Magyar Könyvszemle, 1939 (63. évfolyam, 1-4. szám)

1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - HALÁSZ GÁBOR: Justh Zsigmond ismeretlen naplói és más kéziratai. A Széchényi Könyvtár új szerzeménye 159

16. HALÁSZ GÁBOR A naplóköteteket más eddig lappangó munkákkal együtt a napokban szerezte meg a Széchényi Könyvtár DR. JUSTH JÁNOS aradmegyei földbirtokostól, JUSTH ZSIGMOND fivérének, GYULÁ­nak, a neves függetlenségi politikusnak a fiától. A kéziratok rész­letezése a következő: I. Ádám. JUSTH ZSIGMOND első, kéziratban maradt regénye. (1939/18. növedéknaplószám.) 20 X16 cm-es füzet, csonkított kék papírfedéllel. A regény JUSTH eredeti kézírásában 272 levélre ter­jed, nyomdára készen, csak egy lapra írva; címe még hiányzik. Utána 113 számozatlan üres levél. A regényt 1885-ben írta, kommüniké jelezte is a megjelenését; ez azonban valami okból elmaradt és első könyve 1887-ben a Káprázatok novelláskötet lett. Ő mondott le váljon a megjelené­séről, érezve hibáit? Lehetséges. A regény falusi környezetben ját­szódik, de későbbi falutörténeteitől eltérően hősei nem parasztok, hanem a helybeli intelligencia. Tárgya analitikus mintaképeinek megfelelően un drame passionné; a református lelkész szenvedélyes, a kicsinyes falusi világba nem illő feleségének Leonának viszonya az új káplánnal, Ádámmal, aki az egész regény folyamán bágyad­tan és éppen ezért sikertelenül küzd vétke ellen. Titkukat csak­hamar szájára veszi környezetük (amelynek rajzában különben legjobban nyilvánul meg az író eredetisége), végre egy tragikus kontrasztnak szánt, de inkább kissé komikusnak ható jelenetben, vándorkomédiások előadása közben a férj is értesül a történtek­ről. Haragos kitörését otthon sajnos a szomszédszobából végig­hallgatja a leánya is, aki titokban szerelmes Ádámba és bele­betegszik, majd belehal a leleplezésbe. Leona elmegy a kéznél­lévő komédiásokkal, Ádám pedig megsemmisülten rogy a tiszta­szívű Margit sírjára. Sajnos a giccs felé hajló témát a lélektani festés sem menti; naiv és papirosízű ez is. (Ne felejtsük el, hogy a lélekelemző huszonkettedik évében volt.) 2. Első könyvének, a Káprázatoknak kritikái, lapkivágatok­ban. (1939/21.) Vörösbarna vászonkötésű kötet, 19'5 Xi2'5 cm, 58 levelén egy-egy lapra beragasztott kivágatok, 16 levele üres. Az első előzéklapon JUSTH felírta jelmondatát: „Vitam meam persequor." A kritikák WOHL STEFANIE, ÁGAY ADOLF, VADNAY KÁROLY, PALÁGYI LAJOS, AMBRUS ZOLTÁN, SZANA TAMÁS, RÁKOSI JENŐ, PETELEI ISTVÁN, RADÓ ANTAL, BRÓDY SÁNDOR, MÉRAY HORVÁTH

Next