Magyar Könyvszemle, 1993 (109. évfolyam, 1-4. szám)

TANULMÁNYOK - Z. Karvalics László: Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban 404

Z. Karvalics László 407 mennyiségű könyv beszolgáltathatóságát feltételezte. Ettől kezdve az értekez­let a diplomácia formanyelvén és a látszatra ügyelve a résztvevők kölcsönösen kialakított álláspontjának véglegesítésére tért át, de ez a valóságban a SzEB követeléseinek maradéktalan érvényesítését jelentette. A kormány javaslatcso­magjából nem maradt semmi. A jegyzéket összeállító bizottság megszüntetése helyett záros határidőn belül elvégzendő munkára való utasítás lépett, a már­cius 31-i dátumot távolabbi terminus, április 20-a váltotta fel, a sajtó- és rá­diópropaganda mellé szigorú rendeletek társultak, a gyermekek helyére part­os társadalmi szervek kerültek begyűjtőként, újra szerephez jutott a rendőrség, elsősorban házkutatások feladatával, az akció szolid figyelemmel kíséréséből tíznaponkénti részletes jelentési kötelezettség lett, a „lelkiismeret megnyugta­tása" érdekében szervezett lépésekből pedig ily módon „hadjárat". S noha a magyar oldal hozzászólói egyetértőleg vették tudomásul a változtatásokat, a SzEB fenyegető eltökéltségét látva az érintettek számára minden valószínűség szerint kellemetlenül egyértelművé vált, hogy 1945 nyarának rendelet-operettje és adatokkal való zsonglőrködése a múlté, ezúttal nincsen pardon. Nem csoda hát, hogy a szigor jegyében születtek meg a kormány első in­tézkedései a végrehajtás érdekében. Március 14-én a miniszterelnök nevében Balogh István államtitkár minden addiginál részletesebb és dörgedelmesebb körrendeletet küldött a főispánokhoz­, külön kiemelve azt a tényt, hogy ez­úttal már nemcsak a reakció elleni harcról, hanem „külpolitikai érdekekről" is szó van. Az országos akció lebonyolításához minden törvényhatósági köz­pontban és járásban egy felelős tisztviselőt kell megbízni, gondoskodni kell a helyi sajtókampányról, a tanügyi hatóságokkal együttműködve be kell kapcsol­ni a begyűjtésbe az iskolásokat. Az április 20-i határidőt olyan értelemben kell kijelölni, hogy az addigi beszolgáltatók mentesülnek a büntetőjogi felelősség alól, ám a határidő lejárta után a törvény teljes szigorát érvényesítik. Az állam­titkár azonnal jelentést kér az addig összegyűlt anyag súlyára és darabszámára, valamint megsemmisítésére vonatkozóan és további terminusokat szab meg a részeredmények jelentésére. Nyomatékosan figyelmezteti az érintetteket, hogy „az összegyűjtött anyag gondosan őrzendő és idevágó rendelkezéseim megér­keztéig meg nem semmisíthető." A hatósági gépezet elindult. A főispánok a vármegyék legalsó szintjéig, a községi és körjegyzőkig bezárólag továbbították a rendelet utasításait, a he­lyi viszonyokra szabott határidővel. A belügyminisztérium a maga csatornáin értesítette a rendőri szerveket az akció újbóli megindításáról. Budapesten Só­lyom László főkapitány rendelete március 18-tól heti száz házkutatást írt elő a kerületi kapitányságoknak. Az udvarias fellépésre kötelezett és politikai hetek- 3 A rendelet szövegét 1. UMKL Tájékoztatásügyi Minisztérium (TÜM) 932/46. (Dátuma gépelési hiba folytán 1943. március 14.)

Next