Magyar Könyvszemle, 1943 (67. évfolyam, 1-4. szám)

1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - MORLIN ADORJÁN: A magyarnyelvű élclapok első évtizedei - 383

A MAGYARNYELVŰ ÉLCLAPOK ELSŐ ÉVTIZEDEI 393 tetett magának,30 sőt inkább jó­formán kopasz a teteje: képe rendesen sa­vanyú, orra, ha a hideg megcsípi, veres, bajusza hosszú, szakálla mind meg van. Arczképe még eddig nem jelent meg, mert várni akar vele egy pár esz­tendeig, a­mikor a Vasárnapi Újság nagy pénzt fog érte fizetni, hogy egy híres embert kapjon, a­kinek az arczképét kiadja, hanem addig is van nekem egy rettenetes nagy arczképem, a­mitől minden gyerek megijed Lauffer és Stolp könyvkirakatában, azt én átengedem neki, legyen az övé. Egyébiránt ha személyesen kíván vele kegyed találkozni, az egy kissé bajos lesz, mert ő szobámat soha el nem hagyja, én pedig mindég egyedül vagyok. Ez is rébusz, a­minek megfejtése nem következik a jövő számban." Titkolózásának utóbb humoros alakban okát is adta JÓKAI. „Ki hát az a Kakas Márton?" című írását,31 amelyben Kakas Mártonnal, a tintatartója tetején feltűnő különös emberkével való első találkozásáról és a vele folytatott párbeszédről szá­mol be, így vezette be: „Jó idő óta, hol levélben, hol galléromnál ragadva kérdezgetnek itt is, amott is, hogy bizonyos Kakas Márton kilétéről és hollaktáról adnék tudósí­tást; mindezen közérdeklődésre eddigelé jónak láttam kitérőleg felelgetni, azt is gyaníthatva, hogy tán e kíváncsiság olyan érdemes urakat is bánthat, akik szeretnék megtudni, vájjon ez a becsületes ember hol csavarog olyankor, a­mi­kor más becsületes ember a személykereseti­ adót fizeti? s hol lehetne egy sze­rény Mahuzettel rátalálni s hosszú restantziáit ama ennyit, meg ennyiből meg­szeverem­treibolni rajta? Azt éppen nem mondhattam az érdeklődőnek, hogy én magam legyek az, mert akkor rám nyomják, hogy két fejem van, fizessek mind a kettőtől; azt sem válaszolhattam, hogy nem ismerem, mert hiszen hűséges dolgozótársam! Hát csak tartottam egy ideig a közönséget holmi „ibis-redibis" féle válaszokkal, hanem valamelyik vasárnap nagyon megszorí­tottak." Ám Kakas Márton írásai nemcsak az időszaki sajtóban, hanem a könyvészetben is helyet foglalnak, önálló prózai és verses műveinek bibliográfiája időrendben a következő: Kakas Márton naptára. Okos emberek számára való kalen­dárium, 1859—1864-re. Hat évfolyam. Pest, 1859—1861. LAN­­ DERER és HECKENAST, 1862—1864: HECKENAST GUSZTÁV. 80 Nem naptár, hanem a „Kakas Márton Albuma", amelynek címlap­ján Kakas Márton alakja látható. 31 „Életemből", III. kötet, 164. lap, Budapest, 1887. RÁTH MÓR. Ugyanez a kötet Kakas Márton következő írásait foglalja magában: Kakas Márton arcképcsarnoka. (20 arckép, 1865.) Kakas Márton levele saját magá­hoz (1860). Kakas Márton a pokolban, Kakas Márton a műtárlaton, Kakas Márton levelei a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez (13 színházi kritika).

Next