Magyar Könyvszemle, 1967 (83. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Szij Rezső: Adalékok a XX. századi magyar író és kiadója közötti kapcsolathoz 70

Közlemények­et KNEB Imre tipografizálta. Ennek egyes kérdéseiről FITZ Józsefhez írt nagyszámú és igen értékes levelezésében olvashatunk.­ A könyv tipográfiájával is kivívta a néhány hozzáértő elismerését, de KNEB Imre, tudta hogy kedvezőbb körülmények közt még ennél is lényegesen jobb, tökéletesebb munkát végezhetne. „Őszintén megírom — olvassuk egy FITZ Józsefnek 1932. április 7-én küldött levélben — hogy a festékezés nem sikerült olyan egyenletesre, mint szerettem volna, de hát nem tehetek róla, mert a példányszám oly kicsiny, hogy alig indul el, már le is járt s nincsen elég idő a beigazításra. Maga az, hogy a 600 példányt kétféle papiroson kell nyomni, is zavar s zavarnak nagyon a klisék, amelyeknek más festékezés kellett, mint a szövegoldalaknak. A jegyzetek pedig, amelyek betűje egykorú, cca 6 éves, a garmonddal, élénken illusztrálják azt az állításomat, hogy a kis grádusok élettartama mennyivel kisebb a nagyokénál". — ,,De hát hiba nélkül nincsen munka s ki tudja, késői kutatók milyen mélyreható következtetéseket vonnak le ezekből a differenciákból." — „Kérem — írja egy másik, 1932. május 14-én kelt levelében — vegyen kezébe német tudományos műveket, majd meglátja, nincsen semmi okom arra, hogy magammal megelégedett legyek. Ott künn ennél sokkal szebb kiállítást is természetesnek találnak, nemcsak maradandó értékű műveknél, de olcsó sorozatok esetében is."­­ Nálunk pedig „egy tiszta, famentes papirosra nyomtatott, rendes fekete festékezésű, korrektül szedett oldalpár" már művészi élményt jelenthet — egyéb magyar kiadványokhoz képest. Úgy érzi: nagysága csak gulliveri a többi magyar nyomdász között. Hiszen a „nívósüllye­dés itthon óriási, a reklám egészen szemérmetlen, — és az emberek qualitásérzéke annyira leromlott, hogy akármit el lehet velük fogadtatni.” Noha FITZ József könyve nem BODONI betűjéből készült, hanem az említett Univ (lipcsei Egyetemi) antiquából, igen szépen illeszkedik bele a nyomda ezévi termé­keibe, amelyeknek már mindegyike klasszicista stílusban készül. Ebben a felfogásban született meg az a két művészeti mű is, amely ugyancsak 1932-ben került ki a gyomai sajtóból, az év november havában. ABA-NOVÁK huszonnégy és IVÁNYI-GRÜNWALD tizenkilenc reprodukciójáról van szó. Mindegyik 250 példányban készült, BODONI-antikvával, a félvászonkötéseket KNEE Erzsébet készítette. Olasz és magyar nyelvű önéletrajz vezeti be mindegyik kötetet, amelyek az egyszínnyomású művészettörténeti kiadványok között­i nyomás tekintetében — a magyar nyomdaipar legszebb termékei. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ezekéhez hasonló gondossággal a mai napig sem készültek ugyanilyen szinten művészeti kiadványok. Ennek oka termé­szetesen nem az, hogy mindössze huszonnégy illetve tizenkilenc reprodukcióról volt szó, mert hiszen más kiadók is adtak már ki és más nyomdák is készítettek hasonló terjedelmű művészeti munkákat, de hol marad ezek tipográfiai gondossága KNERék munkája mögött ? ! Ebben az évben készült a nyomdában MÁRAI Sándor: Teréz című elbeszélése, japán fűzésben. Minden második oldalpáron jön csak a szöveg. HAIMAN —KNEE György tipografizálta. BODONi-antikvából készült egész vászonkötésben. Az 1932. évi GOETHE emlékünnepségek alkalmából az egyetemes kultúrközösséggel való szolidaritását a KNER „könyvnyomtató" négy remekbe készült kiadvánnyal fejezte ki. Nagy formátumban megjelentette a lipcsei GOETHE kiállításra a költő híres versét, a Wanderers Nachtlied­-et. A lipcsei Verein Deutsche Buchkünstler, amelynek KNEE Imre levelező tagja volt, 1932 nyarán Goethe in der Buchkunst der Welt címmel kiállítást rendezett. Ennek egyik kiemelkedő látványosságát a Hundert Drucker der Welt huldigen Goethe című csoport alkotta. Benne száz különféle nemzetiségű nyomdász egy-egy erre a kiállításra készített kompozícióját állították ki. A rendezőség KNEE Imrét is felkérte a részvételre. Erre válaszul egy 50 X 36 cm-es lapon kinyomtatta GOETHE fenti versét 1 H. KNEE Zsuzsa birtokában. 2 KNEE Imre — FITZ Józsefnek 1932. december 17.

Next