Magyar Könyvszemle, 1917 (25. új évfolyam, 1-4. szám)

1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - DR. GULYÁS PÁL. Magyar szépirodalom idegen nyelven a M. N. Múzeum könyvtárában. (Tizedik és tizenegyedik, befejező közlemény) - 23

MAGYAR SZÉPIRODALOM IDEGEN NYELVEN 39 HORSCHETZKY CARL: Volkslieder der Ungarn. 626. (Főcímlap :) Bibliothek ungarischer Dichter in treuer, metri* $)er, beutfd)er Überfe^ung von Carl Horschetzky. Eigentum des Über­setzers. Pest, 1861. Gedruckt bei Eduard Poldini sen. u. Julius Noséda. Seminärplatz Nr. 7. (Másodcímlap:) I. 33oKêlieber ber Ungarn. Überfeijt won Carl Hor­schetzky. 8-r. 154. (6) 1. HERZOG Katalinnak ajánlva. Verses ajánlással és a magyar népköltészet sajátságait jellemző bevezetéssel. Mind a 117 fordítás ERDÉLYI János Népdalok és mondák c. gyűjteménye 1846-ban megjelent I. kötete első részéből való. — Tartalom : 1. Um Silber, Gold und schmuckes Kleid. (Arany-ezüstért, cifra ruháért.) — 2. Ganz traurig ist mein ganzes Sein. (Szo­morú már nekem járásom, kerésem.) — 3. Mein Leid nicht wag' ich jemand.­­Panaszimat mondani nem merem.) — 4. Dass Gottes Huld verbleibe. (Az úr lelke legyen.) — 5. Ja, wenn ein Pfau ich war'. (Ha én páva volnék.) — 6. Weh, weh, weh! Im Herzen. (Fáj, fáj, fáj, fáj.) — 7. Dronte, süsse Dronte mein. (Édes dudu, duduskám.) — 8. Ein unschuldvoller Blick. (Egy ártatlan nézés megszédített.) — 9. Wohin ich immer geh'. (Amerre én járok.) — 16. So wie eine Turteltaube. (Mint gerlice madár.) — 11. Bist keinem Weib entsprossen. (Nem anyától lettél.) — 12. Ich liebte sie allein. (Híven szeret­tem.) — 13. Mein teurer Engel, süsse. (Jó napot, kedvesem, drága angyalom.) — 14. Der Stern, der glänzend. (A fényes csillag is.) — 15. Du bist die schönste Rose. (Rózsa vagy, rózsa vagy.) — 16. So lasst uns dorthin ziehn. (Arra járjunk, arra.) — 17. Es zog mein Liebchen fort. (Elment az én babám, itt hagyott engemet.) — 18. Wo bist gewesen, Häschen mein ? (Hol voltál te, kis nyulacska ?) — 19. Wo gingst umher so früh ? (Hol jártál, violám, ilyen korán?) — 20. Wer rät, was meiner Ros'. (Várjon, mit irjak rózsámnak?)­ — 21. Wie lieb' ich dich, du meine. (Oh én édes rózsám, de szeretlek.) — 22. Däm'rung, Morgendäm'rung. (Hajnal, hajnal, hajnal akar lenni.) — 23. Es muss der Weizen reifen. (Meg kell a búzának érni.) — 24. Zwei Liebsten hab' ich. (Van szeretőm, kettő, három.) — 25. So lange leb' ich froh gesinnt. (Addig élem világomat.) — 26. Ei, bin ich nicht ein armer Fant. (Jaj, de szegény legény vagyok.) — 27. Ich hatte einen Traum. (Az éjjel álmomban.) — 28. Wie leuchtet gar so schön. (Hej, de szépen világit.) — 29. Der Morgen dämmert an. (Feljött már a hajnal.) — 30. Dir mag Vergissmein nicht. (Jut­tassa eszedbe ez a kis nefelejcs.) — 31. Es fällt der Regen nicht. (Sem eső nem esik.) — 32. Ich liebe dich, ich sag­ es frei. (Szerettelek, nem tagadom.) — 33. Ein Röslein du, an meiner Brust. (Melleden termett egy rózsa.)—34. Was weinest, teurer anmutsvoller. (Minek sírsz, kedvesem.) — 35. Wer sagt, was meiner Ros­ ich. (Várjon mit ifjak rózsámnak, jaj !) — 36. Ich leide viel, wofür. (Én csak szenvedek, és nem tudom miért.) — 37. So lang ich leb', nicht kann. (Míg élek, szép lélek, nem felejtelek.) — 38. Fürwahr im Ungar-

Next