Magyar Könyv-Ház 1. (Posony, 1783)

9. Könyv. Barrere: Bouguer, Condamin Guiana, és Peru-felöl

Gyűlés Kőszönté­s Csevegés 94. IX. Könyví­rásban majd illy formán viszik a* vi­tézek az izenetet; szórúl szóra el­mondván mindent a’ mi mikép’ reájok bizatott. ) Solst egyik a’ mánkat nem szidalmazza vagy gyalázza. Szivek in­dulatját szüntesen, és mélyen titko­lják. Minden* reggel Öszve gyülekeznek a’ falu házánál , melly nagy barbetnek hivattatik. Ottan öszve gyűlvén jó reggelt mondanak egy­ másnak illy szó­­val jó reg adó, a vagy­ is jó rég adó, a’ * másik azt feleli jó. Ha ezeren vannak­­is, mindenik el­mondja és fogadja azt k­űlönös­en. Ha vidéki ember van köztök, azt szokás köszönteni elöször. Egyéb­ként ezen Indusok keveset szóllanak; de a’ köztök lévő rab szeretsenyek inkább nem alusznak a’ sok dolog után­­is , hogy sem a’ szüntelen való tse­­vegéstöl el­álljanak. p. 93. Szeretik a’ falusi Indusok hajok, ortzájok, tellek ,zifrázattyát. Minden órán készek az új és új ének­re, abba válogatott szókat fűznek. I­­gen neheztelnek minden leg­kis­ebb tsuf­­ságért. Sokszor ally hiába valóságot nem tűrhetvén, fel­akasztják magokat. 95. Ott a feleség merő rab: er­dei, mezei, házi minden dolog jobbá­ra az­é. A’ férfiak nap­­stig hevernek a­ hálóból csinált ágyon. Azt két ágas­hoz

Next