Magyar Könyvszemle, 1930 (37. új évfolyam, 1-4. szám)

4. SZAKIRODALOM - ESTERHÁZY MIKLÓS NÁDOR IRATAI. I. Ism. N. V. 185

SZAKIRODALOM 185 ból származó kéziratoknak művészi díszítésük és tartalmuk szempontjá­ból részletes leírását adja. A munkához számos, részben színes tábla van mellékelve. R. HOFFMANN MÁRIA: Esterházy Miklós nádor iratai: I. Kormányzattörtén­eti iratok. — Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka. — Szerk. Hajnal István. Bpest, 1930., XCVIII-1-460­­. . ESTERHÁZY Pál herceg, a hercegi hitbizomány jelenlegi tulajdonosa, a család első nagy történelmi jelentőségű tagjának emlékét államiratai­nak sorozatos kiadásával akarja méltó módon megörökíteni. Valóban nagyszabású terv: ESTERHÁZY Miklós nádor húsz évig viselte tisztét s előző­leg is magas országos méltóságokat, a kiadványsorozat tehát Magyar­ország negyedszázados történetére nyújt majd hatalmas forrásanyagot. Nem csupán az igen gazdag s eddig még kevéssé kiaknázott ESTERHÁZY-levéltárból, hanem egyéb magyar, továbbá bécsi és más külföldi levél­tárakból is, több párhuzamos, sorozatban a szorosabb értelemben vett kormányzattörténet, a török és erdélyi ügyek irataival, amelyekhez később a gazdaság- és művelődéstörténet kiadványai is csatlakoznának. A kormányzattörténet iratait a kiadvány az egyes országgyűlések története köré csoportosítja, felölelve a magyar királyi tanácsok és az országban lefolyt egyéb részleges gyűlések iratait is; közli azonkívül a kormányszervek minden iratváltását, amely jellemző lehet a kormányzat szellemére és működésére. A most megjelent kötet az 1642. évi meg­hiúsult országgyűlés időszakának (1640 dec.—1643 márc.) iratait foglalja magában, a szerkesztőnek kimerítő, világos előadással írt történeti beveze­tésével. Ez országgyűlés időrendben az utolsó volt a nádor működése alatt, de története a legkevésbbé ismert, holott ép e korszak iratanyaga bőségesebb és közvetlenebb az előzőkénél. A kiadvány ez országgyűléssel kezdvén meg sorozatát, a nádor emlékének is adózni kíván azzal, hogy politikai felfogását mielőbb összefüggő anyag alapján mutassa be. Küz­delmeit a bécsi kormánykörökkel szemben a magyar nemzet kibékítése céljából, főként a vallásviszályoknak méltányos engedmények árán való megszüntetésével. ESTERHÁZY Miklós egyik harcos vezére volt az ellen­reformációnak, de végül, saját legszebb vágyainak feladásával is, a protes­tánsok megbékítését kívánta, a nemzet egységének megteremtését az örökké fenyegető török veszéllyel szemben. Az udvar több mint egy évtizedig megakadályozta őt abban, hogy az ország védelmének, belső rendjének átszervezéséről kidolgozott memorandumait az országgyűléseken beterjeszt.

Next