Magyar Könyvszemle, 1925 (32. új évfolyam, 1-4. szám)
Dr. Baros Gyula: Jókai a szépirodalomban 68
JÓKAI A SZÉPIRODALOMBAN. (A Jókai Mórra vonatkozó költői művek bibliográfiája.) A JÓKAI-kultusz története hiányos lenne, ha figyelmen kívül hagynók azokat a verses és szépprózai műveket, melyeknek indítékát — részben vagy egészben — a nagy íróról való megemlékezés szolgáltatta. Nem olyan nagyszámúak ezek, mint PETŐFI esetében tapasztalható s talán érték dolgában is hátrább állanak, az irodalomtudomány nézőpontjából azonban mégsem egészen közömbösek, mert ihletalapjuknál fogva ellenőrizhető bizonyítékai egy magasba ívelő pálya hatásának. Az alábbiakban felsorolt száz egynehány adalék bizonyára csak töredéke az idetartozó anyagnak, de így sincs minden tanulság híján. Nemcsak azt tudjuk meg belőlük, hogy mily szeretettel fogadta szívébe a hálás magyarság, sőt a külföld is a mesélő művészet e halhatatlanját, hanem arról is tájékozást nyerünk, hogy életének s munkásságának mely mozzanatai foglalkoztatták leginkább kortársait s az utódokat. Az alkalmak, melyek e többnyire verses darabokat létrehozták: születésnapi megemlékezés vagy a költő egyik-másik műveinek megjelenése, a márciusi ünneplések, az ötvenéves írói jubileum, a halálakor nemzetére nehezedő csapás s legújabban, mint legtermékenyebb ihletforrás a százados évforduló. Főkép előadásának kedvessége, képzeletének bűvös káprázata, humorának jótékony derűje s általában költészetének nemzetnevelő hatása az, amit az alkalmi megemlékezések tömege magasztal. Mindezekben az ünnepi emelkedettség hangja az uralkodó. Nem így azokban az élclapokban megjelent s rendesen álnevű vagy névtelen szerzőktől származó alkalmi rögtönzésekben, melyek politikai szereplését teszik szóvá. Ezekből már a gúny falánkja sem hiányzik.