Magyar Könyvszemle, 1946 (70. évfolyam, 1-4. szám)
3. FIGYELŐ - BISZTRAY GYULA–VÉCSEY JENŐ–LÁNG SÁNDOR: Az 1941. év magyar könyvészete 118
FIGYELŐ 121 Athenaeum), Kuncz Aladár (1, Erdélyi Szépmíves Céh), Madách Imre (2, Athenaeum, MNT), Mikszáth (1, Révai), Móricz Zsigmond (3, Athenaeum), Petőfi (6, Luther-Társ., Franklin, Aczél Testv., Officina, MNT), Reményik Sándor (1, Révai), Szabó Dezső (12, Magyar Élet, Exodus, Ludas Mátyás), Zrínyi Miklós (1, MNT). Egészítse ki e jegyzéket élő jeleseink hasonló kimutatása: Illyés Gyula (4, Nyugat, Révai), Kodolányi János (12, Bolyai Akadémia, Athenaeum, M. Élet), Makkai Sándor (20, Athenaeum, DEHE, Érd, Szépmív, Céh, Franklin, Révai, Singer—Wolfner, Széche), Márai Sándor (10, DEHE, Révai, Singer—Wolfner), Németh László (3, M. Élet, Franklin), Tamási Áron (11, Révai, Érd, Szépmív, Céh, DEHE), Zilahy Lajos (5, Athenaeum). * A szakember érthető elfogultsággal elsősorban saját tudományágához vonzódik. Legyen szabad ezen az alapon az 1941. év irodalomtudományi termésével kissé részletesebben foglalkoznom, mellőzve a fentebb már említett vonatkozó anyagot. Az összefoglaló munkák közül kiválik az 1945-ben tragikusan elhunyt SZERB ANTAL háromkötetes Világirodalom-története (Révai-kiad.); figyelemreméltó, hogy „felnőtteknek írt" Magyar irodalomtörténetéből a tizedik ezer került forgalomba. FÁBIÁN ISTVÁN a Magyar Szemle Kincsestár-sorozatába megírta A Magyar irodalom kistükrét, FÉJA GÉZA Régi magyarság c. 1772-ig terjedő irodalomtörténete 2. kiadást ért (M. Élet); LACZKÓ GÉZA és SZALAI SÁNDOR könyve, A magyar irodalom pantheonja 48 portrét és életrajzot tartalmaz (Dante); SÍK SÁNDOR: Újabb magyar remekművek elemzése címen legutóbbi egyetemi előadásait tette közzé. Az irodalmi szemelvénygyűjtemények sorában főleg ALSZEGHY ZSOLT és BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ gyűjteménye (A magyar irodalom kincsesháza, Athenaeum) és BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ: A magyar öntudat kistükre c. chrestomathiája (2—4. kiad.) érdemel kiváló figyelmet. Különösen gazdag és változatos az irodalom elvi problémáit s részletkérdéseit fejtegető tanulmányok sora. KORNIS GYULA: Tudomány és nemzet (Franklin), HANKISS JÁNOS: Irodalomszemlélet (Tanulmányok az irodalmi alkotásról, Egyet. Ny.), KARÁCSONY SÁNDOR: AZ irodalmi nevelés (Exodus), KoczogH ÁKOS: Irodalomtudományunk új feladatai (Exodus) c. tanulmányai az irodalomtudomány fogalmi terjeszkedését jelzik. HORVÁTH JÁNOS verstani tanulmánya (Gyöngyösi és Arany sormetszete) és GYÖRGY LAJOS műfajtörténeti monográfiája (A magyar regény előzményei, M. T. Akad.) különös nyeresége szaktudományunknak. A nyilasterror áldozatául esett LIGETI ERNŐ memoárszerű könyve az erdélyi irodalom kibontakozásáról (Súly alatt a pálma, Kolozsvár) s KOLTAY-KASTNER JENŐ és SŐTÉR ISTVÁN pompás fejezetei az európai szellem vándorútjáról (Olasz-magyar, ill. Francia-magyar művelődési kapcsolatok, a Kincsestár-sorozatban) szakemberek és nagyközönségnek egyaránt tanulságos olvasmány. Évek óta nem győzöm eléggé hirdetni a helytörténeti monográfiák, a táj és irodalom belső kapcsolatairól, az egyes városok szellemi életéről