Magyar Könyvszemle, 1974 (90. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban, 1849–1860 269
A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban 281 Magyar írók Füzetei című négy kötetben megjelent folyóiratát — amit folyóirat formájában engedélyezett a rendőrség — egy kötetben összekötve betiltott.79 A felelősség elhárításának ékes példáját nyújtotta FRIEBEISZ István esete. MÜLLER Gyula Nagy Naptára szerkesztőjeként GERINGER polgári kormányzó engedélyével intézett levelet a megyei főnökökhöz 1851 nyarán. Ezek azonban — ki azzal a megokolással, hogy nem ismeri FEDEBEIszt,ki éppen azzal, hogy ismeri forradalmi múltját — először a kerületi főispánokhoz fordultak engedélyért, hogy a kért hivatalos statisztikai adatokat megadhassák. A főispánok is elhárították maguktól az ügyet és továbbírtak a Helytartósághoz, ahonnan GERINGER utasította őket s közölte, hogy mindez az ő engedélyével történik.80 Minden „szükséges" információ állandóan a rendőrség és a helytartóság birtokában volt. A csendőrségi 6. ezred napi jelentéseket küldött a „közbátorság iránt", a pesti polgármester félhavonta, a megyei főnökök havonta küldték jelentéseiket.81 A jelentések anyagát a rendőri megfigyelések és besúgások szolgáltatták, utat engedve ezzel elsősorban a személyeskedéseknek, rágalmazásoknak. A megfigyelést és feljelentést kihallgatások és gyakran perbefogások követték.82 De ha valakit perbe nem is fogtak, a „lélektani megtörés" több esetben hatott — legalábbis félelemre szoktatta a kiszemelteket. NE . Ferenc írta, hogy egy segélyezési célból rendezett polgári táncmulatság idején is végig közelében ült a titkosrendőr.83 1852. március 17-i megidézése kapcsán ugyanő írta le a haditörvényszék kihallgatási módszerét. „Hideg napok jártak — emlékezett. — Téli kabátban léptem be a hadi törvényszék termébe. Az elnöklő őrnagy, amint leültem, figyelmeztetett, hogy tegyem le azt a kabátot, mert »melegem« lesz. Ki is izzasztottak . . . Összejövetelek, socialisztikus propaganda, levelezések, vádlottak nevei, társalgásaink szelleme, az ismerkedések mivolta és alkalma, az olvasott könyvek iránya, tartalma, a törekvések konkrét alakja és praktikus célja, mikor hol tett látogatás, mikor hová tett utazás vagy kirándulás, száz meg százféle apró körülmény, miket az ember meg sem figyel az életben, egészen le a csecsemők sírásáig és a cselédekkel való bánásmódig: mindez megannyi ügyesen és gonoszul szőtt keresztkérdések themáját képezé, mire mohó étvággyal várták és követelték a feleletet . . . Oda lyukadt ki a dolog, hogy erőnek erejével ki akartak faggatni olvasmányaim tisztán tudományos céljából, ki akarták azokat bővíteni Fourier-tól Proudhonig, Considerant-tól Louis Blanc-ig és Blanqui-ig, ki akarták sütni a szervezett titkos társulat békebontó programját, s belőlem mint tanúból szerették volna kifaragni a vádlottat."84 Ugyanekkor viszont FRANKENBURG Adolf éppen azt említette, hogy mennyire egyszerű eszközökkel lehetett kijátszani a rendőri megfigyelést.85 Az 1852-es sajtórendtartás megjelenése után módosult a „jobb félni, mint megijedni" bölcsességére építő és félelmektől eltelt irányítás és ellenőrzés. 79 SZILÁGYI i. m. 1872. 114. Gyakran alkalmazott módszer volt az ügyek végnélküli halogatása. A Kisfaludy-Társaság 1853-ban felterjesztett alapszabályaira négy évig még válasz sem érkezett. KÉKY Lajos: A Kisfaludy Társaság története (1836 — 1936). Bp. 1936. 104. 80 OLD 98 1851:1 (10:10925. és 10316. ikt. sz.) és 1851:7:3 81 OLD 100 1851:29. A rendőrség figyelmére és eljárására jellemző, erdélyi hivatalos jelentést közöl 1850. május 11-éről: Titkos rendeletek a Bach korszakból. A „Magyar Polgár" Nagy Naptára 1869. Kolozsvár, 1869. X. sz. 100-101. 82 FALK — KECSKEMÉTHY i. m. 309. 83 NEY Ferenc: Emlékezések. IV. A köznevelés, közélet teréről. 32. Kézirat, 1881. 84 NEY i. m. IX. Utasajgás. 13. 85 PEANKENBRG i. m. I. 175. 5 Magyar Könyvszemle