Magyar Könyvszemle, 1939 (63. évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - HALÁSZ GÁBOR: Justh Zsigmond ismeretlen naplói és más kéziratai. A Széchényi Könyvtár új szerzeménye 159
162 HALÁSZ GÁBOR alaposan, gyökeresen kellene átdolgozni, formába önteni, amit most már alig szabadna valakinek megkísérelnie, mert az átdolgozó írói egyénisége fogna felülkerekedni oly mértékben, hogy a szerző egyénisége elhomályosodhatnék." Ezek után elmondja a darabnak a regény menetét híven követő tartalmát, majd így fejezi be kritikáját: „Itt-ott megkapó színekkel rajzolt drámai jelenések, közvetlen hang, de kezdetlegesen összerótt jelenetek, lehetetlen forma. Előadásra nem alkalmas. *• Budapest, 1899 április 15." A szigorú szakértői véleményt, sajnos, a negyven év utáni újraolvasáskor sem lehet megfellebbezni; legfeljebb mai érzékünkkel érdeméül hozhatjuk fel, hogy a népszínművek világában elsőnek kísérletezett a reális ábrázolással, felismerte a parasztság rétegeződését, mereven egymásnak szegülő belső osztályait, szektárius hajlandóságát. De ezek alapjában mind a regény érdemes, belőlük igazi drámai összeütközést kihozni nem tudott, epikus egymásutánban pergeti jeleneteit. Gányó Julcsával megtörténnek az események, még a tragikus fordulópontokon is bágyadtan és színtelenül. 4. A JUSTH által alapított Debating Society (Vitakör) jegyzőkönyve. (1939/21.) Papírkötés, barna félbőrhát, rajta „Napló" felírással; 24 X19 cm, 71 levél beírva, 18 levél üres, a végén 1 levél a tagok névsorával és lakáscímekkel. A vitakört arisztokrata barátaiból alakította meg, 1883 novemberében. Harmincnál több fiatal emberből állott a baráti társaság, BATTHYÁNY, SZÉCHENYI, ZICHY, SZAPÁRY stb. grófokból, kik titkos szavazással egészítették ki körüket és rendszeresen összegyűltek valamelyikük lakásán, hogy egy-egy tanulmányt meghallgassanak s előre kitűzött témák felett vitázzanak. Ezenkívül időnként írókból és költőkből olvastak fel. Az aktív szereplés alapszabályszerűen kötelező volt és derekasan kis is vették részüket belőle. íme néhány megvitatásra került téma: A 9. gyűlésen ANDRÁSSY SÁNDOR beszélt a felsőmagyarországi kivándorlásokról, a 12.-én JUSTH a polgári házasságról, a 14.-én SZAPÁRY LÁSZLÓ a magyar hitelintézetekről, sorozatos üléseken megvitatták LE PLAY tanait. Szó volt a francia forradalom és az idegen intézmények hatásáról nálunk, a centralizációról, az ál-