Magyar Kereskedők Lapja, 1924. július-december (44. évfolyam, 53-104. szám)

1924-09-20 / 76. szám

tenndapest. f?­-24 szeptember 20 MAGYAR KF55SKFTIÓK LAPJA. A­DÓZÁS A kereseti adó kivetése még a­ jogos elkeseredés és izgalom, amelyet az általános kereseti adó kiveté­sénél elsőfokon megállapított teljesen el­viselhetetlen adótételek a kereskedők körében kiváltottak, a kereskedőtársada­­lomnak mind szélesebb rétegeit indítja arra, hogy a fenyegető veszedelemmel szemben összefogva, megfelelő akcióval megkíséreljék a védekezést Szeptember 14-én a győri kereskedők foglaltak állást a kereseti adó ügyében Alexy Géza elnöklésével tartott nagygyűlé­sükön. A határozati javaslat, amelyet Szendrői Mór terjesztett a gyűlés elé, a legerélyesebben tiltakozik az elviselhetet­len adókivetések ellen és kimondja, hogy a győri kereskedők minden törvényes eszközt igénybe kívánnak venni a keres­kedelmet megbénító, sőt létfeltételeiben gyökeresen megtámadó sérelem orvoslása érdekében. Mindenképen figyelmet érde­mel az a kérelem, amelyet a gyűlés kö­réből választott küldöttség a helyi adófel­­szólamlási bizottság elnökeihez intézni fog. Azt fogják ugyanis kérni, hogy a felleb­bezések az egyes kereskedelmi szakmák sze­rint csoportosítva kerüljenek tárgyalás alá, továbbá, hogy minden egyes szakma fellebbezéseinek tár­gyalása előtt nyúttassék alkalom az illető szakmának arra, hogy megbízottjai útján tájékoztassa a felszólamlási bizottságot a kérdéses szakkma üzleti viszonyai, az üzleti rezsi, a haszonérték és egyáltalán a teher­bírási képességei felől. A pesterzsébeti kereseti adót fizetők a napokban Bod János miniszternél jártak deputációban, aki megígérte, hogy az adókivetéseket felülvizsgáltatja és az ered­ménynek megfelelően méltányosan fog intézkedni Veszprém és Pápa vámosok, továbbá Buying, Siófok, D­­eve­cser, Berhida és Szentgál veszprém megyei községek két­­­száztagú küldöttsége jelent meg szep­tember 18-án a pénzügyminisztériumban, hogy a kereseti adó fejében elsőfokon kivetett képtelen adótételekkel s­zem­ben a minisztérium közbelépését, kérje. Ma­gyar Károly főispán beszédére Bod János miniszter kijelentette, hogy a méltányta­lan és sérelmes kivetéseknek ő sem híve, sőt ő az, aki ezt legjobban eltéli. Meg­ígérte, hogy egy pár napon belül külön hatósági közeget fog delegálni Vesz­prémbe az adókivetések felülvizsgálása végett. * A kereskedőknek a fővárosban székelő régi nagy szabad szervezetei úgy látszik, még mindig nem látják időszerűnek, hogy az egyenes adóknak a kereskedők exisztenciáját támadó kivetése ügyében valahára nagyobbszabású komoly ak­cióba lépjenek. Valósággal páholyból, ölbe tett kezekkel nézik a kereskedők vergő­dését, akiknek védelmére sietni már ré­gen szoros kötelességük lett volna. Július 19-én írtuk meg ,,A cserbenhagyott kereskedők“ című cikkünket, amelyben először sürget­tük, hogy a kereskedők szervezetei az egyenes adók kivetése ügyében egyesített erővel haladéktalanul mozgalmat indít­sanak. Azóta jóformán hétről-hétre új­ból felhívtuk őket arra, hogy tegyék meg tagjaik érdekében a szükséges védekező lépéseket, mindennek dacára folyvást tétlenül szemlélték és szemlélik azt a súlyos, kétségbeejtő helyzetet, amelybe a kereskedőket az adókivetés körül tör­téntek juttatták. ♦ Bűnös mulasztás terheli ezért a maga­tartásért a szóban levő szervezeteket, ame­lyeknek létjogosultságot nyilván az köl­csönöz, hogy az ilyen alkalmakkor sies­senek latba vetni a kereskedők jogos ér­dekeinek megóvása végett azt a nagy súlyt és erőt, amelyet az egyesülés, a szervezettség képvisel. Vagy talán jégre tették, bepácolték a mondámnál­ókat ok­tóber 12-ig, amikor — úgy halljuk — keresdedőkongresszus­­lesz, ami­ évnek tárgysorozatán adókérdések is szerepel­nek­. il fellebbezés alatt álló kényszerkölcsön­tartozások ügyében a pénzügyminiszter 125.809. sz. a. körrendeletet adott ki­­.megjelent a hi­vatalos lap szeptember II-iki számában), amelyben a következőképen intézkedik: Az állami kölcsönelőleget (a kényszer­­kölcsön első három részlete) három rész­letben 1924 március 13-ig, március 31-ig és április 30-ig, az állami kölcsönt (a kényszerkölcsön negyedik és ötödik rész­lete) 1924 június 4-ig és augusztus 6-ig kellett befizetni. Azok az adózók, akikkel szemben az álami kölcsönelőng, iletve állami kölcsön kivetése még nem jogerős, mert az ellen fellebbeztek vagy nem fel­lebbeztek ugyan, de a kölcsönelőleg, illetve kölcsön alapjául szolgáló 1913. évi jövede­lem- és vagyonadóra nézve van még a jogorvoslati eljárás folyamatban, a köl­­csönelőlegnek, illetve a kölcsönnek csu­pán a felerészét tartoznak az említett ba­­thatáridőn belül befizetni.­­ Azoknak a tartozásoknak a befizetésére nézve, amely tartozások a fellebbezési­­ jogorvoslati­ eljárás alatt álló állami köl­­csönelőlegekből, illetve kölcsönökből a mai napig sem fizettettek be, a következő­ket rendelem : A fellebbezés vagy közigaz­gatási bírósági panasz alatt álló állami kölcsönbőlegeknek, illetve kölcsönnek első felerészét vagy az ebből a fele­­részből még fennálló hátralékot leg­később 1924. évi szeptember hó 20-ig bezárólag pótlék nélkül lehet be­fizetni, a másik felerészét, illetve azt a többletet, amennyivel a jogerősen megállapítandó összeg az első fele­részt meghaladja, havi 1% késedelmi kamattal együtt a kölcsönelőleget, il­letve a kölcsönt jogérvényesen meg­állapító határozat (ítélet) kézbe­sítését követő nyolc napon belül kell megfizetni. Amely esetben a kölcsönelőleg és a köl­csön kivetése jogerős, úgy­hogy az adózó által beadott panasz csupán a 70.750/1924. számú rendelet alapján eszközök feleme­lésből származó többlet ellen irányul,­­ csak ez a többlet fizethető a fenti módon két részletben. A jelen rendelet nem vonatkozik azokra az állami kölcsönelőlegekre és kölcsön­összegekre, amelyeknek kivetése már jog­erős, továbbá nem­ szolgáltat jogalapot a jelen rendelet kiadása ekkr befizetett adó­pótlék­­ visszatérítésére. . . Amint már ismételten kifejtettük, mi a kényszerkölcsön-restanciák tekintetében nem tartjuk elegendőnek, ha csakis a fel­lebbezés alatt álló összegek tekintetében történik a felek súlyos helyzetét figyelembe vevő könnyítő intézkedés, hanem sürgő­sen szükségesnek tartjuk ezzel párhuza­mosan az ilyen irányú rendelkezést azokra, a kényszerkölcsön-hátralék­okra vonatko­zóan is, amelyek nem állanak fellebbezés alatt. Azok a deputációk, amelyek a pénz­ügyminisztériumban jártak és a kényszer­­kölcsön-hátralé­kok befizetésére megokolt esetben általánosan igényelhető halasz­tásra vonatkozó kérésüket előterjesztették, kedvező választ kaptak ugyan, továbbá Zsolnai Imre kft. adófelügyelő a főváros közigazgatási bizottságában ezirányban, szintén biztató nyilatkozatot tett, mind­azonáltal a szorongatott, igen sok esetben végrehajtással, sőt árveréssel fenyegetett feleket csak az nyugtathatná meg kellően, ha a pénzügyminiszter külön rendeletben informálná az adóhatóságokat, hogy in­tencióinak megfelelve miképen járjanak el a halasztási kérelmek elintézésénél azok­ban az esetekben, amikor a kérelem nem fellebbezés alatt álló kényszerkölcsön­­hátralékokra vonatkozik. Mindenképen megokoltnak jelentkezik az is, hogy az adópótlék alól a fent megjelölt kategó­riába tartozó felek is mentesíttessenek, mert az talán még­sem volna helyes, hogy azok, akik nem fellebbeztek, emiatt külön büntetésben részesüljenek. Adópótlék a vallomás beadásának el­mulasztása miatt. (Közigazgatási bíróság 6007(1923. P. sz.) Indokok : Az alsófokú hatóságok azért, mert az adózó fél fel­hívásra sem adott kellő időben vallomást, a jövedelemadó után 100%-os pótlékot vettek ki, a vagyonadót a kétszeres ösz­­szegű adókulcs alapján állapították meg és ennek a vagyonadónak 50%-át pótlék­kép írták elő, vagyis kétszeres jövedelem­adót és háromszoros vagyonadót róttak az adózó terhére. Panaszos kérelme a 100%-os adópótlé­koknak 10%-ra való leszállítására irányul, azaz panaszos csak a pótlékok ellen ter­jeszt elő kérelmet azon az alapon, hogy a parasztrat mellett a vallomását becsa­tolja.. Előre bocsátva azt, hogy a kir. köz­­igazgatási bíróság a panaszbeli kérelmet a vagyonadónak a kétszeres adókulcs alkal­mazásával történt kivetése ellen irányuló­­nak is veszi, mert ennek a kulcsnak az alkalmazását is a bevallás hiányossága vonja maga után, tehát az is adópótlék jellegű­­ a panasznak ebben a tekintetben — arra való tekintet nélkül, hogy a pa­naszirat mellett adózó a bevallást beter­jesztette-e, helyt adott. Mert az 1922. I. törvénycikk 8. §-a értelmében alkalma­zandó 52.000/1921. P. M. számú utasítás 32. § a) pontjának helyes értelme szerint a vagyonadónak a 25. § a) pontjában közölt tételek szerinti, vagyis kétszeres összegben való kivetése akkor foghat he­lyet, ha az adózó kellő időben valamely bevallást adott, de az a jövedelemadó he­lyes kivetéséhez szükséges számszerű ada­tokat nem tartalmazza, s az adózó fél eze­ket az adatokat később se szolgáltatja be; ellenben, ha az adózó fél — akár fel­hívásra, akár anélkül — vallomást kellő időben nem adott, akkor a jövedelemadó­nál 10, illetve 100%-os, a vagyoniadónál 10, illetve 50%-os pótlék alkalmazandó, de ez esetben a vagyonadónak a kétszeres kulcs szerinti kivetése elmarad. Vagyis, ha a jövedelemadó alapjára vonatkozó bevallás teljes hiánya miatti következmény (a jövedelem­adónak 100%-os pótléka) alkalmazva van, akkor amellett nem lehet még a malomás hiányossága miatti követ­kezményt is (a vagyonadó kétszeres ösz­­szegét) alkalmazni. Miután pedig ekként a vagyonadó egyszeres összegben állapí­tandó meg, az azutáni 50%-os pótlék is ahhoz igazodik. Ellenben a jövedelemadó 100%-ának és a vagyonadó 50%-ának mint pótléknak mérséklése tekintetében a panasznak nem lehetett helyt adni, mert az említett utasítás 6. a) 1. és b) pontja értelmében ennek csak akkor lehetne helye, ha az adózó fél az adó­kivetési eljárás befejeztéig, vagyis leg­később az adónak elsőfokú megállapítását, tartalmazó lajstrom közszemlére kilét­e utáni észrevételezési határidő lejártáig igazolta volna azt, hogy a bevallást saját hibáján kívüli okból nem adhatta be kellő időben. Panaszos azonban ilyen okot nem­csak nem igazolt, de nem is állított még most sem s annál kevésbé az észrevétele­zési határidő lejártáig. Az adók mérséklése Németországban. Október 1-én Németországban leszállít­ják az általános forgalmi és tőkeforgalmi adót. Az általános forgalmi adót 2 '/1 % - ról 2%-ra, a társulati adót 7 Vt%-ról 6%-ral, a­­ fúziók alkalmából fizetendő adót 4%-ról 21/11%-ra, a szanálások­ alkal­mával fizetendő adót 3%-ról 2%­-ra, az ipari kötvények értékpapírforgalm­ adó­ját 4%-ról 3%-ra, a részvényeknél 7 díg­ról 5%-ra redukálják. KÖZLEKEDÉS la­kásépi­lketésnél szükséges fuvarozási munkákra versenytárgyalást hirdet a népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszté­rium, ahova az ajánlatok szept. 24-én d. e. 11 óráig nyújtandók be. Dohányjövedéki javak fuvarozására versenytárgyalást hirdet a pápai m. kir. dohánygyári igazgatóság, ahova az aján­latok október 15-én d. e. 10 óráig nyúj­tandók be. Dohányövedéki javak heti* * fuvarozá­sára hirdet verseny tárgyal­ást a szentgott­hárdi m. kir. dohánygyári igazgatóság, ahova az ajánlatok október 9-én d. e. 10 óráig nyújtandók be. Fuvardishitelek engedélyezése tárgyá­ban az osztrák postatakarékpénztár az osztrák államvasutakkal megállapodást létesített, amely szerint szeptember 16-tól a postatakarékpénztár nyújt fuvardijhite­­leket. A postatakarékpénztár az Oester­­reichische Vereinsbankot bízta meg a hi­telfüzetek kiadásával. Az Aeroexpress rt. légi forgalmi vál­lalat (IV., Ferenc József-rakpart 25) 1923. évi mérlegében 160 millió K alaptőke mellett 71,694.357 K veszteséget mutat ki. A Balaton tavi gőzhajózási rt. (V., Arany János­ u. 7), mely a Magyar-olasz bank érdekkörébe tartozik, 1923. évi me­legében 1,96 millió K alaptőke mellett 875.450 K veszteséget mutat ki, azonban az előző évi 466.141 K veszteséggel. Gyón­levélmagolósép levelek kopírozására, Alexanderwerk-gyárt­­mány, középnagyságú kézi hajtásra eladó. Meg­tekinthető a kiadóhivatalban: 9771 Négy szobás utcai lakás, I. emeleten Kecskeméti­ utcában, teljes komforttal azonnal átadó. Telefon­­ József 152—71. D. e. 11—12. között 9­49. K . -u r nagykereskedőnek iroda. 1 n r] A raktár és pincehelyiség J. CSj O. \B felvonóval november 1-re Vttrösmarty.utca S®. szám. 7* Mi Ili Budán, egyemeletes magánház 400 millióért, kedvező fizetési feltételek mellett eladó. Első emelete (5 szobás lakás) elfoglalható. Bővebben : V., Sas­ utca 13., I. em. (szerkesztőség:) 990A'­lllllSlilisnyMBK Szarvas mellett, jó búzatermő föld, melyből 20 hold kaszáló a többi szántó, 2 szobás lakóházzal és istál­lóval, rendkívül jutányos áron eladó. Érdeklődők­ írjanak „Alkalmivétel 8- jeligére e lap kiadóhivatalába-Uradalomba számvivőnek, vagy uradalmi titkárnak ajánlkozik 37 éves, nőtlen, keresztény, jó megjelenésű úriember, ki­­l/s évig ipar­­vállalatnál, 13 évig banknál volt vezető és bizalmi állásban. „Produktív 47* jel­ige alatt a kiadóba. Eladásra kerül a fz veszprémi Székeskáptalan uradalmainak 1. évi öreg és bárány gyapju­termése Írásbeli ajánlatok 1. évi október hó 10-én adandók be. Feltételek meg­tudhatók a Káptalani Jószágfelfigye-­­­őségnél, Veszprém, Hosszu­ utca 44. Telefon: 26. Levelezőnek ajánlkozik magyar-ném­et, jogvégzett gyors­író, gépíró kereskedelmi gyakorlattal. Ajánlatok: „Erdélyi 54" címre a kiadó­­hivatalba. 54 IH* •* a--,. -Ji­az alföldi nagyközségben régi, jól bevezetett gabonakereskedés lakással, magtárral, felszereléssel. Megbí­zott jogtanácsos címe a kiadóban: 76 Hiszer és csemese­lits üzletünk részére keresünk mielőbbi belépésre lehetőleg izraelita idősebb, nőtlen, jó megjele­nésű segédet, ki üzletünket önállóan is tudná vezetni. Csaki­. elsőrendű erők küldték be ajánla­tukat. Kéri Andor és Lajos, Békésgyula. ________________________________72 Rövidáru segéd mielőbbi belépésre vidéki részvénytársaságnál fel­vétetik. Ajánlatokat „Megyeszékhely 78“ jelige alatt e lap kiadóhivatala továbbit. 7S FolyóKönyvelést (órákra is) DJ könyvelések felfektetését, mérlegkészítést, restanciák feldolgozását, üzemek és vállalatok meg­szervezését vállalja Linzer Lajos könyvelési szakirodája, VI., Podmaniczky­ utca Telefon: 203-14. —— - # ingatlan és lakásforgalmi iroda. Házak, villák, lakások kardiátok bárhol L VOAlCIl Al* Házkezelés. Könyvelési szakiroda. Körnvék ellenőrzése adóügyi szem­­f f | §I|\B||| pontból, különös tekintettel a fényűzési es forgalmi adóra. Vezető: Dr. LAVVitjlUl Józsa György v. pénzügyi fogalmazó, Báthory­ utca 19. Telefon 62­2., 1367 G­épírási munkákat (dik­tálás után is) gyorsan és pon­tosan készít. Bajics Irén,Budapest. in„ papa«» msa 8. sz. Telefon: József 153—47.

Next