Magyar Könyvszemle, 1879 (4. évfolyam, 1-6. szám)

Koncz József: A maros-vásárhelyi helv. hitv. főtanodai könyvtár ismertetése - 215–233

Adalékok Szabó Károly »Régi Magyar Könyvtárához « 215 előbb az olvasás tanulásra vonatkozókat, azután egy csomó imád­ságot, melyek közül nevezetesek : »Egy igen szép foganatos imádság a nagy győri öreg templomban levő csodálatos szűzanya Máriához, a mely három óráig véres könyhullatással áztatta or­czáját 1696-ik esztendőben.« Más kiadásai e kis műnek 1791, 1793 h. n. (Elkoboztattak ezek is.) Dr. Kiss Áron: A MAROSVÁSÁRHELYI HELV. HITV. FŐTANODAI KÖNYVTÁR ISMERTETÉSE. Koncz Józseftől.­­) A reformáczió első századában, 1560 körül, már volt a re­formátusoknak Maros-Vásárhelytt iskolájuk, mely egy igazgató — rector — vezetése alatt 4 — 5 segédtanító közreműködésével terjesztette a szellemi világosság sugarait a bérezés székelyföld lakói között 1718-ig. A Sárospatakról 1671. kiűzött iskola egy része Buzinkai Mihály és Pósaházi János tanárok vezetése alatt Erdélybe vonult s Gyulafehérvárit, a református püspökök akkori székhelyén ke­resett és talált is menedéket, szállást, hazát , de csak 44 évig. Politikai zavarok, viszályok s a várújítás szükségességével lep­lezett vallási, felekezeti türelmetlenség újból fölvétetek az üldözött iskolával a vándorpalotát 1716. márczius 26-án s Zilahi Sebes András és Szathmári Paksi Mihály tanárok vezetése alatt Maros-Vásárhelyre jött decz. 2-án; 1717-et mint vendég töltötte itt. 1718. ápril 30-án egyesült ünnepélyesen a vásárhelyi régi iskola (particula) a sárospatak-gyulafehérvári collegiummal s ez időponton kezdve »M.-Vásárh. ev. ref. főtanoda« néven működik. A tanoda történetének e rövid előrebocsátását mélhatlanul szükségessé tette a könyvtár történetének tisztább és világosabb ismertetése, mely a rendet következőleg szabja élőnkbe : a maros-vásárhelyi régi iskola (particula) könyvei , a sárospatak-gyulafehérvári collegium könyvei és Szerk.­ ­) Ez ismertetés más hazai könyvtárak ismertetéseivel együtt két év­vel ezelőtt lett a »Könyv-Szemle« szerkesztőségéhez beküldve. Azóta a m.­vásárhelyi ref. főtanoda 1877-i értesítvényében önállóan is megjelent, hon­nan czélszerűnek találtuk azt lapunk számára egész terjedelmében átvenni.

Next