Magyar Könyvszemle, 1894 (2. új évfolyam, 1-4. szám)

3. SZAKIRODALOM - D. GY. Szegedi Gergely Énekeskönyve 1564-ből 84

Szakirodalom. 85 de irodalomtörténeti jelentőségre jóval felülmúlja azt, mert a későbbi debreczeni kiadások anyapéldányával lőn alkalmuk általa megismerkedhetni, míg viszont belső jelek és a szerző életének egyes körülményei kétségen kívül helyezték, hogy e kiadásnak is régebbi debreczeni kiadások szolgáltak előképéül. Szegedi énekes könyve mintegy összekötő kapcsot képez a legelső debreczeni zsoltáros könyvek között, a­miket ma csak hírükből ismerünk és a későbbi énekes könyvek között, a­mik a református egyházban ma is használatban vannak. A boroszlói unikum e kiváló jelentősége indította arra az akadémiát, hogy a XVI. századi egyházi költészet a becses ter­mékét új kiadásban tegye az irodalomtörténet művelői számára hozzáférhetővé. A kiadásnak bibliográfiai becset kölcsönzött annak módszere, mely a teljes hasonmásban adott czímlap mellett az egész beosztásban — mint maga a kiadó mondja — «lapról­lapra, sorról-sorra, betűről-betűre» híven növeli az eredeti példány szövegét. A kötethez Szilády Áron írt terjedelmes magyarázatot, melyben a régi énekes könyvek egész bibliográfiája össze van állítva. Érdekes adatokat találunk ebben a munka szerzőjére is. Szegedi Gergely, hihetőleg szegedi születésű katholikus pap, 1556-ban Kálmáncseni Sánta Márton debreczeni pap és Petrovics Péter segítségével a wittenbergi akadémián tanult, hol 1557-ben Petrovics Péterhez inté­zett levele nyomtatásban megjelent. Ez év nyarán jött haza és Debre­czenben iskolamester, majd Kálmáncsehi halála után prédikátor lett. 1562—63 körül — mi okból, nem tudjuk — elhagyta Debreczent s Németi Ferencz tokaji kapitány pártfogása alá helyezte magát. Németi halála után Egerben, Mágócsi Gáspár mellett talált biztos helyet, de mikor Mágócsit 1567-ben Forgách Simon váltotta fel a várkapitányságban, helyzete rosszra változott. Forgách buzgó katholikus létére meglehetős kíméletlenül bánt el az egri és kör­nyékbeli reformátusokkal. Szegedi, a hitehagyott pap, összeütközésbe került az egyházmegyei hatósággal s kénytelen volt kegyelemért folyamodni Verancsicshoz. A püspök a kért kegyelmet attól tette függővé, hogy távolítsa el magától a nőt, kiért hitét elhagyta. Verancsicsnak ez ügyben Pankotai Ferencz egri vikáriushoz irt levele 1569 Julius 26-áról van keltezve, s ez az utolsó adat, melyben Szegedi nevével találkozunk. Sem a kínos ügy lebonyo­lításáról, sem élete további folyásáról nincs tudomásunk. De hogy továbbra is megmaradt a reformált hiten, bizonyítja énekes könyve, melynek szóban forgó kiadása éppen ez évben látott napvilágot. Ez énekes könyvről czímlapja azt mondja, hogy «mostan ujabban egyben szedegettetett és megöregbíttetett». Tehát volt egy előbbi kiadása is, és az 1602-ki debreczeni énekes könyv elősza­vából valószínű, hogy az 1562-ben jelent meg. De ennek a ki-

Next