Magyar Könyvszemle, 1922 (29. új évfolyam, 1-4. szám)

Szakirodalom. DR. SZABÓ LÁSZLÓ: Athenaeum. (Ism. DR. GULYÁS PÁL.) – OSKAR v. KRÜCKEN u. IMRE PARLAGI: Das geistige Ungarn. (Ism. DR. GULYÁS PÁL.) – DR. LEO GRÜNSTEIN: Minnelieder aus Österreich. (Ism. I. K.) – DR. CZEKE MARIANNE: Shakespeare-könyvtár. (Ism. DR. GULYÁS PÁL:) – DR. HAJNAL ISTVÁN: Irástörténet az irásbeliség felujítása korából. (Ism. DR. HOLUB JÓZSEF.) 187. - DR. ISOZ KÁLMÁN: Latin zenei paleografia és a Pray-kodex zenei hangjelzései. (Ism. KERESZTY ISTVÁN.) – ERDŐSI KÁROLY: Magyar könyvtermelés és világkönyvtermelés. (Ism. –sp–.) – HUBERT NELIS: L’écriture et les scribes. (Ism. DR. HOLUB JÓZSEF.) – A pannonhalmi Sz. Benedek-Rend története. VI. B) kötet. (Ism. (S)). 187.

SZAKIRODALOM 195 úttörő volt SZANA Tamás Száz év a magyar művészet történetéből c. dísz­műve. A Magyar Iparművészeti Társulat anyagi támogatása tette lehe­tővé­ a RÁTH György és DIVALD Kornél szerkesztette: Az iparművészet­­könyve c. 3­ kötetes díszmű megjelenését. A cég szótár-kiadványai közül KELEMEN (Wolff) Béla : Magyar és német nagy kézi szótára a legjelentő­sebb. Igen sikerült vállalat volt az Athenaeum kézi lexikona, melynek füzetes kiadásából 4000 példány kelt el s a Műveltség könyvtára, mely­nek tervezetét, német ötletből kiindulva, teljesen önálló felfogással RANSCHBURG Viktor készítette, akiknek érdemes munkássága az Athenaeum egy újabb fénykorát teremtette meg. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az Athenaeum-könyvtár és az Olcsó regény c. vállalatok megteremtése, melyek mindegyikének nagy könyvárusi sikere volt. Érdekes, hogy az Athenaeum-könyvtár első 42 kötetét az itthon készült szedés matricái alapján a Nelson-cég szabadalmazott eljárásával Edinburghban nyomatták 10—10 ezer példányban. A legnagyobb sikert, ami nem válik épen a közönség dicsőségére, KELLERMANN Alagút-ra érte el, amely 50.000-nél több példányban fogyott el. Egyéb sorozatos kiadványai sorából fölemlíthetjük az ultramodern irányokkal kacérkodó, igen vegyes értékű füzetekből álló Modern könyvtár­t, a jobbára kitűnő összefoglalásokat nyújtó Athenaeum kézi könyvtár­át, melynek legtöbb kötete az Encyclopaedia Britannica összefoglaló cikkei­nek fordítása s amelynek könyvárusi sikerét bizonyára a túlságosan apró betűtípus ronthatta le, továbbá a Természettudományi Könyvtár-t és a Szociológiai Könyvtár-t, melynek legfőbb hibája az anyag fölvételénél meg­nyilvánuló egyoldalúság. A magyar szépírók sorából, akik részben az előbb említett gyűjte­ményes vállalatokban, részben a társulat egy régebbi, nem nagy sikerű gyűjteményében, az Athenaeum olvasótárá­ban, részben pedig önállóan megjelent tételekkel szerepelnek az Athenaeum kiadványai során. ABONYI Árpád, ABONYI Lajos, AMBRUS Zoltán, ÁBRÁNYI Emil, ÁGAI Adolf, BABITS Mihály, BARTÓK Lajos, BÁRSONY István, BENEDEK Elek, BÍRÓ Lajos CSIKY Gergely, ENDRŐDI Sándor, ERDŐS Renée, GYARMATHY Zsigáné, HELTAI Jenő, JUSTH Zsigmond, KAFFKA Margit, KARINTHY Frigyes, KENEDI Géza, KOSZTOLÁNYI Dezső, KOZMA Andor, KÓBOR Tamás, LAURA Gusztáv, MÓRICZ Zsigmond, PEKÁR Gyula, REVICZKY Gyula, SZEMERE György, SZÉP Ernő, SZILÁGYI Géza, SZOMORY Dezső, SZÖLLÖSI Zsigmond, TOLNAI Lajos, TORMAY Cecil, TÓTH Béla, VAJDA József, VA­Y Sarolta gr., VÁRADI Antal, VÉRTESI Arnold és WERNER Gyula nevét említjük. Az

Next