Magyar Könyvszemle, 1943 (67. évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - MORLIN ADORJÁN: A magyarnyelvű élclapok első évtizedei - 383
A MAGYARNYELVŰ ÉLCLAPOK ELSŐ ÉVTIZEDEI 393 tetett magának,30 sőt inkább jóformán kopasz a teteje: képe rendesen savanyú, orra, ha a hideg megcsípi, veres, bajusza hosszú, szakálla mind meg van. Arczképe még eddig nem jelent meg, mert várni akar vele egy pár esztendeig, amikor a Vasárnapi Újság nagy pénzt fog érte fizetni, hogy egy híres embert kapjon, akinek az arczképét kiadja, hanem addig is van nekem egy rettenetes nagy arczképem, amitől minden gyerek megijed Lauffer és Stolp könyvkirakatában, azt én átengedem neki, legyen az övé. Egyébiránt ha személyesen kíván vele kegyed találkozni, az egy kissé bajos lesz, mert ő szobámat soha el nem hagyja, én pedig mindég egyedül vagyok. Ez is rébusz, aminek megfejtése nem következik a jövő számban." Titkolózásának utóbb humoros alakban okát is adta JÓKAI. „Ki hát az a Kakas Márton?" című írását,31 amelyben Kakas Mártonnal, a tintatartója tetején feltűnő különös emberkével való első találkozásáról és a vele folytatott párbeszédről számol be, így vezette be: „Jó idő óta, hol levélben, hol galléromnál ragadva kérdezgetnek itt is, amott is, hogy bizonyos Kakas Márton kilétéről és hollaktáról adnék tudósítást; mindezen közérdeklődésre eddigelé jónak láttam kitérőleg felelgetni, azt is gyaníthatva, hogy tán e kíváncsiság olyan érdemes urakat is bánthat, akik szeretnék megtudni, vájjon ez a becsületes ember hol csavarog olyankor, amikor más becsületes ember a személykereseti adót fizeti? s hol lehetne egy szerény Mahuzettel rátalálni s hosszú restantziáit ama ennyit, meg ennyiből megszeveremtreibolni rajta? Azt éppen nem mondhattam az érdeklődőnek, hogy én magam legyek az, mert akkor rám nyomják, hogy két fejem van, fizessek mind a kettőtől; azt sem válaszolhattam, hogy nem ismerem, mert hiszen hűséges dolgozótársam! Hát csak tartottam egy ideig a közönséget holmi „ibis-redibis" féle válaszokkal, hanem valamelyik vasárnap nagyon megszorítottak." Ám Kakas Márton írásai nemcsak az időszaki sajtóban, hanem a könyvészetben is helyet foglalnak, önálló prózai és verses műveinek bibliográfiája időrendben a következő: Kakas Márton naptára. Okos emberek számára való kalendárium, 1859—1864-re. Hat évfolyam. Pest, 1859—1861. LAN DERER és HECKENAST, 1862—1864: HECKENAST GUSZTÁV. 80 Nem naptár, hanem a „Kakas Márton Albuma", amelynek címlapján Kakas Márton alakja látható. 31 „Életemből", III. kötet, 164. lap, Budapest, 1887. RÁTH MÓR. Ugyanez a kötet Kakas Márton következő írásait foglalja magában: Kakas Márton arcképcsarnoka. (20 arckép, 1865.) Kakas Márton levele saját magához (1860). Kakas Márton a pokolban, Kakas Márton a műtárlaton, Kakas Márton levelei a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez (13 színházi kritika).