Magyar Kisebbség, 2016 (21. évfolyam, 3-4. szám)
Fórum - Patakfalvi-Czirják Ágnes - Zahorán Csaba: Patrióta és állampolgári moldovanizmus között. A 2016-os moldovai elnökválasztások elemzése
Patakfalvi-Czirják Ágnes - Zahorán Csaba: Patrióta és állampolgári... 133 patrióta, moldovanista diskurzussal érvelt. Ezt ugyan valóban alátámasztják az eredmények, ám továbbra is kérdés marad, hogy az említett tényezők milyen mértékben motiválták a választókat, vagyis hogy mennyit nyomott a latban az Oroszország és az Unió (és Románia) közötti döntés az „egyszerű” protest-szavazáshoz képest. A moldovai választók ugyanis gyakorlatilag a függetlenség 1991-es kihirdetése óta arról tesznek tanúbizonyságot, hogy számukra jóval életszerűbb, „realistább” az egyszerre keleti (orosz) és nyugati (európai és román) orientáció, illetve a határvidéken való egyensúlyozás, mintsem a „világos” és „egyértelmű” választás a két kötődés között. Ez az ország szovjet múltjából, a moldovaiak egyéni életstratégiáiból és körülményeiből egyaránt következik.48 Igor Dodon győzelme arra is rámutatott, hogy Romániának (még?) nem sikerült elérnie az EU segítségével sem hogy Kisinyov a moszkvai függést a bukarestire cserélje le. A választás felszínre hozta a román kulturális, politikai és gazdasági építkezés hiányosságait, amelyek - Moldova említett különutassága mellett - újra megkérdőjelezték a Romániával való egyesülés időszerűségét vagy realitását. Donald Trump amerikai elnökké választása után román elemzők már az USA támogatásában sem biztosak, és Romániát egyfajta magára hagyott „atlantista enklávéként” jelenítik meg az egyre „oroszbarátabb” régióban.49 Ami a szocialista párti - igaz, a pártból megválasztása után kilépő -, nyíltan Oroszország felé forduló új államfő lehetőségeit illeti, Igor Dodonnak egy továbbra is „európai orientációjú” törvényhozással és számos tekintetben „nyugati pályára” állított kül- és gazdaságpolitikával kell szembenéznie. Az elnök a kampányban tett kijelentései ellenére nem válthatja fel az Európai Unióhoz való közeledést az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozással, és a transznisztriai helyzetet sem képes egyoldalúan megoldani, a Romániához és az EU-hoz fűződő - 2001 óta egyre szorosabb - gazdasági kötelékek elvágásáról nem is beszélve.50 Ugyanakkor 48 Bővebben lásd Patakfalvi-Czirják-Zahorán: i. m. 49 Ionescu, Costin - Pantazi, Cristian: România, prinsă tot mai strâns în cleştele Rusiei. Moldova şi Bulgaria şi-au ales preşedinţi pro-Kremlin, care se alătură liderilor din Ungaria, Serbia, Cehia şi Slovacia. HotNews.ro, 2016. november 14. http://www. hotnews.ro/stiri-esential-21413806-harta-romania-prinsa-tot-mai-strans-clestele-rusieimoldova-bulgaria-ales-presedinti-pro-kremlin-care-alatura-liderilor-din-ungaria-serbiacehia-slovacia.htm [Letöltve: 2017. január 20.] 50 Ciochină, Simion: Dodon hidegháborúja Románia ellen, feter.ro, 2017. január 17. http://feter.ro/cikk/20170117_dodon_hideghaboruja_romania_ellen [Letöltve: 2017. január 20.]