Magyar Könyvszemle, 1892-1893 (1. új évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - DR. THIM JÓZSEF. Az 1848/49. magyarorsz. szerb felkelés tört. irodalma 102
Dr. Thim Józseftől. 121 birtokában még meglehetős számú 1848/49-es okirat van, melyekhez azonban még nem juthattam. A társulat vezetői érthetetlen féltékenységgel zárják el az iratokat oly szó elől, ki minden politikai irányzat nélkül, kizárólag a történelmi igazság kutatásának kivánja magát szentelni. A magyarországi szerbek bizalmatlanságához éles ellentétet képez az előzékenység, melylyel kutatásaim a szerb fővárosban, Belgrádban találkoztak. A nyilvános levéltárakba még ugyan nem volt alkalmam bejuthatni, de amiket magánosok gyűjteményeiben találtam, bőven jutalmazták kutatásaimat. Rendkívül érdekes Garasanin Milutin gyűjteménye, melyben megvannak apjának, Garasanin Illés 1848/49-iki belügyminiszternek levelei. Kossuthtól is láttam nála több levelet, s lekötelező szívességéből közöltem is azokat a «Budapesti Hírlap»-ban. Garasanin azzal tetézte szeretetreméltóságát, hogy egybeállítja számomra gyűjteményéből a magyarországi szerbek történetére vonatkozó adatokat. Milacsevicsnek, a szerb nemzeti könyvtár igazgatójának is van szép gyűjteménye, mely főleg az Obrenovicsok 1848/49-iki szereplésére s a híres horvát Gáj pénzrablására tartalmaz érdekes adatokat. A szerb tudós-társaság levéltárában több kiváló fontosságú naplót találtam, s Gyorgyevics volt miniszter személyes közbenjárása folytán engedélyt is nyertem azok felhasználására. Itt vannak Batalaka feljegyzései is, aki az 1848/49-iki mozgalmakban jelentékeny szerepet játszott ; továbbá Nikolics önéletrajza, melynek adatait Risztics János volt régens alig megengedhető módon aknázta ki tendentiosus művének megírásánál. Krityánin mintegy 2000 darabra menő levelezése özvegyének birtokába jutott s most eladásra kerül. Mint Garasanintól értesültem, a szerb akadémia lépéseket is tett annak megszerzésére. E gyűjtemény igen sok magyarországi anyagot tartalmaz , de a tisztán üzleti szempontokból vezérelt özvegy nem engedte meg azok átkutatását. Jegyzékem nem volna teljes, ha nem emlékezném meg a bécsi cs. és tcr. udvari és állami levéltárról, bárha ez idő szerint még semmi kilátás nincs arra, hogy annak gazdag és kétségkívül rendkívül fontos adatgyűjteményéhez a magánkutatók hozzáférhessenek.