Magyar Könyvszemle, 1945 (69. évfolyam, 1-4. szám)

HÍREK: Nemzeti Múzeumi terveink – A Léderer Rudolf-féle könyvtár – Országos Gyüjteményügyi Bizottság – Ernyei József kéziratgyüjteménye – Könyvtárközi bizottság – Bisztray Gyula – Berkovits Ilona – A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Sajtótudományi Intézete – Franciaországban megjelenő lapok 145

HÍREK 147 Könyvtárközi Bizottság kezdte meg működését HAJDÚ HENRIK, a Fővárosi Könyvtár igazgatójának kezdeményezésére. Ennek az önkéntes tömörülésnek célja, hogy a fővárosban székelő könyvtárak az őket közö­sen érdeklő kérdésekben egymással együttműködve járjanak el, s közösen alakítsák ki problémáikban a megfelelő eljárás elveit. Ma természetesen a legégetőbb problémák: az egyes könyvtárak anyagának mentél bizton­ságosabb konzerválása, azaz az ablakhiány pótlása, valamint a hivatali, olvasó és kutató helyiségek fűtésének megoldása. Mindenik feladatnál szinte leküzdhetetlen akadályokkal kell megküzdenie az egyes könyv­tárak vezetőségének. Csak hálásak lehetnek a különböző könyvtárak­, hogy a Fővárosi Könyvtár kieszközölte a nehézségek leküzdésében Buda­pest székesfőváros illetékes hatóságainak legmesszebbmenő támogatását. A kéthetenként tartott bizottsági üléseken sikerült, az egyes könyvtár­típusok rendeltetésének és szempontjainak figyelembe vételével, a könyv­kölcsönzés mai kérdéseiben is közös elvi megállapodásra jutni. Szőnyegen van a könyvtárak duplumainak közérdekű, illetőleg tudományos haszno­sítása tekintetében a közösen követendő eljárásmód kidolgozása, vala­mint hiányzó bibliográfiáink elkészítésének tervezete s az idevágó mun­kálatok mielőbbi megindításának kérdése. A Könyvtárközi Bizottság a pillanatnyilag megoldandó feladatok elvégzésénél azonban jóval mesz­szebbre tekint s előfutárja kíván lenni egy a „Könyvtárosok és Levéltá­rosok Egyesületeihez hasonló szakmabeli egyesülésnek s egy ilyen szer­vezet életre hívására — amint azt a körülmények megengedik — javas­latot is óhajt tenni. Bisztray Gyula miniszteri tanácsost, a Magyar Könyvszemle szer­kesztő bizottságának tagját a budapesti Pázmány Péter tudományegye­tem bölcsészettudományi karán újonnan szervezett harmadik magyar iro­dalomtörténeti tanszékre a kar meghívása folytán egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Berkovits Ilona I. o. műemléki őr, a Magyar Könyvszemle munkatársa a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán a „Miniaturafestészet" című tárgykörből egyetemi magántanári képesí­tést nyert. A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Sajtótudo­mányi Intézete 1945. október 1-én HAJNAL ISTVÁN dékánnak, ZSEDÉNYI BÉLA az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének és TASS TIVADAR egyetemi tanárnak, a Sajtótudományi Intézet igazgatójának előadásaival kezdte meg a Tudományegyetem bölcsészeti karán működését. Székeskörű tantervéből eddig már számos kitűnő előadás hangzott el a könyvtudomány, könyvtör­­ténet, könyvkiadás, nyomdászat, sajtótudomány, sajtótörténet, színháztörté­net, dramaturgia, színikritika, rádió, stb. köréből. A közismert szakelőadók sorából (BENEDEK ANDRÁS, BRÓDY LÁSZLÓ, DESSEWFFY GYULA, FAUST IMRE, KÁRPÁTI AURÉL, KUNSZERI GYULA, SCHÖPFL­IN GYULA, SZŰCS LÁSZLÓ, TAMÁSI ÁRON, TIRY LÁSZLÓ, TRÓCSÁNYI ZOLTÁN, stb.) kiemelkednek a külföldi vendégelőadók. ARTHUR WHITNEY a Brit Politikai Kirendeltség sajtóattaséjának és O. W. RIEGEL amerikai kultúrattasénak nevei.

Next