Magyar Könyvszemle, 1993 (109. évfolyam, 1-4. szám)

TANULMÁNYOK - Z. Karvalics László: Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban 404

Z. Karvalics László 405 olasz nyelvű könyv és több mint 200 újság szerepelt a listán, amelyet hama­rosan követett a közel ugyanakkora II. számú jegyzék. Az Indexre elsősorban a fasiszta politikusok beszédei, életrajzai, fasiszta jellegű politikai és tudomá­nyos munkák kerültek, valamint fasisztának minősített szépirodalmi alkotások is. Jelentős mennyiséget tettek ki az antiszemita könyvek és röpiratok (egészen a múlt századig visszamenően), nagy számban kaptak helyet a Szovjetunióról szóló útirajzok, regények, gúnyiratok és politikai kiadványok, valamint a ma­gyar 1918/19-ről szóló kurzusirodalom termékei. E listák birtokában a szovjet Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SzEB) figyelő jelenlétében 1945 nyarán megkezdődhetett az Indexre helyezett" kiadványok kampányszerű gyűjtése. A várakozással ellentétben a könyvek csak lassan csor­dogáltak a kijelölt begyűjtőhelyekre. Az Indexszel kapcsolatban nagyon sok volt a bizonytalanság a lakosság körében, sokan pedig már korábban eltüzel­ték a háborús időkben „veszélyesnek" érzett kiadványokat. Ugyan a Magyar Közlöny részletekben közölte a teljes listát, a napilapok pedig nagy terjede­lemben foglalkoztak az üggyel, az intézmények és a magánszemélyek egyaránt tartózkodó magatartást tanúsítottak. Ez pedig — ha lehet — még fokozódott azután, hogy az eredménytelenséget látva mind szigorúbb büntetéseket (többek között internálást) helyeztek kilátásba a beszolgáltatás elmulasztóival szemben, s egyre több rendőri akcióra, „könyvrazziára" került sor. Hogy a szovjet igényeket kielégítsék, 1945 őszén újabb kampány indult (az ifjúsági szervezetek és a házfelügyelők bevonásával), de az erről szóló jelenté­sek tanúsága szerint ezt is szolid eredménytelenség jellemezte. Az 1945 végéig összegyűlt könyvek túlnyomó többsége városi könyvtárak, polgármesteri iro­dák, múzeumok és rendőrségi épületek lezárt helyiségeiben várta további sor­sát, az orosz katonaság és a politikai rendőrség mindössze egy csekély mennyi­séget tüzelt el. És amikor már úgy tűnt, hogy az egész Index lekerül a napirendről (a sajtó számára például már hónapok óta nem volt téma), 1946 tavaszán minden ko­rábbit felülmúló méretű kampány és kiterjedt begyűjtési-beszolgáltatási akció indult el, elsősorban a szovjet külpolitika stratégiaváltásának és az evvel össze­függésben február közepén megélénkülő baloldali tömegakcióknak köszönhe­tően. * A Szövetséges Ellenőrző Bizottság — nevéhez híven — mind gyakrabban lépett fel ellenőrző szerepben, s a megvizsgálandó területek közé hamarosan odakerült a fasiszta szellemi termékek ügye is. A SzEB illetékeseinek (A. M. Beljanov vezérőrnagynak, az Adminisztratív Osztály vezetőjének és beosztott­jának, Szergejcsuk alezredesnek) a vidéki SzEB-megbízottak jelentései nyo­mán feltűnt, hogy az összegyűjtött, de el nem szállított illetve be nem zúzott

Next