Magyar Könyvszemle, 1999 (115. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Bálint Gábor: Rácz Vilmos: párbajhős és lapkiadó 244

Közlemények csakis a kiadója kérésére szokott húzni bármit is a kéziratból... Rácz megértette a célzást, meg­vette a regényt, az ominózus bekezdés pedig más szöveggel jelent meg. E könyvet néhány kotta és dalszöveg, valamint a Buday Dénes tucatnyi slágerét tartalmazó album kiadása követte. 1941-ben pl. Móczár Gyula huszárkapitány Hazudik a muzsikaszó című dala 20 000 példányban kelt el, de miután a Rózsavölgyi cég megvette még ők is eladták ugyanennyiben. Mindezeken túl újabb és újabb lapokat alapított. Büszkén említi, hogy egy időben hat újságja volt egyszerre, és Miklós Andor, az Est-lapok milliomos kiadója „lapcsászár"-nak nevezte. Rácz adta ki a Színház és Divatot is 1916 és 1922 között, Faragó Jenő, az ismert színi-újságíró szer­kesztésében. Nem csoda, hogy ennyire vonzotta a színpadok világa, hiszen alapított is egy színhá­zat. Főleg a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből állt össze 1919-ben a Madách Szín­ház. Eleinte a Zeneakadémia kistermében játszottak, legnagyobb sikerük Karinthy Frigyes (szintén Rácz barátja) Holnap reggel című darabja volt, száznál több előadást ért meg. Később egy heves politikai vita gyújtópontjába került a színház, és még Rácz összeköttetései sem hasz­náltak: nem tudtak helyet szerezni, ahol játszhattak volna, így a társulat 1922-ben feloszlott. Ezek után Rácz újra az újságkiadásnak szentelte energiáit. Kisebb szaklapokat is kiadott, pl. a Pedagógiai Szeminárium címűt 1931-től, vagy a Pénzügyi Hírlapot 1929-től. Mindkét folyóirat 1944-ig élt. 1930-ban megvette a háború előtt oly sikeres Háztartás című lapot Erdős Józseftől, őt magát pedig szerződtette a kiadással járó adminisztrációs munka elvégzésére. Szerkesztőnek Szederké­nyi Annát, az ismert írónőt kérte fel. A lap azonban nehezen ment: úgy látszik a háztartás fogalma már nem volt elég népszerű és kelendő akkoriban. Ezért megváltoztatta a címét és a szerkesztőt is: ezután Bozzay Margit neve fémjelezte a Nők Újságja című régi-új lapot. Ám sikere továbbra sem lett. 1932-ben ezt felváltandó (és folytatva az évfolyamszámozást) adta ki Rácz az Új Magazint, egyszersmind a szerkesztését is magára vállalva. Külsejében és stílusában a Life című világlapot próbálta utánozni. Később minden számban, a belső borítólapon egy beragasztott sárga cédulán ez állt: „Csak felnőtteknek". Kezdetben kéthetente, 1933 májusától hetente jelent meg. Merészebb tárgyú novellákat, sőt aktképeket is közölt - természetesen kellően retusálva. Cikkírói között megtalálhatjuk Tersánszky J. Jenő, Karinthy Frigyes, Tábori Pál, Zilahy Lajos stb. nevét is. Állítólag még József Attila is írt álnéven a lapba...­ Munkatársai között volt Zichy Tivadar gróf, a bárzongorista, aki ellen több alkalommal folyt eljárás erkölcstelennek tartott regé­nyei miatt. Megindult egy könyvsorozat is a lap nevével, amely többek között a következő szer­zőkkel, és címekkel csábította az olvasókat: Zichy Tivadar: Orgia rt. ; Maryse Choissy: Egy hónap a rossz lányoknál; Nádas Sándor: 4000 nője volt; Germaine Ramos: Csak a tested... stb. 1938-ban a jobbra tolódott kormányzat elérkezettnek látta az időt, hogy megalakítsa a Sajtókama­rát, s ezzel lehetősége nyílott, hogy eltávolítsa az újságírásból a számára nem kívánatos személye­ket. Az 1938. évi XVIII. törvénycikk úgy intézkedett, hogy amely időszaki lap az év végéig nem kapja meg a további megjelenésre az engedélyt, az megszűntnek tekintendő. Így fejezte be működé­sét pl. a Supka Géza által szerkesztett Literatura, vagy Incze Sándor hatalmas sikerű Színházi Élet című hetilapja. Megszűnt az Új Magazin is. Ezáltal az ilyesfajta népszerű színházi lapok helyén hatalmas űr keletkezett, amelyet sokan szerettek volna betölteni. Nagy versengés indult meg a lapen­gedélyekért. Természetesen zsidó lapkiadó ekkor már nem jöhetett számításba. Rácz jó eséllyel indulhatott a versenyben, hiszen már negyedszázada lapkiadással foglalkozott. Látható volt azonban, hogy nem feltétlenül ez számít majd leginkább az engedélyek megadásánál.­ ­ Tulajdonképpen a Nők Újságjába beolvadt Úrvezető című lap is előzménynek számít, később pedig a Magyar Magazint kebelezték be. De ezeket Rácz nem említi. 4 LAKATOS Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Bp., 1972.

Next