Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)
90. Könyv. Eder Peru felöl
Eder. 159 tsít, nád-mézét nem emlittem) sokan még a’ húst is azzal eszik. Némelly asszonyok se húst, se kenyeret, se ihúst nem esznek , merő cukros tsemegével élnek. Innét a’ sok alilás , halaványság; de ezt a’ szint szeretik; a’ pirosságot gyűlölik. Némelyek azon szinnyezesért éli ómra etzetet isznak ’s több a felével vesztegetik gyomrokat egyetemben. Az hús , és hal ételt piros török borssal nagyon meghintik, ’s holott a’ Konyhán minden öszve metéltetik, ujjaikkal hányyák a’ szájokba. Ég a’ szokatlan ember szája a’ bors ereje miatt. Kell még az Uraknál se szokás feltenni.*, csak egynéhány villa s kalan hever szanaszért az asztalon , holott , úgymond , a’ kés, kalán elveszi az ételnek igaz izét. Peruban, a’ ki olvasni, és írni tud, ’s betsületesen viseli magát, ha mar gazdaggá válik. Ha egy kis Orvos, borbély, munka vagy más medernséget tud , tetézheti a’ gazdagságat. A’ jó embert, a’ jövevényt örömed segittik. A’ Simai kisdedek esze hamar megérik: öt, hat esztendös gyermek esze ottan feltehet, a’ mi tiz esztendös gyermekünk eszével. Tizen három esztendös korokban a’ Böltselkedés Torok bors.' Étel módja, Élő módja. A kisdedek esze.