ségeket kínálnak 280 K-ért. Molinó nagyobb tételek­ben nincs a piacon és így ennek a cikknek nincs ki­alakult ára, ellenben a pamutvásznak már 80 K körüli árakon alig helyezhetők el. Az általános árhanyatlás nem hagyta érintetle­nül a téli árut sem. Flanelok és barchentok, ámbár ezeknek az idénye még csak ezután áll majd be, már bőven kaphatók 75—80 K-ért. Talán az egyetlen pamutcikk, amelynél eddigelé nagyobb áresés nincs, a cordbársony. Ezt a cikket majdnem kizárólag Csehországból lehet csak beszerezni, a cseh gyárak pedig nemcsak ragaszkodnak áraikhoz, hanem az ál­talános világpiaci helyzettel nem törődve, még időn­ként áremeléseket igyekeznek érvényesíteni. Bárso­nyokból tehát a készletek kicsinyek és minthogy selyembársony sem kapható, sőt selyembársony be­hozatalára egyáltalában nincs is kilátás, mert arra, mint luxuscikkre, nem adnak behozatali engedélyt, ez az egyetlen cikk, amelynek a kínálata nem sok­szorta nagyobb a keresletnél. A pamutáruk nagy árhanyatlása befolyásolta a gyapjú- és félgyapjúszüretek árainak alakulását is. Ezeknél azonban egyelőre az áresés alig nagyobb 5—6%-nál, mert nincsenek a piacon jelentékeny készletek. Úgy hírlik azonban, hogy főleg bank­pénzzel dolgozó középnagykereskedők igen nagy mennyiségeket kötöttek le a külfölcsön. • Ezeknek a kötéseknek a lebonyolítására öt-hat hét múlva kerül majd a sor és akkor valószínű, hogy a bejövő na­­­gyobb mennyiségek nyomni fogják az árakat. Fűszerekben az üzlet majdnem egészen meg­szűnt. Az árutulajdonosok csak úgy tartózkodnak az eladástól, mint a vevők a vásárlástól. A nagy üzlettelenség és talán még inkább az, hogy külföldön is lanyhább letz az irányzat, amennyire a gyér ér­tesítésekből kivehető, nálunk is azzal a következ­­ménynyel jár, hogy a legtöbb cikk árai csekélység­névlegesek, mert üzletkötés alig fordul elő és kü­lönösen nagy tételek szinte eladhatatlanok. A leg­nagyobbat esett a bors ára. Fekete Singapore-borsot — igaz, hogy elvétve csupán — már 80 K-nál ol­­csákban is ajánlanak, a legtöbb cég árjegyzései aze Isz.n 80—85 K között mozognak. Olcsóbb lett a szélsőjön is, amelynek általában 68—78 K-s jegy­zései trmilen 65 K-nál olcsóbb kínálat is akad. Fahéj ára 100—110 K között ingadozik, míg hollandi kö­ményre 40—44 K-val nem igen találkozik vevő. A többi fűszerekben majdnem abszolút a hiány és így az otuiak még névleges árait sem lehet jegyezni. Kávéra is kiterjedt az általános lanyhaság, dacára annak, hogy ez iránt a cikk iránt még min­­dig­ meglehetős érdeklődés mutatkozik. Lantos su­­periort nagy tételekben már 112 K-val is ajánla­nak, de a legtöbb árutulajdonos ragaszkodik a 115—118 K árhoz. Kakaó ára hanyatló irányzatot követ. Korii­­kakaóért eredeti csomagolásban egyesek még mindig 170 K-t kérnek ugyan, de nem ritka már a 167—168 K-s ajánlat sem, míg Benthem­-féle hordós árut 160— 165 K-ért, Kamphuis-féle ládás kakaót 170—178 K-ért kínálnak. Csokoládé forgalma csekély. Stellone, Block- Qiandi és Moriondo ára 178—195 között, Vinay és más francia, svájci és spanyol háztartási minőségek árai 188—200 K között mozognak. Mazsolának sem kereslete, sem kínálata nem hagy. Igazán szép, világos, aranysárga Karabumo is kapható már 80 K körüli árakon, míg elemét 42—45 K-ért, sötét minőségeket 40 K-nál olcsóbban is kanálnak. Makaróni kínálata bőséges és egyáltalában nincs vételkedv, dacára annak, hogy már 35—40 K-ért, sőt olcsóbban is kínálják az elsőrendű olasz tojásos árut. Méz kínálata valamivel bőségesebb lett ugyan, de azért még mindig nem öltött nagyobb arányo­kat. Pergetett mézet már 75—85 K-ért kínálnak. Füge még mindig sok van a piacon. Az itt lévő készletek nehezen helyezhetők el, dacára annak, hogy az árutulajdonosok nagy árengedményekre hajlandók. Matta-fügét 18—20 K-ért, nádfonatu ko­sárárut ugyancsak 18—20 K-ért, fafonatu kosárárut 25—30 K-ért kínálnak. Növényolajokban sem a kereslet, sem a kínálat nem valami­­nagyarányú. Lenolajért 105—110 K-t, tengeriolajért kb. 95 K-t, repceolajért 85—88 K-t jegyeznek. Csontzsírban nagy a hiány, mert a csontfeldol­gozó gyárak, kevés lóvéin a szenük és még inkább a benzinjük, nem igen tudnak dolgozni. A piacra kerülő kisebb tételekért 105—110 K-t fizetnek. Stearin nagyon keresett, áru azonban alig kap­ható. Nem ritka a 170—180 K-ás árigény sem. Para­fin kereslete valamelyest javult és mint­hogy újabb behozatalok nincsenek, az itt lévő készr­­etek előreláthatólag rövidesen kifogynak. Fehér 50—52 fokos táblás ára nagyban 68—70 K. Szappan irányzata határozottan lanyha, mert a kínálat jóval nagyobb a keresletnél. Belföldi első­rendűnek elismert, 60—62% zsírsavat tartalmazó szmszappant 65—66 K-ért ajánlgatnak, de ezen az áron is nehezen talál vevőre. Külföldi szappan iránt egyáltalában nincs érdeklődés. Pipereszappan kínálata nagy, a gyárak terme­lésüket csak nehezen tudják elhelyezni. A magas árakon behozott sok külföldi áru is nyomja a Piacot. Egységes árak nem alakultak ki, hanem a minőség és a darabok nagysága szerint az árak tucatonkin­t 80— 200 K között váltakoznak. A kereslet minimális. Gyertya iránt az érdeklődés megcsappant, az árak mégis tartják magukat, mert a behozatal egé­szen megszűntt és az itteni készletek nem Valami nagyok. Glasgowi árut 98—102 K-ért, Mirát 95— 100 K-ért, parf­fin gyertyát 80—88 K-ért ajánlanak. Faggyú kínálata elég bőséges, míg a szappan­­gyárak vételkedve észrevehetőleg megcsappant, mert a kész gyártmányok elhelyezése nehezebbé vált. Importált olvasztott technikai faggyú ára 100—102 K, belföldié 95—96 K. Aceton nagyon keresett, áru egyáltalában nincs a piacon, szívesen fizetnének érte 180 K-t is. Naftalin meglehetősen keresett. Elsőrendű áru 18 K, gyengébb minőségű 16 K. Antiklór nagybani ára 78—85 K között inga­dozik. Sósav szükséglete minimális, kereslet nincs, de a készletek sem valami nagyok. 22 fok Bé árut 14—15 K-ért kínálnak. Szalajkáliból a budapesti piacon nincsenek valami nagy készletek, de a szükséglet is csekély. Nagybani ára 95—97 K között ingadozik. Marónátron kereslete valamelyest javult, de a kínálat még minndig nagyobb a szükségletnél. Nagy tételekben 42—46 K-ért, kisebb vételnél 48—50 K-ért kínálják. Am­móniákszodában nincs nagyobb forgalom. 98—99%-os áruért 38—40 K-t jegyeznek. Ke­lciumkarbidból már huzamosabb ideje nem jöt­tek újabb szállítmányok, főleg a bányák részéről élénk a kereslet és így az itt lévő készletek előre­láthatólag rövidesen ki fognak fogyni. Ennek dacára az ár nem emelkedett. Vagyontételeket 24—25 K-ért, kisebb mennyiségeket 27—28 K-ért lehet kapni. Rézgalló készletei lassartkint felszívódnak ugyan,­­ mert újabb hozatalok nincsenek, de egyelőre a kíná­lat sokkal nagyobb a keresletnél és ennek következ­nek. Aussig­ árut legalább félvagyonos tételekben 34—38 Kért ajánlanak. Raffiaháncs iránt nincs semmi kereslet, a kí­nálat pedig nagy. Extraprima Mayungát 50—53 K-ért, prímát 48 K-ért, Tamatávét 44 K-ért aján­lanak. Magnéziumkarbonát, elsőrendű áru 28—30 K, míg gyengébb minőségek 10—12 K-ért is kaphatók. Gipsz kereslete csekély, mert az építkezés szü­netel és az ezt a cikket feldolgozó gyárak sem igen vannak foglalkoztatva. Szuldicaturgipszet 3—4 K-ért, alabastromgipszet 5,50—6 K-ért kínálnak, de ezeken az árakon sem igen veszik. Gyanta leginkább amerikai világos és közepes áru van a piacon, amelyért nagyban 70—72 K-t kérnek. Kénpor a bővebb esőzés folytán valamivel jobb keresletnek örvend, de még bőségesen van áru a piacon és így az árak nem tudnak emelkedni. 98—99 %-os, kétszer finomított szicíliai kénport nagy téte­lekben 17—18 K-ért, sőt elvétve még olcsóbban is, ajánlanak. Vanilin ára mág mindig emelkedő. Kg-jáért 8500 K körüli árakat kérnek. Hadikávé legmagasabb árát az Országos köz­ponti árvizsgáló­ bizottság június 26-án kelt 10.130. számú rendelete június 27-től kezdődő érvénnyel úgy állapította meg, hogy a gyári ár 21 K, a nagykeres­kedői ár 22,50 és a fogyasztói ár 25 K kg-köttt. A gyümölcsből való szesztermelés korlátozásáról szóló rendeleteket a kormány június 25 én kelt 5111/1920. számú rendelete hatályon kívül helyezte. A férfiúiba készítéséért és vasalásáért felszá­mítható árak tekintetében az Országos központi ár­­vizsgáló­ bizottság június 28-án kelt, június 29-én ha­tályba lépett 10.170 számú rendelete úgy intézkedik, hogy az ezekért a munkákért felszámítható árakat maguk a szabók állapítják meg, de minden egyes munkáról tartoznak a félnek részletes számtól adni. wvww^vvvwvxvw­vyv^ivvvwvw Ipari hírek. Malmok kereskedelmi őrlése. A közelemezési miniszter felhívja az ország malom­vállalatait, hogy amennyiben az 1920—21. termésévben kereskedelmi őrléssel (gabonavásárlással és liszteladással) fog­lalkozni kiváltnak, ezen igényüket legkésőbb f. évi július hó 15-ig írásban jelentsék be a közélelmezési minisztériumnál (Budapest, IV., Eskü-tér 1., Itt em. 10. sz. alatt) Kereskedelmi őrlést kizárólag csak azon malom­vállalatok folytathatnak, amelyek fenti bejelentés alapján kereskedelmi őrlés folytatásába írásos engedélyt kaptak. Ezen engedélyt kizárólag csak azon malomtelepek kapják meg, amelyek vámőrléssel egyáltalán nem foglalkoznak, illetve azt a kereskedelmi őrlésre vonatkozó engedély té­telekor haladéktalanul beszüntetik és kötelezik ma­gukat arra, hogy minden kereskedelmi őrlés cél­jából a malomba érkező­­terménykészlet 20 (húsz) százalékát természetben a közélelmezési miniszter rendelkezésére bocsátják közfogyasztás céljaira a termelők által közcélokra beszolgáltatandó termé­nyek rendeletileg megállapított ára ellenében. A kereskedelmi őrlés a szerződéses (közfogyasztásra szánt búza, rozs, kétszeres, árpa stb. feldolgozására vonatkozó) őrlést nem érinti, tehát a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malom is kaphat szerződést a közfogyasztásra szánt termények feldolgozására. A kereskedelmi őrlést végző malmoknak terménybe­­szolgáltatási kötelezettsége mikénti teljesítése a helyszínen fog ellenőriztetni. Hatvanvidéki kőszénbánya rt. cég alatt a Salgó­tarjáni kőszénbánya rt. égisze alatt 20 millió­s alap­tőkével megalakult az általunk már jelzett vállalat, a Hatvan és Selyp környékén elterülő szénbányák ki­termelésére. A Cserzőkivonat rt. felszántak a követelések 6 hónap alatt érvényesítendők. (V., Nádor­ utca 21.) A Gizella gőzmalom r1. jan. 26-iki közgyűlése elhatározta az alaptőkének 6 milli­óról 9 millió K-ra való felemelését 15.000 drb 200 K n. é. részvény, kibocsátása által, melyekre 2:1 arányban 770 K-s árban jut. 7-ig gyakorolható az elővétel a Leszámíí­­tóló banknál. A közgyűlés továbbá felhatalmazta az igazgatóságot, hogy megfelelő időben az alaptőkét még 3 milli­óvali ,12 millió fv-re emelje fel. A Hungária egyesült gőzmalmok rt. jan. 28-iki közgyűlése elhatározta az alaptőkének 3,1 millió­ról 7 millió K-ra való felemelését 17.500 drb. AX) K. n. é. részvény kibocsátása által, melyekre­ 1 :1 arányban 1300 K-s árban jul. 10-ig gyakorolható az elővétel a Hitelbanknál. A Szikra magyar gyártógyárak rt. június 26-iki közgyűlése elhatározta, hogy az 1919. évre 45 K osztalékot fizet részvényenként, továbbá az alap­tőkének 6 millióról 10 millió K-ra való felemelését, 20.000 drb. 200 K rt. é. részvény kibocsátásával, melyekre 3 :2 arányban 750 K áron június 9-ig gyako­rolható az elővétel az Angol-Magyar banknál. A Magyar kerámiás gyár rt. jan. 28-án tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 40, millió­ról­­5 millió K-ra való felemelését. Az elővételi jog 3 :1 arányban 220 K-S áron jút. 9-ig gyakorolható az Angol-osztrák banknál. A Szent­ István tápszermű­vek rt. június 30-án tartott közgyűlésén a­ 250.000 K adótartalék és 100.000 K leírátok leváltása után mutatkozó 431.518 &. .­leM- QkiM&k fc&lást 3

Next