Magyar Könyvszemle, 1896 (4. új évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM könyvtára. (1802–1895.) 97
118 A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára. teménye, melynek kicsomagolását a helyi viszonyok , mindeddig lehetetlenné tették, sem pedig végül a báró Balassa-család örök letéteményként elhelyezett levéltára, melynek 15 ládát betöltő anyaga most van rendezés alatt. Mindezeket a nagy gyűjteményeket beszámítva, a levéltár ez idei szaporodása megközelíti az 50.000 darabot. A szerzemények között első helyen Kossuth Lajos iratairól kell megemlékezni. E kiváló történelmi becscsel bíró gyűjteményt kiegészítik a Kossuthhoz intézett feliratok és díszoklevelek, melyeknek száma meghaladja a 400-at. Az 1848/9-iki szabadságharczra és az emigráczióra vonatkozó iratok csoportja ezen kívül két érdekes gyűjtemény megszerzése által gyarapodott. Ezek egyike a gróf Kreith Bélától megvásárolt ereklye-múzeumból való gyűjtemény, mely 469 iratot, 116 kiáltványt és egyéb apró nyomtatványt és 18 térképet foglal magában; a másik néhai Tanárky Gyula hagyatéka, melynek az emigráczióra vonatkozó iratai 78 dbra rúgnak. Nagybecsű továbbá a néhai Nagy Imre akadémiai r. tag örököseitől megvett 1666 darabból álló okirat-gyűjtemény, melynek csaknem harmada a mohácsi vészt megelőző időkből való. A Hunyadi-oklevelek megszerzése érdekében felajánlott 266 drb külföldi iratért a levéltár kárpótlásul 366 drb mohácsi vész előtti oklevelet, 55 másolatot és 88 újabbkori iratot, összesen 509 darabot kapott, amelyeknek történelmi és diplomatikai becse az átadott külföldi okiratok értékét sokszorta fölülmúlja. Ezek között a legrégibb Kálmán király 1109. évi göröglatin oklevele a veszprémvölgyi apáczák számára, diplomatikánk legbecsesebb darabjainak egyike, melynek megszerzésével középkori okleveleink csoportjának kezdő ívszámát (eddigi legrégibb oklevelünk 1198-ban kelt) csaknem egy századdal korábbra vittük föl. Az ajándék és vétel útján szerzett okiratok a középkori oklevelek számát 715 eredeti darabbal, 112 másolattal, a nemesi iratok csoportját 24 darabbal, az 1848/49-iki szabadságharczra és az emigráczióra vonatkozókét 695 irattal és 116 nyomtatványnyal gyarapították. Ez újabbkori iratok közt kiváló érdekűek a gróf Széchényi Istvánhoz nejétől és másoktól az 1829—1836. évekből intézett levelek, számszerint 93 drb, melyek a legnagyobb magyar családi magánéletére vetnek világot.