Magyar Könyvszemle, 1945 (69. évfolyam, 1-4. szám)
HÍREK: Nemzeti Múzeumi terveink – A Léderer Rudolf-féle könyvtár – Országos Gyüjteményügyi Bizottság – Ernyei József kéziratgyüjteménye – Könyvtárközi bizottság – Bisztray Gyula – Berkovits Ilona – A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Sajtótudományi Intézete – Franciaországban megjelenő lapok 145
HÍREK 147 Könyvtárközi Bizottság kezdte meg működését HAJDÚ HENRIK, a Fővárosi Könyvtár igazgatójának kezdeményezésére. Ennek az önkéntes tömörülésnek célja, hogy a fővárosban székelő könyvtárak az őket közösen érdeklő kérdésekben egymással együttműködve járjanak el, s közösen alakítsák ki problémáikban a megfelelő eljárás elveit. Ma természetesen a legégetőbb problémák: az egyes könyvtárak anyagának mentél biztonságosabb konzerválása, azaz az ablakhiány pótlása, valamint a hivatali, olvasó és kutató helyiségek fűtésének megoldása. Mindenik feladatnál szinte leküzdhetetlen akadályokkal kell megküzdenie az egyes könyvtárak vezetőségének. Csak hálásak lehetnek a különböző könyvtárak, hogy a Fővárosi Könyvtár kieszközölte a nehézségek leküzdésében Budapest székesfőváros illetékes hatóságainak legmesszebbmenő támogatását. A kéthetenként tartott bizottsági üléseken sikerült, az egyes könyvtártípusok rendeltetésének és szempontjainak figyelembe vételével, a könyvkölcsönzés mai kérdéseiben is közös elvi megállapodásra jutni. Szőnyegen van a könyvtárak duplumainak közérdekű, illetőleg tudományos hasznosítása tekintetében a közösen követendő eljárásmód kidolgozása, valamint hiányzó bibliográfiáink elkészítésének tervezete s az idevágó munkálatok mielőbbi megindításának kérdése. A Könyvtárközi Bizottság a pillanatnyilag megoldandó feladatok elvégzésénél azonban jóval meszszebbre tekint s előfutárja kíván lenni egy a „Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületeihez hasonló szakmabeli egyesülésnek s egy ilyen szervezet életre hívására — amint azt a körülmények megengedik — javaslatot is óhajt tenni. Bisztray Gyula miniszteri tanácsost, a Magyar Könyvszemle szerkesztő bizottságának tagját a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán újonnan szervezett harmadik magyar irodalomtörténeti tanszékre a kar meghívása folytán egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Berkovits Ilona I. o. műemléki őr, a Magyar Könyvszemle munkatársa a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán a „Miniaturafestészet" című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést nyert. A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Sajtótudományi Intézete 1945. október 1-én HAJNAL ISTVÁN dékánnak, ZSEDÉNYI BÉLA az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének és TASS TIVADAR egyetemi tanárnak, a Sajtótudományi Intézet igazgatójának előadásaival kezdte meg a Tudományegyetem bölcsészeti karán működését. Székeskörű tantervéből eddig már számos kitűnő előadás hangzott el a könyvtudomány, könyvtörténet, könyvkiadás, nyomdászat, sajtótudomány, sajtótörténet, színháztörténet, dramaturgia, színikritika, rádió, stb. köréből. A közismert szakelőadók sorából (BENEDEK ANDRÁS, BRÓDY LÁSZLÓ, DESSEWFFY GYULA, FAUST IMRE, KÁRPÁTI AURÉL, KUNSZERI GYULA, SCHÖPFLIN GYULA, SZŰCS LÁSZLÓ, TAMÁSI ÁRON, TIRY LÁSZLÓ, TRÓCSÁNYI ZOLTÁN, stb.) kiemelkednek a külföldi vendégelőadók. ARTHUR WHITNEY a Brit Politikai Kirendeltség sajtóattaséjának és O. W. RIEGEL amerikai kultúrattasénak nevei.