Magyar Könyvszemle, 1946 (70. évfolyam, 1-4. szám)

3. FIGYELŐ - BISZTRAY GYULA–VÉCSEY JENŐ–LÁNG SÁNDOR: Az 1941. év magyar könyvészete 118

FIGYELŐ 121 Athenaeum), Kuncz Aladár (1, Erdélyi Szépmíves Céh), Madách Imre (2, Athenaeum, MNT), Mikszáth (1, Révai), Móricz Zsigmond (3, Athe­naeum), Petőfi (6, Luther-Társ., Franklin, Aczél Testv., Officina, MNT), Reményik Sándor (1, Révai), Szabó Dezső (12, Magyar Élet, Exodus, Ludas Mátyás), Zrínyi Miklós (1, MNT). Egészítse ki e jegyzéket élő jeleseink hasonló kimutatása: Illyés Gyula (4, Nyugat, Révai), Kodolányi János (12, Bolyai Akadémia, Athenaeum, M. Élet), Makkai Sándor (20, Athenaeum, DEHE, Érd, Szépmív, Céh, Franklin, Révai, Singer—Wolf­ner, Széc­he), Már­ai Sándor (10, DEHE, Révai, Singer—Wolfner), Németh László (3, M. Élet, Franklin), Tamási Áron (11, Révai, Érd, Szépmív, Céh, DEHE), Zilahy Lajos (5, Athenaeum). * A szakember érthető elfogultsággal elsősorban saját tudományágá­hoz vonzódik. Legyen szabad ezen az alapon az 1941. év irodalomtudo­mányi termésével kissé részletesebben foglalkoznom, mellőzve a fentebb már említett vonatkozó anyagot. Az összefoglaló munkák közül kiválik az 1945-ben tragikusan elhunyt SZERB ANTAL háromkötetes Világirodalom-története (Révai-kiad.); figye­lemreméltó, hogy „felnőtteknek írt" Magyar irodalomtörténetéből a tizedik ezer került forgalomba. FÁBIÁN ISTVÁN a Magyar Szemle Kin­csestár-sorozatába megírta A Magyar irodalom kistükrét, FÉJA GÉZA Régi magyarság c. 1772-ig terjedő irodalomtörténete 2. kiadást ért (M. Élet); LACZKÓ GÉZA és SZALAI SÁNDOR könyve, A magyar irodalom pantheonja 48 portrét és életrajzot tartalmaz (Dante); SÍK SÁNDOR: Újabb magyar remekművek elemzése címen legutóbbi egyetemi előadásait tette közzé. Az irodalmi szemelvénygyűjtemények sorában főleg ALSZEGHY ZSOLT és BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ gyűjteménye (A magyar irodalom kin­csesháza, Athenaeum) és BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ: A magyar öntudat kis­tükre c. chrestomathiája (2—4. kiad.) érdemel kiváló figyelmet. Különösen gazdag és változatos az irodalom elvi problémáit s rész­letkérdéseit fejtegető tanulmányok sora. KORNIS GYULA: Tudomány és nemzet (Franklin), HANKISS JÁNOS: Irodalomszemlélet (Tanulmányok az irodalmi alkotásról, Egyet. Ny.), KARÁCSONY SÁNDOR: AZ irodalmi neve­lés (Exodus), KoczogH ÁKOS: Irodalomtudományunk új feladatai (Exodus) c. tanulmányai az irodalomtudomány fogalmi terjeszkedését jel­zik. HORVÁTH JÁNOS verstani tanulmánya (Gyöngyösi és Arany sormet­szete) és GYÖRGY LAJOS műfajtörténeti monográfiája (A magyar regény előzményei, M. T. Akad.) különös nyeresége szaktudományunknak. A nyilasterror áldozatául esett LIGETI ERNŐ memoárszerű könyve az er­délyi irodalom kibontakozásáról (Súly alatt a pálma, Kolozsvár) s KOLTAY-KASTNER JENŐ és SŐTÉR ISTVÁN pompás fejezetei az európai szellem vándorútjáról (Olasz-magyar, ill. Francia-magyar művelődési kapcsolatok, a Kincsestár-sorozatban) szakemberek és nagyközönségnek egyaránt tanulságos olvasmány. Évek óta nem győzöm eléggé hirdetni a helytörténeti monográfiák, a táj és irodalom belső kapcsolatairól, az egyes városok szellemi életéről

Next