Magyar Könyvszemle, 1930 (37. új évfolyam, 1-4. szám)
4. SZAKIRODALOM - ESTERHÁZY MIKLÓS NÁDOR IRATAI. I. Ism. N. V. 185
SZAKIRODALOM 185 ból származó kéziratoknak művészi díszítésük és tartalmuk szempontjából részletes leírását adja. A munkához számos, részben színes tábla van mellékelve. R. HOFFMANN MÁRIA: Esterházy Miklós nádor iratai: I. Kormányzattörténeti iratok. — Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka. — Szerk. Hajnal István. Bpest, 1930., XCVIII-1-460. . ESTERHÁZY Pál herceg, a hercegi hitbizomány jelenlegi tulajdonosa, a család első nagy történelmi jelentőségű tagjának emlékét államiratainak sorozatos kiadásával akarja méltó módon megörökíteni. Valóban nagyszabású terv: ESTERHÁZY Miklós nádor húsz évig viselte tisztét s előzőleg is magas országos méltóságokat, a kiadványsorozat tehát Magyarország negyedszázados történetére nyújt majd hatalmas forrásanyagot. Nem csupán az igen gazdag s eddig még kevéssé kiaknázott ESTERHÁZY-levéltárból, hanem egyéb magyar, továbbá bécsi és más külföldi levéltárakból is, több párhuzamos, sorozatban a szorosabb értelemben vett kormányzattörténet, a török és erdélyi ügyek irataival, amelyekhez később a gazdaság- és művelődéstörténet kiadványai is csatlakoznának. A kormányzattörténet iratait a kiadvány az egyes országgyűlések története köré csoportosítja, felölelve a magyar királyi tanácsok és az országban lefolyt egyéb részleges gyűlések iratait is; közli azonkívül a kormányszervek minden iratváltását, amely jellemző lehet a kormányzat szellemére és működésére. A most megjelent kötet az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszakának (1640 dec.—1643 márc.) iratait foglalja magában, a szerkesztőnek kimerítő, világos előadással írt történeti bevezetésével. Ez országgyűlés időrendben az utolsó volt a nádor működése alatt, de története a legkevésbbé ismert, holott ép e korszak iratanyaga bőségesebb és közvetlenebb az előzőkénél. A kiadvány ez országgyűléssel kezdvén meg sorozatát, a nádor emlékének is adózni kíván azzal, hogy politikai felfogását mielőbb összefüggő anyag alapján mutassa be. Küzdelmeit a bécsi kormánykörökkel szemben a magyar nemzet kibékítése céljából, főként a vallásviszályoknak méltányos engedmények árán való megszüntetésével. ESTERHÁZY Miklós egyik harcos vezére volt az ellenreformációnak, de végül, saját legszebb vágyainak feladásával is, a protestánsok megbékítését kívánta, a nemzet egységének megteremtését az örökké fenyegető török veszéllyel szemben. Az udvar több mint egy évtizedig megakadályozta őt abban, hogy az ország védelmének, belső rendjének átszervezéséről kidolgozott memorandumait az országgyűléseken beterjeszt.