Magyar Könyvszemle, 1971 (87. évfolyam, 1-4. szám)

Mezősy Károly: Petőfi lefoglalt könyvtára és irományai 24

MEZŐSI KÁROLY Petőfi lefoglalt könyvtára és irományai Petőfiék pesti, Zöldkert u. 481. sz. házban levő lakásán az 1849. február 16-án megjelent három hatósági személy csak a költő „elöregedett édes Annját" találta otthon. Azzal az utasítással jöttek, hogy a „felség­sértés és pártütés vétkével terhelt" költő ingóságait összeírják, zár alá vegyék. A ,,kir. ügyigazgató"­ küldte ki fiskálisát, Mukits János ,,kir. segéd ügyvé­det" a foglalás elvégzésére. Pest város részéről egy tanácsnok, mint „törvényes bizonyság" és egy „becsmester" segédkezett az eljárásban.2 A hivatalos személyeket természetesen érdekelte, hogy hol tartózkodik maga a költő; „az említett asszonyság" csak annyit közölt: „Sándor fia nejével együtt Pestről több hónap előtt eltávozott".3 — A sokat szenvedett idős asszonynak kellett megmondania, hogy a lakásban talált ingóságok közül melyek Petőfiéké és melyek az övék. A fiskális az elkobzott javakról két pél­dányban leltárt is készített. Ez felsorolja a zár alá vett bútorokat, konyha­eszközöket, üveg-, edény- és ágyneműeket s csupán a darabszám megjelölé­sével a képeket. Petőfi könyveit és iratait ez alkalommal nem írták össze. A költő szülei tehát ezeket idejében elrejtették. A költő visszatéréséig édesanyja őrizetében marad­tak. Amikor Petőfi a főváros visszafoglalása után, május 9-én feleségével .Akkori ismertebb nevén: Causarum Regalium director, személy szerint Eötvös József. (Természetesen nem a jeles író és politikus.) 2 Országos Levéltár­­ (Oberstaatsanwaltschaft) 171. sz. 1849 — 51. 6— 7.1. Ebből a 97 ol­dalnyi iratcsomóból, korábbi levéltári jelzésével (Bírósági levéltárak — Főállamügyészség, Pest, 1849 — 51. , 263. sz.) a múltban is már több közlés történt. Kendelényi Ferenc, az OL. allevéltárnoka találta meg Petőfi lefoglalt könyveinek és iratainak jegyzékét. Először közölte Thallóczy Lajos: Petőfi Sándor könyvtára (Magy. Könyvszle. 1880. 210—217.) címen. Thallóczy a bevezető sorokban megjegyezte: ,,A reá vonatkozó tárgyalást eddig nem találtuk meg." Gerő József: Petőfi javainak lefoglalása és elárverezése (Irod. tört. Közi. 1933. 126 — 132.) az okmányokból néhány szövegközlést hozott nyilvánosságra. Főképp Petőfiék lakásának rekonstruálására törekedett, de a könyvekkel és iratokkal kapcsolatos hivatali eljárásokat nem világította meg. Dienes András: Petőfi a szabadság­harcban c. munkája fénymásolatban is közölt három okmányt (LXV. és LXIX. tábla). A Petőfi összes Művei Akadémiai Kiadás V. 250 — 258. a könyvlisták összehasonlításával vizsgálta, hogy Petőfi elkobzott könyvtárának mi lett a sorsa. Feleletet keresett az el­veszett könyvekre, ismertette a megmaradt töredéket. Mindezek ellenére Petőfi e szellemi hagyatékáról, az önkényuralom hatóságainak róla tett intézkedéseiről fontos ismeretek maradtak feltáratlanok. 3 Pontosan 1848. szept. 24-én, a tervezett székelyföldi toborzóútra. Ezután csak egy­szer járt Pesten, október első felében. Erről Arany Jánost is értesítette okt. 18-i levelében. 4 Gerő József tévesen következtetett arra, hogy Mukits János Petőfi könyveit, iratait, zeneműveit is jegyzékekbe foglalta. A fiskális jelentése csak egy db mellékletről szól, s ez a bútorok és lakásberendezési tárgyak listája. Gerő valószínűleg az 1850-ben készített könyvjegyzék aláírás nélküli impuzumáról vélte, hogy ez még az első elkobzás idejében készült.

Next