Magyar Könyvszemle, 1939 (63. évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - HALÁSZ GÁBOR: Justh Zsigmond ismeretlen naplói és más kéziratai. A Széchényi Könyvtár új szerzeménye 159
16. HALÁSZ GÁBOR A naplóköteteket más eddig lappangó munkákkal együtt a napokban szerezte meg a Széchényi Könyvtár DR. JUSTH JÁNOS aradmegyei földbirtokostól, JUSTH ZSIGMOND fivérének, GYULÁnak, a neves függetlenségi politikusnak a fiától. A kéziratok részletezése a következő: I. Ádám. JUSTH ZSIGMOND első, kéziratban maradt regénye. (1939/18. növedéknaplószám.) 20 X16 cm-es füzet, csonkított kék papírfedéllel. A regény JUSTH eredeti kézírásában 272 levélre terjed, nyomdára készen, csak egy lapra írva; címe még hiányzik. Utána 113 számozatlan üres levél. A regényt 1885-ben írta, kommüniké jelezte is a megjelenését; ez azonban valami okból elmaradt és első könyve 1887-ben a Káprázatok novelláskötet lett. Ő mondott le váljon a megjelenéséről, érezve hibáit? Lehetséges. A regény falusi környezetben játszódik, de későbbi falutörténeteitől eltérően hősei nem parasztok, hanem a helybeli intelligencia. Tárgya analitikus mintaképeinek megfelelően un drame passionné; a református lelkész szenvedélyes, a kicsinyes falusi világba nem illő feleségének Leonának viszonya az új káplánnal, Ádámmal, aki az egész regény folyamán bágyadtan és éppen ezért sikertelenül küzd vétke ellen. Titkukat csakhamar szájára veszi környezetük (amelynek rajzában különben legjobban nyilvánul meg az író eredetisége), végre egy tragikus kontrasztnak szánt, de inkább kissé komikusnak ható jelenetben, vándorkomédiások előadása közben a férj is értesül a történtekről. Haragos kitörését otthon sajnos a szomszédszobából végighallgatja a leánya is, aki titokban szerelmes Ádámba és belebetegszik, majd belehal a leleplezésbe. Leona elmegy a kéznéllévő komédiásokkal, Ádám pedig megsemmisülten rogy a tisztaszívű Margit sírjára. Sajnos a giccs felé hajló témát a lélektani festés sem menti; naiv és papirosízű ez is. (Ne felejtsük el, hogy a lélekelemző huszonkettedik évében volt.) 2. Első könyvének, a Káprázatoknak kritikái, lapkivágatokban. (1939/21.) Vörösbarna vászonkötésű kötet, 19'5 Xi2'5 cm, 58 levelén egy-egy lapra beragasztott kivágatok, 16 levele üres. Az első előzéklapon JUSTH felírta jelmondatát: „Vitam meam persequor." A kritikák WOHL STEFANIE, ÁGAY ADOLF, VADNAY KÁROLY, PALÁGYI LAJOS, AMBRUS ZOLTÁN, SZANA TAMÁS, RÁKOSI JENŐ, PETELEI ISTVÁN, RADÓ ANTAL, BRÓDY SÁNDOR, MÉRAY HORVÁTH